118515. lajstromszámú szabadalom • Cső, kiváltképpen kábelólomköpeny és készülék annak előállítására

viszont a vezetőcsatornákat hordozó betétet nem kell a préskölyűvel szemben eltolni. A vezetőcsatornák a célszerűen henger- vagy cső-alakú betétek belsejé-6 ben is kialakíthatók. Az utóbb említett két kivitelnél előny, hogy a préstömb, illetve a préstömb tokja egyetlen darabból készíthetők, mert mindkét esetben csak körkeresztmetszetü 10 nyílásokat kell megmunkálnunk. A készülék ennek következtében könnyebb és olcsóbb, ennek dacára azonban nyomásnak jól ellenálló. Hogy a megömlesztett fém áramlása >15 az egész út hosszán és a keresztmetszet minden részében a sebességet és nyomást illetően egyenletes legyen, azokon a helyeken, ahol a csatorna kibővül és a fémáram a körgyűrű keresztmetszetű prés-20 kamrába jut, ezt az áramotfékező szerveket alkalmazunk. Ezek a nyúlványalakjában készült szervek célszerűen áramvonalszelvényűek és megváltoztatják az átfolyó fémáram rendelkezésére :25 álló keresztmetszetet. E nyúlványokkal elérjük, hogy a fémáram megoszlik és annak egyes részei kétfelé szorulnak, viszont az áram középső részében fekvő részecskék sebessége c ökken és így elér-30 jük, hogy a nyomás mindenütt ugyanaz és ugyanúgy a sebességek is, ami a készítendő cső szilárdsági viszonyai szempontjából lényeges. A nyúlványok ama részeit, amelyeknél a fémáram azokat 35 elhagyja, valamint a fémcsatornáknak csúcsba futó oldalsó határolásait úgy alakítjuk ki, hogy a fémáramok a találkozás helyénél egymást átlapolják. A préskamra körkeresztmetszetű részé-40 ben szűkület van, úgyhogy ezen a helyen a fémáram felgyorsul és nyomás alá kerül, minek következtében a fém nagyobb mértékben melegedik és azok a varratok, amelyek esetleg nem zártak a kellő mér-45 tékben, ehelyütt biztosan összehegednek. A préstömböket a fémáramot fűtő és ezzel a varratokat összehegesztő villamos fűtőkészülékkel láthatjuk el. Evégből a tömbben furatokat alkalmazunk és a 50 furatokban fűtőtesteket rendezünk el. Irányukat tekintve e furatok lehetnek a cső tengelyével párhuzamosak vagy arra merőlegesek. A találmány szerinti présszerkezetnek 55 a fentiek után az ismertekkel szemben az az előnye, hogy a fémáramban a nyomás kiegyenlítése a fémáram áramlási útját tekintve, már ennek az útnak az elején érvényesül, úgyhogy ott, ahol a cső kialakul, már kiegyenlített nyomás 6i van. Ezzel szemben az összes ismert szerkezeteknél a nyomást közvetlenül a csőkialakulás helyénél egyenlítették ki és evégből alkalmaztak különféleképen alakított alapgyűrűket, vagypedig úgy jár- 6í tak el, hogy a prés kamráit a présszakaszokkal szemben excentrikusan helyezték el. A találmányi szerkezet egy példakénti megoldását az 1—5. ábrák mutatják. 71 Megjegyezzük azonban már most, hogy a találmány szerinti szerkezet nemcsak álló helyzetű, hanem fekvő helyzetű préseknél is megvalósítható, mely utóbbiaknál egymással szemben a fémet be- 7í fogadó két tartály van és a cső tengelye a tartályra, illetve tartályokra merőleges. Megvalósítható a találmány oly megoldásoknál is, amelyeknél nincsen külön préstömb, hanem a préskamra a tartánnyal 8( egy darabból készült. Az 1. ábrában (2) a préstö'mb. A préstömbön van a fémet befogadó (3) tartály. A (2) préstömbben (4) betét van, amelyet a préstömbben az (5) anya rög- 8í zít. Az (5) anyának belül csavarmenete van, amelybe a préskölyűt tartó (7) szervet elállító (6) anya menete illeszkedik. A (2) préstömb (8) furatában fűtőtestek vannak. (10) a préskölyű, (11) a matrica 9( és (12) az utóbbinak tartószerve. Azt a szerkezetet, amellyel a matrica tartályában ennek tengelyére keresztirányban elállítható, a rajzban nem tüntettük fel. A (2) préstömbben fent kerek (13) vájat 9í van, amelynek felső átmérője egyenlő a fémet befogadó tartály átmérőjével. A (13) vájat lefelé szükül éspedig úgy, hogy alsó oldalfala rézsútos, ennek következtében az áramlási utak hossza az elülső 1( oldalon egyenlő a hátsó oldalon lefolyó részecskék útjának hosszával. A szűkülő csatorna keresztmetszete ott, ahol az a (4) betétbe jut, célszerűen négyszögletes, ami az ólomnak a (2) préstömbből a (4) IC betétbe való bejutását megkönnyíti. A (4) betét mindkét oldalán (14) és (15) kimetszések vannak, amelyek közül azonban a rajzban csak egy, nevezetesen a (14) hivatkozási számmal jelölt látható 11 oldalnézetben. A kimetszések trombitaalakúak szintén avégett, hogy az ólomáram minden egyes részecskéje azonos hosszúságú utakon áramoljék. A kimetszések keresztmetszetei (16) és (17) szag- 11 gatott vonalakkal ábrázoltak. A bővülő