118057. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító

történt igénybevételük után is változatlanul megtartják A fényív behatása alatt keletkező gázok lényegileg hidrogén, nitrogén és szénoxidok. E gázok különösen 5 alkalmasak a fényívoltásra. Ezeknek az anyagoknak további kedvező sajátosságaik az atmoszférikus befolyásokkal, különösen nedvességgel szembeni állandóságuk, az alakításnál mutatkozó kedvező tu-10 lajdonságaik és könnyű megmunkálhatóságuk. Az aminoplasztok sajátosságai megfelelő liozagokkal, töltőanyagokkal a kívánt felhasználási célnak megfelelően változ-15 tathatók. Így különösen a gázleadóképes ség fokozható alkalmas töltőanyagokkal. Kiváltképpen előnyösek az olyan töltőanyagok, amielyek maguk is hidrogént, nitrogént és széndioxidot adnak le. Az 20 amraoniumvegyületek, pl. az ammoniumkarbonait, ammoniumacetá t, ammoniumtimsó, valamint a hlidrazinvegyületek, különösen nitrogén és hidrogén leadására alkalmasak. Továbbá karbainidot is ada-25 g'olhatunk, mely széndioxidot, nitrogént és hidrogént szolgáltat. Az am)mío>niumkarbonát, valamint más karbonátok szénsavat szolgáltatnák. Ezek a hozíaganyagok a műgyantában 30 oldottak, abba kolloidálisan vagy pedig apró szemcsék vagy másefélék alakjában is, kevertek lehetnek. Ha a túlságos elgázosítás nem kívánatos, úgy állékony fémoxidokat (pl. a

földfémek és az alkáliföld-35 fémek oxidjait) használhatjuk hozaganyagoknak. A rugalmasság és a mechanikai szilárdság fokozására rostos anyagokat, pl. szerves rostokat — ilyen a cellulóza vagy 40 az azbesztrostok — vagy máseféléket használhatunk. Az aminoplasztokat sajtolással, ezt követő hevítés mellett, vagy pedig öntéssel állíthatjuk elő. Utólagos hidegen való 45 megmunkálás is lehetséges. A műgyantát a célnak megfelelő szerkezeti kialakítással az erőművi igénybevételektől lényegileg tehermentesíthetjük. így különösen oly tömör részeknél, amelyeket a 50 fényívpályába hozunk, a műgyantatest szilárdabb anyagokból készült betétet vagy vázat tartalmazhat. Ily különösen műgyantából készült csapokat fémbetéttel láthatunk el. 55 Az ilyfajta műgyantamasszákat pl. villamos áranimegszakítók üreges tustemek a kialakítására használhatjuk, amelyeknek a belsejében a fényív ég és amelyek különösen ellenállóképes szigetelőanyagból, pl. keménypapirból, komé- 60 uyített szövetből, f ibér bői, kerámiai anyagokból vagy máseffélékből vannak. Ezeket a testeket csupán műgyantából vtiio kéreggel kell egészen vagy részben bevonni, amely elég szilárd és vastag 65 ahhoz, hogy a testeket a fényív támadó hatásával szemben megvédje, amikor is az a további előny adódik, hogy a műgyantából való bevonat a szigetelőtestet légnedvesség hatásától is védi, úgy hogy 70 a szigetelőtest higroszkopos anyagokból is készülhet. Az ily módon kialakított szigetelőtesteket további védelem nélkül a. szabadban levő berendezéseknél is felhasználhatjuk. A szigetelőtestnek a felü- 75 leti védőanyaggal való kapcsolata akkor válik különösen bensővé, ha a két anyagot egymással már a műgyanta keményítése előtt egyesítettük. így pl. betétedet helyezhetünk el az öntő-, illetőleg saj- 80 tolóíormába, úgy hogy a műgyanta hézag nélkül csatlakozik a szigetelőtesthez. Különösen előnyös, ha. valamely szigetelő tartótestet alkalmazunk és az oly rostanyagból van, amelyet ugyanaz vagy ha- 85 sonló műgyanta foglal össze; ilyen pl. a keménypapír karbamidgyanta-alapon. II ykép homogén testet kapunk, különösen ha a keményítőst együttesen végezzük. A nitrogéntartalmúi műgyanták kedvező 90 villamos, vegyi és mechanikai tulajdonságai a nagyfeszültségű ipar számos készülékénél, illetőleg szerkezeténél való felhasználásukat teszi lehetővé. így pl. azokból kondenzátorátvezetéseket papiros 95 használatával vagy anélkül, továbbá támaszokat, különösen nyomógáz, szigetelésű vezetékekben való támaszokat állíthatunk elő. Továbbá e gyantákkal transzformátorok, áramátalakítók és ha- 100 sonlók számára való tekercseket is szigetelhetünk és azokat kész állapotban keményíthetjük, A fényívtér képzésére több különféle szigetelőanyagot is használhatunk s ezzel a gázképződést minősé- 105 gileg és mennyiségileg nagy mérvben befolyásolhatjuk. így pl. csőalakú fényívtérnél többféle szigetelőanyagot lyukasztott tárcsák, illetőleg üreges hengerek alakjában axiálisan egymás felett rendez- 110 hetünk el. Ezzel pl. oly kapcsolónál, amelynél a fényívet a kapcsolómozgás alkalmával, a fényívtérben húzzuk, elérhető, hogy a fényívképződés kezdetén a íényívgázit különösen erősen leadó fal- 115 anyagon ég vagy pedig, hogy egymásután különböző gázok keletkeznek, amelyeknek