118184. lajstromszámú szabadalom • Készülék égési gázok nyomásának növelésére hőmérsékletük és áramlási sebességük csökkentésével

felső részében a (23) szelepet, valamint a (25) Mattyút zárt helyzetben tüntettük fel. Az említett alkatrészek áz ábra alsó részében nyitott helyzetben vannak. Az 5 elegy elgázosított, ínég el nem égett (29) része a (20) előégési kamra jobb oldalán, míg a töltésnek már elégett (30) része az előégési kamra baloldalán van, A (23) szelep és (25) tolattyú záródik, amint a 10 nyomás a főégési kamrában az előégési kamrában uralkodó nyomást túllépi, Az (5) átalakító tárcsa a (22) főégési kamrában levő gázelegy re szívó hatást gyakorol. Az elpuífogás a (20) égési karn-15 rában akkor következik be, amikor a főégési kamrában a csökkentett nyomás a legkisebb értékre szállt le. Az 5. ábrában feltüntetett kivitelit alaknál a szerkezeti megoldást részletesebben 20 tüntettük fel. Az (5) átalakító tárcsa mögött a gázturbinát is ábrázol tuk. amelyben a gázelegyet munkateljesítésre hasznosítjuk. A turbina a feltüntetett kiviteli alaknál önmagában ismeretes kétkoszorús (31) 25 Curtis-kerék, amelynek (32) íúvókakoszorú ja. két (33) lapátkoszorúja és (34) átvezető lapátkoszorúja van. A turbina forgathatóan ágyazott (35) tengelyén (36) fogaskerék ül, amelybe tetszőleges gép (37) 30 fogaskereke kapaszkodik. Előnyös, ha a (35) tengelyről a szabályozó készüléket és a kompresszort hajtjuk, amely az égési levegő ama részét sűríti,, melyet a (20) élőégési kamrába vezetünk. Ezek a részek 35 önmagukban ismeretesek, miértis azok ábrázolását mellőztük. Az (5) átalakító tárcsa tengelyirányban eltolható, hogy a (6) burkolat, valamint a (9) tok oldalfala között levő közt és ezzel 40 az átalakító tárcsa fordulatszámát változtathassuk. A rajzon a (23) szelep és (25) tolattyú zárt állapotban van, A (23) szelep a (38) ülőkén ül. A (25) tolattyúnak lényegileg 45 körgyűrűalakja van, amely a főégési kamra felé keresztmetszetben U-alakú nyúlványban fdlytatódik. Ily módon két (39, 40) gyűrű keletkezik. A (23) szelep és (25) tolattyú középső részében (41) furat van, 50 amellyel a hűtő hatás fokozható. Az U-alakú nyúlvány a tok köralaláú (42) hornyába hatol, amelyben a (43) gyűrű fekszik. A (43) gyűrű szabad végén vastagítás van és ez a vastagított rész 55 kétoldalt fűrészfogalakú és így a szomszédos (39, 40) gyűrűalakú szárakkal labirinttömítést alkot. Azonos (44) labirinttömítés van a (25) tolattvúnál. A (23) szelepet és ezzel együtt a (25) Mattyút a (42) gyűrűs horony vezeti. A 00 (21) csatornában áramló égési gázok hőmérséklete oly magas, hogy e gázoknak közvetlenül kitett részek nem kenhetők. Ez okból a (39) szár belső gyűrűs felülete és a (45) felület között jelentékeny szabad 65 köz van, míg a (40) szár belső gyűrűs felülete és a (43) gyűrű labirinttömítésének fogai között a szabad köz kicsiny. A (39) szár külső gyűrűs felülete és a labirinttömítés fogai között levő szabad 70 köz nagysága, az előbb említett két köz között fekszik. Súrlódási érintkezés csak a (40) szár külső gyűrűs felülete és a tok kőzött van, úgyhogy csak ezt a felületet kell kenni. A (42) horony belső tere ezen- 75 kívül a (46) hasítékon át a küllevegővel áll összeköttetésben. Amint a (23) szelep és a (25) tolattyú nyílik, a gázelegy a (20) előkamráből a (22) főkamrába áramlik, mikoris azt a 80 gyűrűalakú (47) szárny vezeti. Eközben a gázelegy bőséges mennyiségű levegőt ragad magával a főégési kamrába. A nyitási mozgás kezdete után a (40) szár a (46) hasítékot azonnal zárja. A 85 (42) gyűrűs horonyban sűrítés következik be, míg a (43) gyűrű labirinttömítésén át égési gáz, illetve levegő jut a (40) és (39) szárak között levő térbe. A két áramlás iránya egymással ellenkező, ami a 90 tömítést javítja, Szabadalmi igények: 1. A 115472. számú törzsszabadalom, illetve a 116761. számú pótszabadalom bármely igénypontja szerinti készülék 95 kiviteli alakja, amellyel kicsiny nyomású, azonban magas hőmérsékletű és nagy sebességű égési gázok folyadékkal vagy gázzal, különösen levegővel való elegyítés útján gázturbinákban való 100 hasznosítás végett nagyobb nyomásra és alacsonyabb hőmérsékletre, valamint kisebb sebességre hozhatók, azzal jellemezve, hogy egy-egy fúvókatöltés elégése két egymással összekötött égési 105 kamrában időbelileg egymás után megy végbe, amennyiben az első égési kamrában, előkamrában egy-egy fúvókatöltéshez való égési anyagnak csak egy része ég el és az ekkor keletkező égési 110 gázok nyomásuknak sebességgé való átalakulásával a főégési kamrába áramlanak, amely a gázsugárt az átalakító tárcsára fúvó fúvókákhoz vezeti és amelyben az égési anyagtöltésének ma- 115 radéka legalább részben elég, jellemezve