118613. lajstromszámú szabadalom • Készülék ürös testek előállítására rostanyagpépből

csátása végett kifelé zártnak kell lennie és hogy az a feltétel, mely szerint az elő­tartály nagyságát üzem közben változ­tatni kell, oda vezet, hogy annak belső 5 terében légzsákok vagy holt szögletek ke­letkeznek, melyekben a kiszabott anyag­mennyiség egyes részei visszamaradhat­nak úgy, hogy a kitűzött célt, az anyag­pépmennyiség pontos beállítását, nem 10 érik el teljesen. További hátrány, hogy ez a belső tér, üzem közben, közvetlen meg­figyeléshez, hozzá nem férhető. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése vagyis az anyagpép meny-15 nyiségének a szárítási viszonyoktól füg­getlen kiszabása és egyúttal egy sorozat további előny biztosítása a légnemű nyomó-, illetve fűtőközegek áramlása te­kintetében. A találmány szerint üreges 20 testeknek rostanyagpépből, áteresztő falu formákban történő előállításához nem egy, hanem két előtartályt használunk, melyek szerepe különböző. A két előtar­tályt egymás után kapcsoljuk. Az első 25 csak arra való, hogy az egy-egy alakítási folyamathoz szükséges rostán yagmennyi­séget az alakítás előtt kiszabja, a másik pedig arra, hogy e mennyiség egy részét az alakítás alatt, átmenetileg magába fog-30 lalja. A mellékelt rajz a találmány sze­rinti készülék egyik foganatosítási alak­ját példaképen, vázlatosan tünteti fel. (a) az első, (b) a második előtartály, (c) pedig az ürös test, pl. palack létesítéséhez 35 való forma. A pl. (e) gyűjtővezetékből (f) vezérlőszerven át bevezetett anyagpép a (d) nyíláson keresztül jut az (a) előtar­tályba. Az anyagpép tehát alul jön be és felemelkedik egészen a (g) túlfolyató pe-40 rémig. A fölösleg a (h) visszavezető csőbe és innen az (i) csövön át, a (k) készlet­tartályba jut, melyből azt az (1) szivaty­tvú ismét az (e) gyűjtővezetékbe nyomja. Az első (a) előtartály hatásos nagysága 45 a találmány szerint beállítható. Ez pl. úgy történhetik, hogy a (g) túlfolyató pe­rem magasságát változtatjuk. Ehelyett azonban más módot is alkalmazhatunk az (a) előtartály térfogatának változtatá-50 sára. így pl. az (m) kiszorítótest a fent nyitott tartályba többé-kevésbé mélyre süllyeszthető. További lehetőség pl. az, hogy a tartálynak egymáshoz képest el­tolható falai vannak, melyeket, esetleg 55 utánaengedő, pl. gumi-részek felhaszná­lása mellett, szűkebbre vagy bővebbre állíthatunk. Az (f) vezérlőszervet, a találmány sze­rint, úgy alakíthatjuk ki, hogy az az (a) előtartály töltésére és egyszersmind annak © a (b) előtartály felé kiürítésére is használ­ható. Ennek az az előnye, hogy a (b) elő­tartályba való kiürítés befejezte után nyomban megkezdődik az (a) előtartály újratöltése és ez addig tart, míg a benne 6! levő anyagpépmennyiséget ismét a (b) előtartályba nem vezetjük. Ezzel tehát el­érjük azt, hogy az (a) előtartályban alul­ról fölfelé állandóan folyadékáramlást tartunk fenn, ami az anyagrostok lerakó- 7( dását megakadályozza és így egyenletes anyaghigítás fennmaradását biztosítja. Az (a) előtartály és a (b) előtartály közti kapcsolat megnyitásakor az (a) elő­tartályban kiszabott anyagpépmennyiség 7j a (b) előtartályba és ebből a (c) formába jut. Minthogy a (c) forma a választott anyaghigítás szerint nem képes az egész anyagpépet azonnal felvenni, illetve víz­teleníteni, az anyagpép meghatározott 8C része átmenetileg a (b) előtartályban ma­rad. Avégből, hogy a rész utánaáramlását a formába meggyorsítsuk, az (n) csatla­kozást alkalmazzuk, melyen át az (o) sze­lep révén, légnemű nyomóközeget, pl. gőzt 85 bocsáthatunk be. Mihelyt a maradék fo­lyadékot a (c) formába szorítottuk, az (o) szelepet elzárhatjuk. A (b) előtartály alsó részében további (p) csatlakozás van, melynél ezután a !(ot ) szelep révén vala- 90 mely légnemű fűtőközeg, pl. felhevített nyomólevegő jöhet be. Az anyagpép, valamint a légnemű nvomó-, illetve fűtőközeg örvénymentes áramlásának biztosítására, a találmány 95 szerint, a két (n, p) csatlakozást, de legalább az utóbbit, úgy alakítjuk ki, hogy a légnemű nyomó-, illetve fűtőköze­gek lefelé irányulnak és előnyösen gyűrű­alakú keresztmetszeten át áramlanak be. 10 Ez a körülmény az alsó csatlakozás tekin­tetében pl. azt eredményezi, hogy mialatt a felhevített nyomólevegő a (CL) szelepen át beáramlik, a hőveszteségek a (b) elő­tartály falán át a legkisebbre csökken- JQÍ nek, minthogy ennek az előtartálynak tartalma a légnemű fűtőközeg áramától oldalt fekszik. Bizonyos esetekben célszerű arról gon­doskodni, hogy a (b) előtartály falain ne m rakodhassanak le rostanyagmaradványok. Az erre való további i(r) csatlakozás lehe­tővé teszi, hogy az (s) szelepen át vizet vezessünk be, mély a (b) tartály falait le­öblíti, miután az anyag e tartályba jutott, IIE illetve mielőtt az (o) szelep kinyílt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom