118314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás likacsos testek előállítására
lók össze, amelyeiknek további feldolgozáshoz szükséges összetartó erejük megvan. Összehasonlító kísérletek -arra a meg-5 állapításra vezettek, hogy a találmány szerinti eljárással előállított és egyszer kenőanyaggal átitatott csapágyak terhelhetősége, mind a felületi nyomások, mind a kerületi sebssség és hőfejlődés szem-10 pontjából jelentékenyen kedvezőbb, mint az ezideig ismeretes likacsos csapágyaknál és pedig oly mértékben, hogy ily önmagukat kenő csapágyaik nemcsak egyenértékűek, hanem jobbak ds, mint a tömör, 15 a szokásos- módon kent csapágyaik, amit ez,ideig lehetetlennek tartottak. Ha a találmány értelmében előállított, ily csapágyat ezenkívül járulékosan még olajjal kenünk, iákkor a csapágy tulajdonságai-20 ba,n az ismert, tömör perselyes cs&págyakikal szemben további jelentékeny előnyöket érünk el, Kiindulási anyag gyanánt a találmány értelmében olcsó, szivacsos anyagszerke-25 zetű nyersvasdarabot (pl. svéd vasszivacsot) használunk, amelyet ismert kohászati eljárással vasércből redukálnak és még legfeljebb 5% szennyeződést tartalmazhat. Ilyen szivacsos anyagszerkezetű 30 vas példaképem analízise a következő: 35 Fe S P c o V (vas) 95,5—96,5 % (kén) legfeljebb 0,015 % (foszfor) „ 0,016 % (szén) 0,3— 0,5 % (oxigén) 1,0— 2,0 % (vanádium) hegyanyagok 0,1-1,5-0,15% A szivacsos anyagszerkezetű vasrészecsikéík összelapításának és túl sok na-40 gyon finom részecske keletkezésének megakadályozása végett a vasszivacs aprítása a kívánt nagyságii szemcsékre, aprító és/vagy tépőgépekben történik. Az így előállított likacsos vasrészecskék 45 átmérőjének nagysága általában előnyösen 1/20 vagy 1/10 mm és 3 mm között ingadozik. A legtöbb esetben 1 mm átlagos nagyságú szemcsék használata ajánlatos. A sajtolási massza összetételét a 50 különböző szemcsenagyságok szempontjából előnyösen úgy választjuk meg, hogy annak töltési súlya nem lényegesen több, mint 1—, illetve töltési térfogata mintegy 4—5-szöröse a sajtolt test végle-55 ges térfogatának. Ezen értékek betartása mellett sajtolás után a részecskék jól összetapadnak anélkül, hogy az anyag szivacsos szerkezetét elpusztító, nagy nyomást kellene alkalmazni. Az előállítást különösen a sajtolási 60 nyomás és a töltési magasság szempontjából úgy vezetjük, hogy a kész alaktest fajsúlya mintegy 4—5 legyen. A nyomás általában ne legyen kevesebb, mint cm2 -ként egy tonna. 65 A sajtolt alaktestek előállításánál előnyösen önmagában ismeretes módon több oldalról ható nyomást alkalmazunk, amivel egyenletes sűrűséget érünk el. Előnyösen pl. mozgatható alsó és felső kö- 70 lyüs sajtolási mintát alkalmazunk. Különösen rúdalakú testek előállításánál úgy is eljárhatunk, hogy a kiindulási anyagot gumitömlőben vagy más hasonlóban folyékony közegbe helyezzük és ezt nagy 75 hidraulikus nyomásnak vetjük alá, amely pl. cm--ként 0,1—10 tonna, előnyösen cm2 -ként 2 tonna lehet. így nehézség nélkül, egyszerű módon állíthatunk elő hosszú rudakat, csöveket vagy más ha- 80 sonló testeket, ami az ezideig szokásos sajtolási eljárással egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségek árán volt lehetséges. A tömörítéshez szükséges nyomáster- 85 helósek csökkentése végett a sajtolási nyomás oly nyomófelületekkel adható át, amelyek hatékony felülete kisebb, mint a tömörítendő alakdarab felülete. A tömörítés előnyösen ütéssel vagy dön- 90 göléssel végezhető, amennyiben a kiindulási anyagot megfelelő mintába töltjük és hasonlóan döngöljük, mint pl. karimás csöveknél szokásos. A döngölés után az így előállított sajtolt testet zsugorítjuk. 95 A zsugorítást előnyösen 1200 CQ körüli hőmérsékleten hidrogén vagy nitrogén légkörben végezzük, mikoris a zsugorítási idő í h—1 óra vagy rövidebb is lehet. A csap ágy testeket a zsugorítás és saj- 100 tolás után ismét pontos méretre sajtolhatjuk (kalibrálhatjuk), mire a csapágytesteket adott esetben felületileg még edzhetjük is. Ezt előnyösen úgy foganatosítjuk, hogy a kész csapágyat egyidejű 105 •hevítés mellett nitrogénnel kezeljük. E munkafolyamatot általában nitrálásnak nevezik. Számos esetben ajánlatos, hogy a csúszótestet tömör anyagból való persellyel 110 szerkezetileg egytesítsük. Ezzel egyszersmind a kenőanyag felvételére járulékos üreges terek nyerhetők, amelyek határoló falait részben a likacsos csúszótestek alkotják, úgy hogy a kenőanyag állandó 115 utánszívása lehetséges. Á tömör persely
