118613. lajstromszámú szabadalom • Készülék ürös testek előállítására rostanyagpépből

Megjelent 1938. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI 3IRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 118613. SZAM. XVII/c. OSZTÁLY. — P. 8934. ALAPSZÁM. Készülék ürös testek előállítására rostanyagpépből. ,PappeDguss" GesellschaftfürZellstoffabrikate m. b. H. cég Berlin-Spandau. A bejelentés napja 1937. évi január hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 6-ika. Ürös testek rostanyagpépből történő előállításánál a gyártás jósága és így a gazdasági eredmény foka nagy mértékben függ attól, hogy az eljárást milyen 5 egyenletességgel foganatosítják. A dolog lényege ugyanis az, hogy az egyes alaktestek rostsúlya lehetőleg azonos legyen és hogy azok a készüléket lehetőleg egyformán szárítva hagyják el. Ha e tekin-10 tetben valamelyik irányban ingadozások lépnek fel, akkor a rostanyag-alakzatok amaz ismert tulajdonsága folytán, hogy azok többé-kevésbé zsugorodnak, az alaktestek további feldolgozása folyamán bi-15 zonyos nehézségek mutatkoznak, különösen akkor. íha az ürös testek rendeltetése meghatározott térfogat betartását követeli meg. Az egyik ismert eljárásnál a készülék 20 fölött elhelyezett, nagyobb kavarókádból anyagpépet bocsátanak az ú. n. előtartályba, melyből az részben saját súlya, részben valamely légnemű nyomóközeg hatására a tulajdonképeni formához jut, 25 melyben a létesítendő ürös test a víznek a rostoktól való elkülönítése folytán létrejön. Ennél az eljárásnál az egy-egy alakítási folyamathoz szükséges anyagpép mennyiségét úgy szabják meg, hogy a ka-30 varókád és az előtartály közötti ú. n. anyagszelep mindenkori nyitott keresztmetszetének nagyságát vagy pedig nyitási időtartamát, vagy mindkettőt beállítják. Minden esetben az a fontos, hogy 85 az anyagszelep egyszer beállított nyitási ideje az ürös testek előállítása alatt változatlan maradjon. Minthogy azonban a szelep nyitási idejét az egész alakításhoz szükséges időtartam szabja meg és mint- 40 hogy ezzel a teljes időtartammal az, az idő is összefügg, amely a képződött rostréteg szárításához rendelkezésre áll, ebből következik, hogy egyenlő alaktesteket csak akkor lelhet gyártani, ha a légnemű nyomó-, 45 illetve fűtőközeg vagy -közegek, melyekkel a víztelenítés, illetve szárítás történik, mindig megfelelő egyenletességgel állnak rendelkezésre. Ez azonban a gyakorlatban nem mindenkor következik be, sőt 50 időnkint, pl. üzemszünetek után, a szárítást meg kell hosszabbítani, hogy az alaktestek elég szárazon hagyják el a készüléket. A szárítási idő ilyen átmeneti meghosszabbításánál tehát a készülék munka- 55 sebességét módosítani kell. Ezért azt az időt is megfelelően meg kell változtatni, amely az anyagszelep nyitvatartásáihoz már adva van. Más szavakkal, az alaktestek súlya és a szárítási viszonyok kö- QQ zött zavaró összefüggés van, ami abban nyilvánul meg, hogy ingadozó szárítási viszonyok mellett azonos rostsúlyú, de különböző szárazságú vagy pedig különböző rostsúlyú, de azonos szárazságú alak- gg testek hagyják el a készüléket. Más ismert eljárásnál a fent említett előtartály nagysága változtatható és így az előtartály az egy-egy alakításhoz szükséges anyagpéptömeg térbeli megszabásá- 70 hoz alkalmas. A megfelelő készüléknek azonban az a hátránya, hogy az előtartálynak a légnemű nyomóközegek átbo-