118057. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító

külső átmérője 20 mm és falvastagsága 2 mm. Az ily kapcsolóval 0—4 kA erősségű. áramokat 10 kV feszültségnél kifogástalanul lekapcsolhatunk. A 1,8) kontak-5 tusteret aminoplasztok használatéinál nem szabad túl nagyra, vagyis 100 cm" belső térfogatnál nagyobbra készítenünk, minthogy különben kis áramoknál a fényívoltásra túlMcsiny nyomás keletkezik. A 10 (7) töltőcsapot (9) fémbetéttel vagy ellenállóképes szigetelőanyagból készült betéttel láthatjuk el. Az (5) kapcsolócsövet a (10) fémbetét merevíti. A 2. ábrán oly foganatosítás! alak lát-15 ható, amelynél a (11) műgyantabetétet mechanikailag ellenállóképes szigetelőanyagból készült (12) eső veszi körül. Ehelyett azonban] a műgyantacsövet papirossal, fonattal, szalaggal vagy máseffé-20 lével is körültekercselhetjük és esetleg a tekercselést műgyantával vonhatjuk be. A o. ábra nagy teljesítményekhez való kapcsolót mutat. A (7) töltőcsap;, ellentétben az 1. ábra szerinti foganatosítási 25 alakkal, itt a (2) kapcöolóréasziel összekötött ós azzal együtt mozog. Minthogy a kapcsolócsap bekapcsolt helyzetben a csövet megközelítőleg' kitölti, e kapcsoló azonos csőkeresztmetszetnél erősiabb áramot 30 vezethet. Célszerűnek bizonyult mjéretek: 130 mim, csőhossz 10 kV számára, 23 mm belső csőátmérő, 22 mm kapcsolócsapátmérő, 21 m;m töltőcsapátmérő. Ha a kapcsolót teljesítménykapcsolónak használ-35 juk, úgy a kikapcsolt állapotban a töltőcsap, — ellentétben az eddig ismert és alkalmazott más szerves íalanyagokkal —•, a kapcsolócsőben maradhat, anélkül, hogy a kapcsoló szigetelőképességének a í0 fenntartására sorbakapcsolt légeilválasztoköz lenne elkerülhetetlenül szükséges, minthogy az anijinoplasztok felületi ellenállása nagy és maradandó. A 4. ábra a nitrogéntartalmú műgyam-45 táknak nyomókapcsolóknál, még pedig azoknak oly foganatosítási alakjánál való célszerű alkalmazását mutatja, amelynél a (2) kapcsolócsapot a szigetelőanyagból készült (16) fúvókában a nyomógáz áram-50 lási irányával szembe mozgatjuk. Minthogy a fény ív o (Ifi) fúvóka falai hoz ér, e kapcsoló működésére nézve és különös tekintettel a visszagyujtások elleni biztonságra lényeges, hogy a fúvóka felületi 55 szigetelőképessége épségben maradjon. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a szigetelőfúvókáimk a fényívtől ért helyeit nitrogéntartalmú műgyantából állítjuk elő. A mechanikai szilárdságot külön, a, fúvókával esetleg összekötött (17) szige- 60 telőtesttel érhetjük el. Ezzel a kapcsoló kapcsolási teljesítményét tartós üzemben is biztosítjuk. Célszerű továbbá az összes nyomógázvezetékeket ilyfajta műgyantából készült bevonattal védeni, mert ezzel 65 a falakon a nedvesség lecsapódása következtében fellépő kúszópályaképződéist és a falfelületnek ebből következő szétrombolását megakadályózzuk. A nitrogéntartalmú műgyantából való 70 gázképződést nyomógázkapcsolóknál is felhasználhatjuk a fény ív oltására. E gázok különösen nagy áramoknak az oltását könnyítik meg. Ehhez csupán oly rendszabályok szükségesek, amelyek a kelet- 75 kező gázok átmeneti tárolását, illetőleg a ieiiyívnek hatásos fúvatását teszik lehetővé. Ezt például úgy érhetjük el, hogy a (2) kapcsolórészt a 3. ábra szerinti foganatosítási alakéhoz hasonló (7) töltőnyúl- 80 vánnyal látjuk el, úgy hogy a fényívnek a fúvókában szűkítve kell égnie, aminek különösen erélyes gázképződés -a következménye. A (18) fúvótérből a gázkiáramlást szelepekikel, tolattyúkkal vagy máseffélék- 85 kel mindaddig megakadályozhatjuk, amíg a kapcsoló meghatározott kapcsolási utat nem tett meg. Egyes esetekben célszerű lehet a fúvatási iránynak a megfordítása, amikor is az (1) kontaktus a 3. ábrához 90 hasonló oltókamrában van, amelyhez nyomógázt vezetünk és a kontaktus, mozgatásánál az oltófúvatást szabaddá teszi. Az 5. ábra mozgó elektródás szikraközt tüntet fel. Túlfeszültség ellen védő szikra- 95 közöknél ugyanis egyes esetekben a fényívhossz, amelyet a túlfeszültség-levezetőnek átütő feszültsége határoz meg, a névleges feszültségi fényív oltására túlkicsi. Ez esetben az 5. ábrának megfelelően) az 10< egyik (2) elektróda mozgathatóan rendezhető el és azt a fényív fellépésénél keletkező kapesológáz a (3) rugó hatásával .szemben, a fényívet oltó módon, a rajzolt példánál felfelé, mozgathatja. A fúvató- 10! folyamat csak a (4) nyílás szabadonboasátása után indul meg, amint a fényívhossz elegendő nagy lett. Kedvezőtlen leégés megakadályozására az elektródáikat célszerűen nehezen olvasztható anyagok- m ból, pl. wolfram-ötvözetekből készíthetjük. (5) az aminoplaszt-műgyantából való, gáztleadó fal, (6) a tartótest, amely az (5) résszel egyesítve lehet, (13) az átütőköz. amelynek mezőjét az átütési késleltetés Hí elkerülésére a (14) ós (15) ernyőkkel teszsziik egyenletessé. Ahelyett, hogy az aminoplasztból ké-