118358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati eredetű szálas anyagokból való mesterséges belek szárítására

massza szárazanyagtartalmától függ és például savanyú szálas masszákból elő­állított beleknél 10—12°/o szárazaiiyagtar­talom mellett 35—37 O, azonban már 5 28—30 C° mellett is a bélanyag bizonyos elváltozása volt észlelhető, ami talán a hőjelenségeket okozza. E hőmérsékletnél a szálak és a kötőanyag közötti éles ha­tár eltűnik. Ez a jelenség valószínűleg a 10 bélrostokat összekötő fehérjeanyagok meg­olvadására vezethető vissza. Ama hőmérsékleti pont pontos megha­tározása, amelynél ezek a hőjelenségek fellépnek, nagyon nehéz, minthogy az op-15 tikai hatás is több fokra terjed. A hő­jelenségek csak a később következő cser­zésnél válnak élesen felismerhetővé és ekkor azonnal az előzőkben ismertetett zavaró módon jelentkeznek. Emellett az 20 is megállapítható, hogy a bél a 28 C\ illetve 22 C° határértéknek C°-al való túllépésére is érzékenyen reagál. Hogy a hatás a massza szárazanyagtartalmától is függne, a vizsgált határértékeken belül 25 megállapítható nem volt. A találmány szerinti eljárás foganato­sításánál előnyösen úgy járunk el, hogy a gyűrűalakú fúvókából kilépő mestersé­ges belet végtelen tömlő alakjában szárít-30 juk. Előnyösen a képződő bél belsejébe a fúvókafejből levegőt fúvatunk és a mes­terséges belet ebben a felfujt állapotban szárítjuk. A végtelen mesterséges belet szárítócsatornákon vezetjük át, amelyekbe 35 meleg levegőt fuvatunk. A levegő nedvességtartalmát nedvesség­mérővel mérjük és a nedvességtartalom, a száraz hőmérő hőmérséklete, valamint a nedves hőmérő hőmérséklete közötti ösz-40 szefüggés alapján oly szárítási hőmérsék­letet választunk, amelynél a nedves hő­mérő hőmérséklete 27, illetve 22 C°-ot túl nem haladja, Mindaddig, amíg a szárítást úgy vezetjük, hogy a szárítás előrehala-45 dása közben a szárító levegő hőmérsék­lete csökken, míg a nedves hőmérő hő­mérséklete állandó marad, a bélhőmérsék­let a nedves hőmérő hőmérsékletének fe­le] meg. 50 A bélnek az előállítási folyamat alatt a szárító csatornán át való vezetésére, a be­let, könnyen mozgatható görgőkre ágyaz­jsuk, amelyekhez nagyobb távolságokban szállítószalagok csatlakoznak. Minthogy -55 azokon a helyeken, amelyeken a bél a görgőkre, vagy a szárítószalagokra felfek­szik. az éppen érintkezésben levfi bélrész víztartalmának elpárolgása akadályozva van, fennáll annak a lehetősége, hogy amint a görgők és szállítószalagok a szá- 6Q rítólevegő magasabb hőmérsékletét fel­vették, az illető bélrészek a nedves hő­mérő által mutatott hőmérsékletnél job­ban felmelegszenek. Ennek elkerülése vé­gett a görgőátmérőket és a szállító szala- 65-gok hosszát lehetőleg kicsire kell válasz­tani ós a felületeket kivágásokkal, pél­dául hornyokkal készíteni, hogy a béllel való érintkezési felület lehetőleg kicsi le­gyen. Az érintkezési helyeken nagyobb 70 hőátmenet megakadályozására a görgő­ket és szállítószalagokat rossz hővezető anyagból, például fából vagy parafából, illtve háncsból készítjük. Ezenkívül cél­szerűen oly anyagot választunk, amelynél 75-a hősugárzás kicsi, vagy az anyagot oly készítménnyel, pl. aluminiumbronzlakkal vonjuk be, amely a hősugárzást csökkenti. A szárítandó bél hőmérsékletét továbbá biztonság végett néhány Celsius fokkal 80-ama hőmérsékleti pont alá állítjuk be, amelynél a hőjelenségek fellépnek, pél­dául 25 C°-ra.. Miután a szárítási hőmérséklet annál magasabb lehet, minél kisebb a levegő 85 nedvességtartalma, a szárítási időtartam rövidítése végett célszerű, ha a levegő nedvességtartalmát előhütéssel csökkent­jük. Az előzetes hűtés hideg vízzel vagy hűtőkeverékkel végezhető. 90 A száraz belet megfelelő módon, pél­dául cellulózatartalmú anyagok párlatai­val való bevonás vagy beszórás útján víz­állóvá tesszük, azután ismét szárítjuk és feltekercseljük. 95 Példa. 91% duzzadási vizet tartalmazó sava­nyú bőrrostpasztából, ismeretes módon, például a 723.066. vagy 766.016. számú francia szabadalmi leírásban ismertetett 10 eljárással készített belet melegített friss levegővel kell szárítani. Az illető munka­napon a külső hőmérséklet 20 C° és a le­vegő nedvességtartalma 60% viszonylagos nedvesség. Hogy a szárítandó bél hőmér- 10 séklete 25 C°-ot túl ne haladjon, a szárító levegőt legfeljebb csak 53 C°-ra szabad felmelegíteni. Más napokon, amelyeken a légköri viszonyok mások, a szárító levegő hőmérséklete a Mollier-féle táblázatból, ' l nedves levegő számára vett adatok alap­ján a következő táblázatból állapítható meg:

Next

/
Oldalképek
Tartalom