118057. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító

ütéssz erűen bekövetkező reakciójával Kü­lönösen erélyes oltóhatást érünk el. Továbbá különböző szigetelőanyagokat szalagok alakjában tengelyirányban is 5 elrendezhetünk, úgyhogy azok lényegileg karcsú űrös hengerszegmens-alakúak. Emellett az egyik anyag hordozó lehet ós máiSianyagok az előbbinek a hornyai­ban rendezhetők eil. Minthogy a fényív 10 elektromágneses befolyás következtében gyakran a fényívkamra egyik oldalán ég, amelyet az különösen hajlamos meg­támadni, ily esetekben elegendő, hogy e helyen oly anyagból készült szalagot 15 rendezünk el, amelyet a fényívnek első­sorban kel megtámadnia. A kapcsolócsőnek és a kapcsolócsap­nak különösen ellenállóképes kialakítá­sát úgy érhetjük el, hogy a készítésinél a 20 tekercselő eljárást alakalmazzuk, hason­lóan a keménypapír csövek előállításánál ismert tekercselő eljáráshoz. Ebben az esetben a réteget alkotó anyagot, pl. pa­pirost-, gyapot- vagy len szőttest, gyapjú -25 szőttest, selymet a műgyantával itaitjnk és csövekké, illetőleg mdákká tekercsel­jük. A fényívnek kitett helyeken mű­gyantaként aniinoplasztokat használunk. E rétegeiknek elég vastagoknak kell len-30 niök és elegendő aminoplasztot kell tar­talmiaznioik, hogy hosszabb üzem után is elegendő mennyiségű oltógázt adhas­sanak le. A fényívtől védett helyeken 'tet­szőleges műgyantákat használhatunk, 35 am|elyck különös szilárdságot vagy külö­nösen kedvező előállítási módot biztosí­tanak. Ugyancsak felhasználhatunk amlinoplassztcikat, valamiint fenoplasztokat és ;más gyantákat is. Ezeknek a haszná-40 Haltánál különösen sugárirányban ós ten­gelyirányban nagy szilárdságú testieket kapunk. Az ilyfajta testeknek tengely­irányú húzóerőkkel szembeni szilárdsá­gát különösen kedvezően befolyásolhiat-45 juk, ha azokba keményítős előtt haránt­hornyokat vagy má se féléket sajtolunk: és egyúttal köriilsajtólt fémréteggel lát­juk el. A találmány előnyösen alkalmazható 50 mindazoknál az árammegszakitoknál, amelyek a szigetelőfala.k közötti fényív­oltással működnek. Különös előnyök adódnak a 116.691. lajstromszámú szaba­dalom szerinti kapcsolóknál. Azonban 55 olaj- vagy másefólc folyadéikkapesalók­nak (vizes kapcsolóknak) oltókamráit is kibélelhetjük az aminoplaszttal vagy ab­ból készíthetjük. E műgyanták elsősor­ban kapcsolóikban, olvtadóbiztosítékokban és különösen túlfeszültséglevezetők oltó- 60 szakraközeinél, valamint olyan egyenirá­nyítóknál működnek kedvezően, ame­lyeknél a fényívet nyomógázzal fúvat­juk. Különösen előnyös elrendezések adódnak, ha a kapcsológázoka't a fényív- 65 oltásra vagy annak elősegítésére hasz­náljuk. Az ilyfajta árammegszakítoknál rendszerint szükséges, hogy a fényív őr­sziget elő falak között égjen, amelyek a fényívet szorosan körülveszik és amelyek 70 gázt-, illetőleg gőzt leadó szigetelőanya­gokból vannak. Biztosítékoknál úgyneve­ziet kipuffogó biztosítékoknál) ezt az ol­vadóvezeték pályájának megfelelően szűkre méretezésével könnyen elérhet- 75 jiik. A biztosíték célszerűen csőalakú, el­lenállóképes szigetelőanyag, pl. kemény­papír, porcellán, stb., amelynek belső fala­zata aiminoplasztívból készült bevonattal ellátott. 80 A mellékelt rajzokon a találmány több példaképem foganatosítási alakja lát­ható, még pedig az 1—4. ábrák osőkapcsolókhoz való foga­natosítási alakok metszetei, az 85 5. ábra túlfeszültség ellen védő szikra­közöknél alkalmazott, megszakítókószii­lék, a. 6—8. ábrák szigetelőcsövek előállításá­nak egyes részleteit tüntetik fel, a 90 9. ábra olvadóbiztosítékokhoz való el­rendezést, a 10—12. ábrák csőkapcsolókhoz való to­vábbi részleteket ábrázolnak, míg a 13. és 14. ábrák a találmánynak folya- 95 dékkapesolóknál való alkalmazását mu­tatják. Az 1. ábrán (1) a helytálló kontaktus, (2) pedig a csőalakú mozgó kontaktus. (5) a kapcsolócső, amely épúgy, mint a 100 (7) szigetelőt öltőé sa p, nitrogéntartalmú műgyantából, különösen aminoplasztból van. A megszakítási fényív a kontaktu­sok szétválasztása alkalmával az (5) cső és a (7) töltőosap közötti szűk gyűrű- 105 alakú térben keletkezik és ott e részek falaiból a fényívoltáshoz szükséges gázo­kat fejleszti. E gázok részben a (8) kon­taktustérben tárolnak, amíg a (2) kontak­tus az (5) csövet felül elhagyja, mire a no gázok hirtelen kiáramolnak és ezzel az áramot megszakítják. E szerkezetnél a következő méretek bizonyultak kedvezők­nek: Az oltóosiő hossza kb. 150 mm, belső átmérője 21 mm, a (7) töltőcsap átmérője 115 kb. 15 mm, a csőalakú (2) kontaktcsőrész

Next

/
Oldalképek
Tartalom