118358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati eredetű szálas anyagokból való mesterséges belek szárítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118358. SZÁM. Xl/a. (XI/f., IV/e.) OSZTÁLY. — JV. 3145. ALAPSZÁM. Eljárás állati eredetű szálas anyagokból való mesterséges belek szárítására. Naturin G. m. b. H. cég-, Weinheiiii (Baden). A bejelentés napja 1936. évi október hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 15-ike. Ismeretes már állati eredetű szálas anyagokból, pl. bőrből vagy inakból mesterséges beleknek az az előállítási módja, amelynél a bőrt duzzasztólag ható vegy-5 szerek, különösen bázisok vagy savak, illetve mindkettő behatása útján és mechanikai szétfoszlatással képlékeny, duzzasztott szálakból álló masszává alakítják át és ezt gyűrűalakú fúvókákon át történő 10 sajtolással tömlőalakba hozzák. A bőr vegyi feltárása helyett hővel való feltárás vagy biológiai lazítás is alkalmazható, amelyet mechanikai foszlatás egészít ki. A kapott mesterséges beleket pl. meleg 15 levegővel való kezelés útján szárítják és megfelelő módon, pl. cellulóztaltalmú anyagok, mint pl. fa párlataival szilárdítják. Az ismertetett eljárás foganatosításánál, különösen vízbő (pl. 15%-nál kisebb 20 szárazanyagtartalmú) szálas anyagok alkalmazásakor megállapítást nyert, hogy a kész mesterséges belek tulajdonságaiban jelentékeny szabálytalanságok mutatkoznak, amelyek különösen a szilárd-25 ság jelentékeny különbségeiben jutnak kifejezésre. Megállapítást nyert továbbá, hogy a nem elég nagy szakitási szilárdságú belekben oly foltok vauinak, amelyeik keletkezése az illető helyek egyenlőtlen 30 szilárdítására vezethető vissza. Ezek a szabálytalanságok teljesen azonos kiindulási anyagok feldolgozásánál és e kiindulási anyagoknak a fúvókákon át sajtolandó szálas masszává való feltárásá-35 nál felállított követelmények, valamint az alakítás követelményeinek teljes azonossága esetén is felléptek. Hosszadalmas kísérletek azt mutatták, hogy az említett szabálytalanságokat a szárítás követelményei okozzák. A friss 40 és használt (dús vízgőztartalmú) szárító levegőben végzett hőmérséklet- és nedvességmérések arra a megállapításra vezettek, hogy lehetőleg gyors szárítás végett egyrészt a szárítási hőmérsékletnek 45 lehetőleg magasnak kell lenni, másrészt azonban meghatározott határértékek túllépésekor úgynevezett hő jelenségek lépnek fel, amelyek a száraz belek szakítási szilárdságának csökkenésében és 50 a szilárdulás egyenlőtlenségeiben nyilvánulnak meg. A szárítási hőmérséklet említett határértékei a levegő nedvességtartalmától függnek. Azt találtuk, hogy egyenletes minőségű 55 mesterséges belek előállítása végett a beleknek minden oldalról meleg levegővel való öblítése útján végzett szárításkor a szárítási hőmérsékletet a levegő nedvességtartalma szerint úgy kel] beállítani, 60 hogy 60% szárazanyagtartalmú bél elérésére a savanyú szálas pasztából előállított bél hőmérséklete 27 C°-ot és biztonság kedvéért 25 C°-ot, míg a lúgos szálas pasztából előállított bél hőmérséklete 22 C»-ot 65 túl ne haladja. E követelmények betartása mellett az úgynevezett hőjelenségek és azok következményei észlelhetők nem voltak. Ez a tény először teljesen meglepő. A hőjelen- 70 ségeket a bélmassza részleges megömlésével, megolvadásával igyekeztek megmagyarázni. A bélanyag olvadási pontja a