118184. lajstromszámú szabadalom • Készülék égési gázok nyomásának növelésére hőmérsékletük és áramlási sebességük csökkentésével

elégéséhez szükséges. Ilymódon az elégés az elméletileg szükséges levegőmennyiség fogyasztásával megy végbe, amivel a lehetséges legmagasabb hőmérséklet és így a 5 lehetséges legnagyobb nyomás érhető el. Az elégési levegőt előnyösen aképen vezetjük az előkamrába, hogy annak bevezetési iránya megközelítőleg érintőleg fekszik az előkamrábó! kiáramló égési elegy 10 áramlási irányához és pedig azon a helyen, amely lehetőleg távol fekszik attól a helytől, amelyen a gázsugár az előkamrából kilép. Ilymódon elérjük, hogy az eűgázosított, az előégési kamrában el nem 15 égett égési anyag lényegileg a kilépési nyílás előtt gyűlik össze és közvetlenül az égésnek az előégési kamrában való bekövetkezése után a fő éjgési kamrába vezethető, mikoris a gázáram az égési 20 levegőt és hűtő közeget magával ragadja. Az elégés a fő égési kamrában, különösen azonban az átalakító tárcsán vagy a tokban való utólagos elégés nagy levegőfelesleggel megy végbe. Ez a levegőfeles-25 leg káros hatás nélkül kellő hűtés végett oly mértékben növelhető, hogy a gázelegy összetétele az alsó gyújtási határ alatt marad, mikoris az elégés «vontatott*, de a nyomásnövekedés azonos marad. 80 Az égési anyag elpuffogása közben ismeretes módon egészen általánosságban nyomáshullám lép fel, minthogy a nyomás kezdetben az elégés folytán nagyon nagy értékre növekedik és azután oly ér-35 tékre csökken, amely a kezdeti nyomás alatt fekszik. Csak ezután tér a nyomás a kezdeti értékre vissza. Az elpuffogásnak az előégési kamrában aközben kell végbemennie, miközben a nyomáshullám 40 a kezdeti pont alá süllyedt. Minthogy ez az időtartam nagyon rövid; gondoskodnunk kell annak meghosszabbításáról. Az említett célból előnyös, ha az átalakító tárcsát lehetőleg közel a fúvókákhoz ren-45 dezzük el, úgyhogy a gázáramra szívó hatás hat. Ily módon az említett időtartam növekedik és az elpuffogás folytán fellépő csökkentett nyomás a fő égési kamrában alábbszáll, úgyhogy a töltési 50 elegynek kellő idő áll rendelkezésre, hogy a lehetséges legkisebb ellennyomásnál jusson az előégési kamrából a fő égési kamrába. E kiviteli alaknál is az átalakító tár-55 csa ama része, amelybe az égő gázsugár ütközik, előnyösen érdes. A tárcsának e helyen lényegileg sugárirányú hornyai lehetnek. A hornyok élei, amelyekre első sorban hat a nagy sebességű forró gázsugár, különösen ellenálló anyaggal bur- 60 kolhatók. A mellékelt rajzon a találmány szerinti készülék két példaképen felvett kiviteli alakját vázlatosan tüntettük fel. Az 1. ábra oly kiviteli alak metszete, amely- 65 nél a hűtő közeg levegő. A 2. ábra a készülék egy részének tengelyirányú nézete. A 3. ábra vezérlő, illetve szabályozó szelep felülnézete. A 70 4. ábra metszet a 3. ábra IV—IV vonala szerint. Az 5. ábra továbi kiviteli alak metszete. Az 1—4. ábrák szerint az (5) átalakító tárcsa a (9) tokban szabadon foroghat 75 és azon (15) lapátok vannak. A (15) lapátok célja, hogy a gázelegyet egyrészt örvénylő mozgásba hozzák és másrészt az átalakító tárcsa lehetőleg egyenletes forgását biztosítsák. A hűtésre levegőt hasz- 80 nálunk. A készüléknek az előzőkben ismertetett módon előégési és főégési kamrája van. A (20) előégési kamra a (21) csatorna útján a (22) főégési kamrával áll összeköttetésben. A (21) csatornában 85 (23) szelep fekszik, amely a főégési tér felé nyílik. A (21) csatorna belső tere a (24) rés útján a küllevegővel áll összer köttetésben. A (24) rés a (25) tolattyúval szabályozható. A (25) tolattyú a (26) bor- 90 dák útján a (23) szeleppel szilárd összeköttetésben áll. A (22) főégési csatornához közvetlenül (11) fúvókák csatlakoznak, amelyeken át a gázelegy az átalakító tárcsára fúvatható. Az (5) átalakító tárcsá- 95 nak tűzálló anyagból készült (6) burkolatában a feltüntetett kiviteli alaknál sugárirányú (7) hornyok vannak. Az (5) átalakító tárcsa a (8) tengelyen ül. A gázelegy az (5) átalakító tárcsa (9) tokjából a 100 (16) nyíláson át a gázturbinába áramlik. Röviddel az égési anyagtöltés elpuffogása után a (27) porlasztó fúvóka a (20) előégési kamrába égési anyagot finoman elosztott állapotban fecskendez. Miután az 105 égési anyagot az előző elpuffogás égési maradékaiinak melege elgázosította, a szükséges égési levegő egy részét a (28) vezetéken át érintő irányban az előégési kamrába fuvatjuk. Az elegyet saját melege 110 vagy külön (49) gyújtó készülék gyújtja meg. Az égési anyag egy részének elégése folytán keletkező nyomás a (23) szelepei, valamint (25) tolattyút nyitja. A gázelegy tehát a (22) főégési kamrába áramlik! 115 át, miközben a nyitott (24) réseken át az égési levegő maradék része és a hűtő levegő beszívása következik be. Az 1. ábra