118460. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti járműkapcsoló

leg a (9' 10' 11') felületekkel határolt, az általuk befogadott tömbökkel azonos alakú kimetszésekbe fekszenek. A terelő -képesség" nagysága a (6) és (6') élek hajfj lásszögétől és hosszától és a (7, 8, 7', 8') élek hosszától függ. Ezek az élek egyben megakadályozzák azt, liogy a íentemiített kiugrótömbök sűrített levegő vezetékének kapcsolószerkezetébe hatoljanak. io Az egymással szög alatt találkozó fejeknek hossztengelyük körüli durva beigazításária valók a fejek (B—B) hossztengelyén átmenő (12, 13, 12', 13') lépcsőfelületek, míg a finom központos beállítást e fé" 15 lületek (14, 14', 15, 15') lécei végzik. A (14, 14', 15, 15') lécek a kissé hátratolt 12, 12', 13, 13') felületekből kiemelkednek. Az ütközőerőket az (5, 11) felületek fogják fel. Evégből a (9, 10, 9', 10') felülete-20 ket kissé hátrább rendezzük el, úgy hogy egymásbatolás után a fej e felületei és az ellenfej (3, 4, 3', 4') felületei között hézag maradjon. A vonó- ós ütközőkészülék (A—A) hosszanti középtengelyének az (5) 25 és (11) felületektől való távolsága meghatározza az (5') és (11') felületekre eső ütközőerő nagyságát. Az (5') és (11') felületek teljesen teherniientesülnek, ha a, fentemlített (A—A) tengely magasabban fek-30 szik, mint az (5) felület alsó (7) éle. Ez esetben az (5') és (11') felületek csak a fejek' hossztengelymenti kiigazítását végzik, feltéve, hogy a fejek egymással szög alatt találkoztak. Az (5') és (11') felülete-35 ken támadó erők a fejeket befelé húzzák, ha a fejek ütközéskor emelkednének, illetve! ágaskodnának. A légkapcsoló a fej közepében kiképezett (16) felület nyílásában van. Ha ez a 40 (87) összekötőfalon kiképezett (16) felület a fej harántirányú középsíkjában vagy az előtt van, akkor résztvesz az ütközőerők átvitelében. Az egymásbatolt fejeket egymással a 10. 45 ábrában metszetben láitlható (2) zárócsap köti össze. E csap a fej felső kiugró tömbjében ágyazott, a vonóerők irányára keresztben áll és két fej két csapja a (17) orral fog egymásmögé és így viszi át a 50 vonóerőt. A csap hossztengelye mentén eltolható ós (17) orra a 10. ábrában feltüntetett helyzetben a (13) lépcsőfelületből kiinyúlik. A benyomuló ellenfej a (17) orrot, vagy (18) éíé-55 vei egy pillanatra visszatolja ágyába, vagy pedig a két csap (19) felületével fekszik egymásra és az eltolást az ezeken a felületeken fellépő keresztirányú komponens végzi. A csapokat záró helyzeteikbe a (29) rugó vezeti. ro Az 1., 2., 9. és 10. ábrák oly megoldásokat mutatnak, amelyeknél a mozgatható zárószerv a vonóerő irányára keresztirányban eltolható, henger- vagy hasábalakú 2 csap. A 12. és 13. ábrák oly meg- 65 oldásokat mutatnak, amelyeknél a zárószerv függőleges tengely körül lengethetőcn ágyazott (20) karom oldásához ele gendő, ha a mozgatható zárószervek valamelyikét rugóerővel és a súrlódással 70 szemben visszahúzzuk. Ez történhet p. o. a 14. ábrában feltüntetett (21) kétkarú emeltyűvel, vagy pedig a 10. ábra szerint egy kioldó emeltyűn elrendezett (22) bütyökkel. Ha a szerkezetet úgy képeztük 75 ki, hogy a kapcsolócsap oldás közben hossztengelye körül bizonyos mértékben elforduljon, valamint a kioldó emeltyű szabadonbocsátásakor ebben az elfordított helyzetében mozogjon vissza, akkor úgy mint azt a 10. ábrában feltüntettük, a (17) orr elülső éle a szemben álló fej orrának élével szemben, keresztben áll. Ily módon sikerül megakadályozni azt, hogy a kioldott kapcsolóban a két kapcsolófej még gr, akkor se kapcsolódjék újból egymással, ha a járműveket, illetőleg fejeket csak később húzzák szét. Hogy a kapcsolócsap a fent leírt módon elforduljon, azt elérhetjük oly (23) ve- 90 zérlőhasíték alkalmazásával, amelybe a fej tokjában megerősített (24) csap nyúlik és amely hasíték élei úgy vannak kiképezve, hogy az azokon végigcsúszó (24) csap a kapcsolócsapot elfordítja. A kap- 95 csolócsapnak a kiindulási helyzetbe való visszafordulása önműködően mehet végbe azáltal, hogy az orrok (19) hátfelületei egymásba ütköznek. A (25) xugótányért a (2) kapcsolócsap hasítékába nyúló (26) io( csap a kapcsolócsap elfordításakor szintén elfordítja. Ezzel akadályozzuk meg azt, hogy a kioldott kapcsolófej elfordult ősapja a rugó torziós ereje következtében eredeti helyzetébe visszaforduljon. Hogy a (2) kapcsolócsapra ható vonóerők elegendő nagy felületen oszoljanak meg és ennek dacára a kapcsolócsap vezetékében elegendő nagy (27, 28) játék legyen, a (2) csapot befogadó nyílást két IK egymással szemben eltolt furat képezi, melyek nézetét a 11. ábra, mutatja. Ha egyetlen (29) rugó helyett két rugót alkalmazunk, melyek mindegyike elegendő erős alihoz, hogy a készüléket a fent ílf