118153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hangos játékfilmek egyszerűsített felvételére

MAGYAR KIRÁLYI W SZABADALMI BÍRÓSÁG w SZABADALMI LEÍRÁS 118153. SZÁM. lX/h. OSZTÁLY. — S. 16175. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés hangos játékfilmek egyszerűsített felvételére. Sztrókay Kálmán hírlapíró, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi december hó 18-ika. A hangos játékfilmek felvételét az teszi aránytalanul költségessé és bonyolulttá, hogy a játékot és a hangot a próbák során tökéletesen összhangba kell hozni, 5 kiküszöbölni minden lehetséges zavaró zörejt, de a leglelkiismeretesebb előkészítés után is sokszor meg kell ismételni a felvételt valamilyen jelentéktelen hiba miatt, sőt akkor is, ha csak kétség merül 10 fel, hogy a felvétel nem kifogástalan. A sok fárasztó próba, azonkívül az a tudat, hogy a legkisebb hiba, vagy zavar miatt esetleg újból kell kezdeni a munkát, természetesen idegessé, bizonytalanná teszi 15 a színészt, rendezőt, műszaki személyzetet s ez a feszült lelkiállapot is sok új hiba forrása lehet. A találmány olyan eljárás és berendezés, mely a hangosfilm felvételét csak-20 nem ugyanolyan egyszerűvé és olcsóvá teszi, mint amilyen a némafilmé volt, amellett még megadja a lehetőséget arra is, hogy a beszéd reprodukciója akusztikai szempontból tökéletesebb legyen. 25 Az eljárás lényege a következő : Akár a műteremben, akár a szabadban történő felvételeknél a rendező vezetése mellett a szereplők pontosan betanulják, lejátszák a jelenetet és tekintet B0 nélkül a hangfelvétel követelményeire, meg is történik a kép és a hang lefényképezése. A képfelvétel végleges, a hangfelvétel azonban részben csak alap a külön hangstúdióban később eszközlendő 35 végleges hangfelvételhez, mely ugyanazokkal a szereplőkkel történik, akik játszottak, részben pedig arra való, hogy a színészek mondotta szöveget ellenőrizni lehessen, mert ha esetleg mást mondtak, mint ami a szövegkönyvben volt, a hangfelvételnél is ugyanazt kell mondaniok. A hangstúdió berendezését a mellékelt rajz mutatja. Az (A) hangszigetelt helyiséghez csatlakozik a (B) vetítő- és felvevőhelyiség, ahonnan a (C) mozgófény- 45. kép vetítő a (H/l, H/2) kettős üvegablakra vetíti a mozgófényképet néma képként. A (H/l) üveglap homályos üveg, a (H/2) pedig átlátszó. A (C) vetítőgépet hajtó (D) motor egyúttal az (E) hang- 50-felvevő gépet is hajtja, amivel biztosítva van a levetített kép és a felveendő hang között a pontos egyidejűség. A beszélő színészek az (A) stúdióban a hanghatások követelményeinek meg- 55. felelő módon elhelyezett (M/1, M/2) mikrofonokba mondják a felveendő szöveget. A mikrofonok áramát a hangmérnök (F) fülkéjében lévő erősítőbe vezetjük, honnan a felerősített áram az (E) hang- 60" felvevő géphez jut. A (G) sugófülkéből a sugó az (M/3) mikrofonba beolvassa az előre ellenőrzött szöveget. A telefonáram az (M/3, T/l, 2, 3) vezetékpárokon át jut a be- 65-szélő színészek fülén lévő (T) fejhallgatókba, miket a sugó tetszés szerint bekapcsolhat, úgyhogy minden szinész csak a neki szóló végszókat és az általa mondandó szöveget hallja. A színészek az 70' egyébként előre is betanult szöveget az előttük lepergő képen látható szájmozgásuknak és játékuknak megfelelően mondják hangosan a mikrofonba. A hangstúdió tisztán az akusztikai 75-követelményeknek megfelelően rende-