118588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csávafestékek előállítására

paraklóranilinból, az 1. példa szerint kapott festéknek. (Lásd a fenti táblázat 7. sorszániát.) Ha a paraklóranilin helyett hasonló 5 aminovegyületeket alkalmazunk, oly festé­keket kapunk, melyek megegyeznek azok­kal, amelyeket a megfelelő aminekbői az 1. példában leírt módszer szerint kapunk. 3. példa. 10 10 rész Pz-dihidroxi-1.2-pirazinoantra­kinonból, 10 rész vízmentes bórsavból, 35 rész anilinből és 100 rész difeniléterből álló keveréket néhány órán át forrásig he­vítünk és azután még meleg állapotban 15 alkohollal felhígítunk oly mértékben, hogy a keletkező vegyület lehűtésre kikristályo­sodjék. Az ilymódon kapott festék meg­egyezik az 1. példa szerint nyert festékkel. 4. példa. 20 3.2 rész 2.3-dihidroxikinoxalinból 4.4 rész 1-aminoantrakinonból, 30 rész foszforoxi­kloridból és 75 rész, nitrobenzolból álló ke­veréket 100 C°-on fél órán át melegítünk, azután kb. 1 óráig forralunk. Lehűtés után 25 alkohollal hígítunk. A kicsapotít anyagot szívással szűrjük, majd alkohollal és híg nátriumhidroxid oldattal mossuk. A kapott csapadék oliva-sárgtozínű és nitrobenizol­ból narancszínű tűk alakjában kristályom 30 sodik. Tömény kénsavban / ugyanilyen színben oldódik és pamutot vörös csávából lazac-árnyaltatokra fesít meg, mielyeknék igen jó' tartóssági tulajdonságaik vannak. 5. példa. 35 10 rész Pz-dihidroxi- 1.2-pirazánoantra­kinonból, 10 rész vízimentes náitriumbi­szulfátból és 100 rósz anilinből álló keveré­ket forrásig hevítünk, amíg egy kivett mintából alkohollal hígítva barna kristá­lyok le nem válnak. Ezután a keveréket ki hagyjuk hűlni, alkohollal elegyítjük és a kivált festéklet leszivatással szűrjük, alko­hollal és vízzel mossuk és szárítjuk. A ka­pott festék megfelel az 1. példa szerint ka-45 pott festéknek. Nátriumbiszulfát helyett vízmentes rézszulTátot vagy cilikkloridot is alkalmazhatunk. 6. példa. 3.6 rész 2-klór-3-hidroxikinoxalmból 50 (amelyet 2.3-dihidiroxikinoxalinnak fosz­íoroxikloriddal való hevítése útján kapha­tunk, ós amely niitrobenzolból fehér tűk alakjában kristályosodik, mely kistályok 267 C°-on boimlanaik), 5 rész l-aminoan­trakinonból és 100 rész nitrobenzoliból álló 55 keveréket forrásig hevítünk addig, amíg a kivált festék mennyisége többé nem nö­vekszik. Lehűtés után leszivatással szűr ünk és benzollal mosunk. A kapott feslték meg­felel a 4. példa szerint kapott festéknek. 60 Ha 1-aminoantrakinon helyett 2-aimi­no.uitrakiuont alkalmazunk, oly festékét kapunk, mely vörös csávából pamutot sárga árnyalatokra fest meg. 7. példa. 65 10 rósz 3-bróm-Pzrklórhidroxi-1.2-pira­zinoantrakinonból, melyet hasonló módon készíthetünk el, amint az az 1. példában a Pz-klórhidroxi-1.2-pirazinoantrakinon ké­szítésével kapcsolatban ismertetve van 70 és 10 rész 3.5-bis-trifluormétillanilinből álló keverékeit 200 rész n i t r obenzol ban 1 órán át forráslig hevítünk, mimelleitt aa új festék klóriiidrogénfejlődés közben ki­válik. A termékeit az 1, példában ismerte- 75 teitt módon dolgozva fel, azt narancsszínű tűk alakjában kapjuk meg, melyek pamu­tot kiváló tartcsságú sárga árnyalatokban fesítiemek meg. Hasonló festési tulajdonságú festékeket 80 kaphatunk, ha 3-bróm-Pz-klórhidroxi-1.2-pirazinoantrakinon helyett 3-klór- vagy 3-mietoxi-Pz-klórhidroxi -1.2- pirazinoantra­kinont alkalmazunk. Hasonló színárnyalatú fesíték keletke- 85 zik, ha a 3.5-bis-trifluormetiilanilint 2-klór-S-trifluormetilainiliiinal vagy 4-:klór-6-trif­luormetilanilinnal beyettesítjük. Eljárhatunk a következő módon is: 10 rész Pz-klórhidroxi-1.2-pirazinoantra- 90 kinonból, 10 rész 3.5-bis-trifluormetilani-1 inból és 200 rész nitrobenzolból álló ke­veréket 1 órán át forrásig hevítünk, mi­mellett a keletkező festék klórhidrogén fejlődése közben kiválik. Az 1. példában 95 ismertetett módon való feldolgozás után sárga tűket kapunk, melyek pamutot kiváló tartóssági tulajdonságú sárga árnyalatokban festenek meg. Ha a 3.5-bis-trifluormetilanilint trifluor- 100 metilcsoportokat tartalmazó egyéb ami­nekkel helyettesítjük, a megfelelő össze­tételű festékeket kapjuk. Ezek közül né­hánynak főbb tulajdonságait a következő táblázat szemlélteti. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom