118511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szeizmikus felvételekhez

tegben, melyben más sebességgel és mas szögben, ill. irányban fog tovahaiadni, mint az első rétegben, míg a hullámenergia egy másik része a beesési szöggel 5 egyenlő szög alatt reflektálódik, ami az első rétegben reflektált hullám létesülését idézi elő. A szeizmikus felvevő eljárásokat feloszthatjuk egyrészt olyan refrakciós módii) szerekre, melyek a refraktáit hullámok feljegyzésén alapulnak és másrészt olyan relexiós módszerkre, melyeknél a reflektált hullámokat jegyzik fel. Mindkét esetben vagy az impulzus létesítése és a cle-15 tektoroikba való beérkezte közötti időközit és a gócpont ós a detektor közötti távolságot mérjük, vagy pedig a hullámoknak a különböző detektorokhoz való beérkezte közötti időszakokat és a detektorok egy-20 másitóli távolsáigát. Ha a refrakciós módszert alkalmazzuk, akkor főleg a, talajban való tovaterjedósi sebességekre vonatkozó felvilágosításokat kapunk, melyeikből a jelenlevő kőzetek vagy ásvá-2,5 nyolc minőségére következtethetünk; a reflexiós módszer alkalmazásakor, ha a felső rétegben való terjedési sebességet már ismerjük, a reflektáló réteg mélységére következtethetünk. Ez utóbbi mód-30 szer alkalmazásakor, vagyis egymástól meg,szabott távolságban elrendezett detektorokkal a zavaroknak az egyes detektorokba való beérkezési időpontjai közti különbségieket; mérjük, a detektorokhoz ér-35 kező hullámfront lejtésszögét állapíthatjuk meg. Bizonyos előfeltételek esetén a hullámfront lejtésszögéiből a reflektáló réteg lejtésszögére következtethetünk, feltéve, hogy a a reflektáló réteg fölötti ta-40 lajrétegben a hullám tovahaladási sebességét ismerjük. A találmány a detektorokba érkező szeizmikus hullámfront irányának vagy lejtési szögének mérésére szánt elektro-45 mos eljárásra és berendezésre vonatkozik. Az 1. ábra vázlatosan olyan elrendezést mutat, mellyel a beérkező hullámfront egyik hajlásszögkompononsét állapíthat-50 juk meg. A 2. ábra egy diagramm, mely különböző hullámformák elektromos impulzusait teszi szemléltetővé, aminők a detektorokkal a galvanométerekre ráadatnak. A 55 3. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására használt különböző detektorok, galvanométereik és időzítőkészülékek egy kapcsolási módját tűnteti fel. A 4. ábra egy időzítő-egység kapcsolási sémáját mutatja, míg az 60 5, ábra diagrammban egy készüléksorozatba beérkező sík hullámfronitot tűntet fel; az ábrán előforduló geometriai megjelölések a később ismertetendő (A) egyenlet levezetéséire valók. 65 Az 1. ábra érteimében a (10) gócpontban elhelyezett robbanó íüicés elsütésével a talajban rugalmas hullámokat idézünk elő. A töltés alkalmas robbanóanyagokból, pl. dinamit, nitroglicerin, stb. lehet; 70 mennyisége a megvizsgálandó talaj minőségétől és a különböző állomások egymástóli távolságától függ. A talajba az 1., 2., 3., 4., 5. és 6. pontokon elektromos detektorokat sűlyesztettünk. Habár ezen 75 ábra hat detektort mutat, a detektorok száma, továbbá egymás közötti és -a gócnonttól mért távolsága a vizsgálatok mineműségétől és a helyi viszonyoktól függ. Alkalmazhatunk pl. akár két, akár 80 nyolc, akár tizenkét vagy még több detektort, melyeknek a gócponttól való távolsága 30 vagy több méter és több kilométer, egymás közti távolsága pedig 30 méternél kisebb köztől 85 akár 600 méterig is terjedhet. Ezek az elektromos detektorok, pl. szeizmometer vagy geofon, stb. tetszés szerinti szerkezetűek lehetnek, pl. mozgótekercses készülékek. szénkontaktus-mikroí'onok vagy 90 piezo-elektromos szerkezetek, mimellett tetszés szerinti fei'kvenciájú önrezgésszámuk lehet. A levegő hanghullámainak behatását azáltal rekeszthetjük ki, hogy a detektorokat kis mélységre a földbe 95 sűlyesztjük. A talaj felülete közelében a (10) töltés elsütésekor keletkező hullámok a reflektáló (20) réteghez érve, legalább részben felfelé, az 1—6 detektorokra irányíttatnak, ahol elektromos áramokká io( alakíttatnak át s a 11, 12, 13, 14, 15 vezetékeken át a (21) szűrőkbe jutnak, melyek a nemkívánatos zavarokat, pl. felszíni hullámokat mikro-szeizmikus nyugtalanságokat, stb. kiküszöbölik. Ezután 10; az áramok (22) kompenzációs időzítőkön keresztül, melyek célját és szerkezetét később ismertetjük, a (23) erősítőkbe jutnak, melyek a gyenge áramokat tetszés szerinti számú fokozatban erősítő-csövek- m kel felerősítik. A felerősített impulzusokat ezután tetszés szerinti módon szeizmogrammként jegyeztetjük fel, pl. oszcillográffal, vagy többszörös (24) húros galvanométerrel és (25) fényképészeti kame- \\ rával. A detektorok és a galvanometer-húrok