118267. lajstromszámú szabadalom • Vízijármű
2 118367. kásos 'elrendezésekkel ellenié Lhen azonban a lépcsős siklóiéiul elek egymástól lehetőleg távol úgy vannak elrendezve, hogy egy lépcsős siklófelület annyira van a hajóorr 5 Mé előrehelyezve, hogy a vízfelülettel való érintkezésnél a leheLő legnagyobb, a hosszirányú helyzetet stabilizáló nyomatékot idézi élő és hogy egyidejűleg elválasztott, lépcsős siklóíetülelek oldalirányban any-10 nyira vannak széjjelhelyezve, hogy a legnagyobb, a harálirányú helyzetet stabilizáló nyomaték keletkezik. Ezen oldalsó siklófelülelek, melyek előnyösein a hajótest farán, de a hajótest közepén is élren-15 dezhetők, a hajótörzs szélességét még meghaladhatják. Miután a fenék összes többi része felemelés vagy ívelés állal a megnedvesedéstől megóvatnak, a felhajtóerők és stabilizációs nyomatékok a legkisebb ellen 20 állással keletkeznek. A találmány értelmében a hordfelületek 'közvetlenül a leírt siklófelülicfck alatt úgy vannak ágyazva, liqgy felhaj tóeredőj ük a siklófeiületek felhajtóeredőjével lehető 25 leg összeessék, miinek folytán a s;iiklófelületek kiegészítőén működésbe léphetnek, anélkül, hogy az összfelhajlóeredők eltolódása íállina elő. A jármű úszóhelyzete tehát megóvalik. A hordfelületek ennek 80 folytán a lépcsőéihez közel fekszenek, úgyhogy a hordfelületek támasztékai a lépcsőkre támaszkodhatnak, melyek a hajótest legszilárdabb pontjai. A hordfelületek végei előnyösen (a lépcsőknél) a sikló-35 felül elekbe vagy azoknak úszonyszerű szélesbítésébe, miely szintén hordfelületszerűen képezhető ki, egyenletesen haladva olykép vezethetők át, hogy a hordfelüLetek felhajtóhatásuk meg neem szakított foly-40 tatását találják a siklófelületekbetn. Ennek folytán a hordfelületek (illetve a külső hordfelületrészek átmenő felületeknél) maguk a lehetőleg legnagyobb hossz- és haránttávolságban vannak, úgyhogy saját sta-45 bilizáló nyomatékaik a legnagyobb értéket érik el. Ezen helyzetben a hordfelületek legked. vezőbben befolyásolják az áramlást a hajótesten a megindulásnál, csökkentett rne-50 netsebességinéll vagy a hullámokon való áthaladáskor. A hordfelületek ugyanis az áramlásiban a felhajtással clleinitétes lefelé. mozgást létesítenek, melyet némi távolságban ismét felfelémozgás keh'el és ilykép 55 völgy képzésére vezet. A völgy hossza növekvő sebességgel növekszik. Ezen völgy képzése á víznek a hordfelülethez tartozó lépcső mögött a hajófenékről való gyorsabb leválását idézi elő. Minthogy a siklófelületek maguk létesítenek völgyet, a 60 két völgy ínagyabb méretű völgygyé egyesül, a miáltal lassú menetnél vagy a hullámhegyeken való áthaladás ajkalmával a nedvesedés csökken és az ellenállás leszáll. A közvetlenül a hordfelületek fc- 65 lelt fekvő siklófelületek ezenkívül abban a helyzetben vannak, hogy egy hordfelület törése vagy hatástalansága esetén a felhajtást pótolják és a járművet fel borulás lói megóvják. 70 A találmánybeli vízhordfelüleleknek, melyek menetközben részben a víztükör felett, részben alatta vannak, újszerű módon a fesztávolságon át a víztükörhöz való magassági helyzethez igazodó alakjuk, pro- 75 fiijuk és beállítási! szögük van. A menetközben nagyobb bemerülési mélységben a vízlükör alatt fekvő felületrészek, melyek a hullámzásban mindig alámerülve maradnak és a tisztán hor- 80 dozó részt képezik, az aerodinamikából ismert hordíeöületszel vényekel kapják leginkább íveli alsóoldallal. Az ívelt alsóoldal kis szelvényellenállás melleit nagy sztatikái ellenállásnyomatékot ad, úgyhogy a Só felületek megnövelt szilárdsága folytán a hidrodinamikusai! ártalmas támaszlékok száma csökkenthető. Emellett (igen gyors járművektől eltekintve) azon beállítású szög választható, melynél a siklásiiszám legki- 90 sébb értékét éri él. A menetiközben a víztükör közelében fekvő hordfelületrészek, melyek a hullámzásban, lengéseiknél vagy a jármű sebességváltozásánál be- és kimerülnek, a felü- 95 let stabilizáló vagy vezérlő részei, a légköri befolyásoknak vannak kitéve és ennek folytán igen könnyen szívnak be levegőt a felsőoldal csökkentett nyomású területébe, ami nagymérvű felhajtásveszte- 100 séget von maga után. Alakjuk, szclvér nyük, beállítási szögük és haránthajlásuk á víztükörhöz olyan, hogy az áramlásnak a légkör által lehetőleg már inem befolyásolt stabilitása áll be. E célból oly 105 szelvényt kapnak, mely nagy túlnyomást biztosít az alsóoldalon és kis, egyenletesen eloszlott nyomáscsükkenésl a felsőoldalon, mimellett a mellső él útján az áramlás elterelésének csökkentése szándékolta- 110 lik. Ezen szelvénynek ívelt alsóoldala van, gyengén ívelt, megközelítően köralakú felsőoldala a középhez közel fekvő legnagyobb szelvénymagassággal, hegyes belépési éllel. A belépési él szöge a felső- 115 oldal és a szelvényhúr között ne legyen 20ű -nái több és a szelévnyvastagság a szelvénymélység 1/15-ét ne haladja meg. A
