118460. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti járműkapcsoló

kín módon működtesse, úgy ezzel elérjük hogy a kapcsoló fokozott biztonsággal záródik, l'.z a megoldás teljes mértékben pótolja azi az ismert biztosítást, melynél b a zárószervek egymással kényszerű kölcsönös függésben vannak. Hogy a (18) él (8. ábra) kioldott kapcsolónál a szembenálló fej eltávolítását a kiálló (2) csap esetében se gátolja, rézsű -10 tos (30) felületet alkalmaztunk, mely a szembenálló fej (2') kapcsolócsapját viszszaszorítja, úgy hogy a kapcsolófejek széthúzhatok. A 9. ábra azt mutatja, hogy miként le-15 het a 2. ábrában feltüntetett (13) lépcsős felület nagyságának megtartása mellett a csappal kiképezett zárószerkezetet megerősíteni. Evégből a csapnak körökkel határolt, hosszúkás keresztmetszete van. 20 Ennek a megoldásnak előnye, hogy a csap részére szükséges nyílások a kapcsolófejben fúróval vagy maróval elkészíthetők. Hogy a kapcsoló, pl. az 1. ábrában fel•JQ tüntetett kapcsolófej olyan kapcsolófejjel is kapcsoljon, melynél az orr (17; éle (9. ábra) hosszabb, a (13) felületben a. (30) és (30') rézsútos felületekkel határolt kimélyítést képezünk ki, amelybs a szembeu-30 álló fej orra behatolhat. Ily módon elérjük azt, hogy oly kapcsolói'ejek, amelyekben a csapok végei különböző nagyságú vonóerőkre miéretezettek, tehát különféle hosszúságokra, egymással zavarta'ajjfj nul kapcsolódnak. A 14. ábrában azt mutatjuk be, hogy a csapos zárónü oldhatósága relé alkalmazásával mily módon fokozható. Ennél a megoldásnál a (17) orr felület nem merő-40 leges a kapcsolótengelyre. Ennek következtében a (2) kapcsolócsap vonóerő hatása alatt vezetékébe visszahtízódni igyekszik. A csapnak ezt a törekvését záróművel. pl. kinyújtott (31, 32) könyökemel-45 tyűvel ellensúlyozzuk. A könyökemeltyü a (2) csapot a (33) helyen támasztja alá és az erőt az (1) fej (34) helyére viszi át. A (31. 32) könyökemeltyű (35> és (36) toldata (29) rugó hatása alatt áll, mely rugó 50 a könyökemeltyűket igyekszik irándig a (2) csappal együtt, a 14. ábrában feltüntetett helyzetbe állítani. Kioldás végett a (31. 32) könyökemelyűt vázolt helyzetéből kibicsaklasztjuk. Erre való a (21) két-65 karú kioldóemeltyű, melyet a fejen ágyaztunk ós amely a (35) toldatra hat. Ezáltal a (2) csapot a könyökemeltyű visszahúzza, illetve a csap, ha az vonóerő hatása, alatt áll a vonóerőnek a. csap tengelyébe eső komponense mentén elmozdul. A kapcso- 60 lás azáltal történik, hogy a fejek egymásbahatolásakor az orrok (19) felületei egymásra feküsznek és egymást kölcsönösen vezetékeikbe visszatolják. Hogy eközben a (31, 32) könyökemleltyű kinyújtott 65 helyzetéből kimozduljon, elegendő nagy (27) hasítékot hagyunk, mely a (2) csap bará ntirányú elmozdulását lehetővé teszi. A (2) csap e harántirányú elmozdulása közben a könyökemeltyűt a fejen alkal- 70 mázott, helytálló (37) ütköző kibicsaklasztja, úgy hogy a (2) csap vezetékébe visszatolódhat. Ezek szerint a zárómű állandóan záró* helyzetében van. Kapcsolás köz,ben, aizon- 75 ban átmenetileg, anélkül, hogy ehhez külön segédeszközökre volna szükség, oldó" dik. A leírt könyöktemeltyű helyett, természetesen tetszőleges más zárószerkezet, pl. kilineses zárómű is alkalmazható. go A 15., 16., 17. ábráik különfél© lehetősé" geit mutatják annaik, hogy a kapesolóesapok miképen helyezhetők el különféle módon, anélkül, hogy az, orrok egymással dolgozó (17) felületeinek a hossztengellyel 85 képezett szöge megváltoznék. Ezekben az ábrákban a (38) vonal a kapcsoló hossz* tengelyének, illetőleg a vonóerőnek iránya. A 12. ós 13. ábrak a 14. ábrabeli záró- 90 mű elve alapján kiképezett karmos záróművet mutatnak. Ennél a megoldásnál a (20) karmot a (39) helyen (40) kilincs reteszeli el, mely kilincs ugyanabban a fejlben van, mint míaga. a karom. A karom a kap- 95 csolási folyamat alatt átmenetileg szabaddá válik azáltal, hogy a (40) kilincsen alkalmazott, (41) nyelvet, mely önsúlya következtében az (1) kapcsolófej (42) ütközzőjére támaszkodik, a szembenálló fej 100 átmenetileg megemeli. A záróművet a (43) emeltyű lenyomásával oldjuk. A központi ütközőkapcsoló megtámasztó szerve a kapcsoló szárát (44) csappal tartó (45) bakkal egyidejűleg (46) félgömbre (47) 105 toldattal támaszkodik. A (45) bakon ágyazott. a (48) csap körül forgatható (49> emeltyű (50) rúd révén hat az (51) rugóra. A (49) emeltyű (52) csapján (53) keret megerősített, mely az (54) csapna 110 támaszkodik, Az, (54) csap a vonó" és ütközőkészülék (55) rugótányérján van megerősítve. A megerősítés e módjának az az előnye, hogy kis helyen elfér és tökéletesen megvédhető. Azáltal, hogy a 115 kapcsolót a vonó- és ütközőkészülék elülső