118511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szeizmikus felvételekhez

közötti kapcsolat többféle lehet. Lehet pl. mindegyik detektort egy-egy, külön gal­vanometer-húrral kapcsolni s a húrkilen­gésket egyidejűleg fényképészetileg fel-5 jegyezni, úgyhogy az elektromos hullá­moknak a különböző detektorokhoz való beérkezési időpontjai közti különbség pl. film- vagy papírszalagról, stb. leolvas­hatók legyenek. 10 A találmány célja azonban amplitudó­összegező-eljárás létesítése, melynél az összes detektorok kilépő teljesítményei egy­mással összegeztetnek, mielőtt egy gal­vanometer-tekereshez vagy ihiirhoz vezet-15 tetnének, úgyhogy a robbanásról létesített feljegyzés tulajdonképpen csak ennek az összegnek változásait mutatja. Általában a robbanás létesítette talajhullám nem fog e,gy időben az összes detektorokhoz! ér-20 kezni, úgyhogy a detektorokról a galvano­méterre ráadott áram- vagy feszültség­impulzusok egymás közt nem lesznek fá­zisban. A szeizmogramról feljegyzett im­pulzusösszeg képe tehát nem fogja a maxi-25 málisan lehtséges amplitúdót feltüntetni, hanem a görbe a 2. ábriána'k megfelelően kissé ellapult lesz. A 2. ábrán <A) egy egyetlen detektor felvette impulzus szeiz­mogrammját mulatja; (B) négy detektor 30 négy impulzusának összegét feltüntető szíéiamogramm olyan esetben, amikor a de­tektorok fázisai egymáshoz képest Vi pe­riódussal eltoltak. De ha mindegyik detek­tor áramkörébe mesterséges időzítőt kap-35 csolunk s ennek a mesterséges időzítésnek nagyságát úgy választjuk meg, hogy a talajrázkodásnak az egyes detektorokhoz való beérkezte közötti időkülönbségek kompenzálódjanak, akkor az elektromos Í0 impulzusok a galvanométerben fázisban lesznek és ebben ,az esetben a szeizmo­gramm maximális amplitúdója lesz, mi­ként ezt a 2. ábra (C) görbéje mutatja. Ha egymástól egyforma távolságban í5 egyenes vonal mentén elrendezett hat (1—6) detektorhoz érkezik egy hullám­front, az 5. ábrából a következő egyenlet helyessége tűnik ki: T = —sin 0 v 50 vagy Sin 0 = T— A egyenlet s melybein ( ) a detektorok sorát tartial­miazó vízszintes sík ós a lényegileg sík hullámfront meitiszési szöge, 55 (T) az a két szomszédos detektor közötti időzítés, mely a detektorok teljesítményeit egymással fázisba hozza, (v) a hullámfrontnak a talajban, annak felülete közelében való sebessége, (s) pedig a detektorok közötti egyforma 60 távolság. Láthatjuk, hogy a detektoroknak nem keli okvetlenül egymástól egyforma tá­volságban lenniök, ilyen esetben termé­szetesen az (A) egyenlet minden detektor- 65 pár számára különböző („T") és („s") ér­tékéket tartalmazna. Még általánosabb lehet az elrendezés, ha a detektorok nem fekszenek egy egyenes mentén. Ilyenkor az (A) egyenlet egy- "0 egy pár detektor számára még mindig helytálló lenne, de különböző párok sz-á­mára nemcsak az („s") és („T") értékek, hanem a („M") is páronként más és más lenne. Két egymásra merőleges egyenes 75 mentén elrendezett készülékekből össze­állított berendezés esetén a beérkező hul­lámfront valóságos lejtésének két derék­szögű komponensét fogjuk kapni, melyek­ből azután a, valóteágos lejtést ki lehet 80 számítani. A következőkben egyszerűség kedvéért egyeitlen egyenesen egymástól1 egyenlő kör­zőkben elhelyezett detektorok esetét fog­juk vizsgálni, noha a találmány szerinti 85 eljárás egyáltalán nem korlátozódik erre a különleges esetre. Minthogy a detekto­rok közötti távolságokat és legalább egy bizonyos körzetben a hullámfrontnak a talaj felső rétegében való tovaterjedési 90 sebességét ismerjük, a (0) szöget, melyet a hullámfrontnak a detektorvonal mentén való hajlási komponensének nevezhetünk, a találmány szerinti eljárással úgy kap­juk meg, hogy mesterséges kompenzáló 95 időzőkefc alkalmazunk a detektorok és azon pontok közé, amelyekben ezeknek a detektoroknak kilépő áramai összegeztet­nek vagy szuperponáltatnak, mielőtt még a galvanométerrel feljegyeztetnének. Ezeik 100 az időzítések detektortól detektorig azonos értékkel különböznének egymástól, mert feltételeztük, hogy a detektorok egymástól egyenlő távolságban vannak; a hullám­front beérkezési időit a lehető legnagyobb 105 mértékben kompenzáló ilyen időzítés­külöbség nagyságát abból a tényből ismer­jük; fel, hogy helye® kompenzálás esietéin a galvanométerben létesített feljegyzés a maximális összegvonal lesz. Ez a nagyság 110 az (A) egyenletben a („T") érteik. Jobib megértésre a következő magyarázat szol­gáljon: Olyan területen, melyben egy rugalmas

Next

/
Oldalképek
Tartalom