118267. lajstromszámú szabadalom • Vízijármű
^ Megjelent 1938. évi jxinius lió 15-éri. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍ0 SZABADALMI LEÍRÁS 1.18267. SZÁM. XV a. OSZTÁLV. - B. 13788. ALAPSZÁM. Vizijármü. Freihcrr Schertel v. Burtenbacli Hanus Wiesbaden-ben. A bejelentés napja 1937. évi április hó 20-ika. A találmány vízijármű a hajótest alatt egymás mögött elrendezett, hará;nlirányban liajló pl. görbített vagy megtört, részijén. a víztükör fellett, részben alatta fekvő n vízhordMülelekkel, melyek a hajótestet menetközben teljesen vagy legnagyobbrészt a vízből kiemelik. A találmány a hajótest és vízhordfdlületek közös alakítása, valamint helyzete és vezérlése a menetsebes-10 ségnek megfelelően. A találmány ezen járművek általános menettulajdonságainak és teljesítményeinek javítását célozza, mindenekelőtt a hullámzásban és különösen az állékonyság 15 javítását és a biztonság növelését. Eddig illy járműveknél a hajótestek számára az ismert szokásos alakokat alkalmazták, melyek a hordfelületekkel semmiféle vonatkozásban nem állottak és melyek 20 a jármű .állékonyságához csak lényegtelenül járultak hozzá. Ezen hajótestalakokj, ha teljes menetben jutottak vízre, pl. hullámhegybe, oly nagy ellenállást okoztak, hogy a hordfeiületek a sebességesés foly-2ö tán a járművet rendszerint már nem tudták hordani, úgyhogy ismét teljesem visszasüllyedt a vízbe. Másrészt a vízhordfelületeknél nem ismerték fel és nem vették tekintetbe, hogy a víztükörhöz valló magas-30 sági helyzetük szerint vagy a hajóelőtőkén vagy hajófaron való helyzetük szerint különféle viszonyoknak vannak alávetve. Eddig az összes hordfelületrészeket egyazon módon képezték ki. Azt a szükséget som 35 méltatták ©léggé, hogy a felületeket úszófa ellen meg kell védeni. A járműveket továbbá nem látták el elegendő berendezésekkel, melyek a menetsebesség megváltoztatását tágabb határok között engedték volna meg. 40 A találmány tárgyát képező vízijárművek egész felépítésükben újszerűen oly allakúak, liogy hajótest és hordfeiületek egy egységet képeznek. A hajótest és a hordfeiületek kö.zötl kölcsönhatás keletbe- 45 zík oly módon, hogy a hajótest a hordfelülete ket stabili,zálóan támogatja és felhajtóerejüket a hullámmenetben kiegészíti és hogy fordítva a hordfeiületek a hajótesten való áramlást kedvezően befolyásolják. 50 Emellett a hordfeiületek^ melyek különösen kedvező siklószámokat (ellenállás/felhajtás) tüntetnek fel, a főhordele'mieik. A hajótest, mely hossz- és haránthelyzete|t kap vagy csak támogat és a tartalékfelhaj- 55 tást idézi ellő, lia a tenger hu 1 lámzás ban erős lengések vannak, ellenben a rendes nienetállapotban, melynél: vagy a víztükör fedett fekszik és ez esetben csak erősebb lengéseknél jut hatásra vagy jnelynél ré- 60 szekkell állandóan Lemerül, csekélvebb horderőt mutat. A hajótest, jnint stabilizáló elem a találmány értelmében oly alakú, hogy a vízfelülettel való érintkezésiéikor erős dinami- 65 kus felihajlóerőket létesít kis meinetgátló, ellenállások mellett, melyek lassú menet és hullámzás esetén a vízből kiemelni törekszenek és .melyek a jármű hajlása esetén feli f elé irányuló nagy nyomatékot 70 idéznek elő. Ezen célból a hajófenéken^ magában véve ismert módon, rézsútosan az áramlás ellen helyezett siklófelülieiteket alakítunk, melyekeL a menetirányhoz harántirányban haladó, .lépcsőszerű fokok 75 vagy éles szegélyek szakítanak meg. A szo-