117983. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó berendezés és hozzávaló villamos kisütőcső

117983. 5 fotoelekronok kezdeti sebessége 0, akkor azok cikloidális pályát írnak le. Jelen esetben a fotoelektronok kisugárzási sebessége természetesen nem 0, hanem a Maxwell-5 féle elosztásnak megfelelő nagyságrendű, mimellett a legnagyobb sebességet a fény színe és jellege, valamint a kisugárzó felület üzemi működése határozza meg. A fotoelektronok minden irányban ki-10 sugárzódnak. A mágneses és elektrosztatikus mező jelenléte folytán azonban egyetlen pontból, kisugárzott elektronok, még ha sebességük változó és 0-tól tekintélyes értékkel különbözik is, a következő legközelö lebbi elektróda egyetlen megfelelő pontján gyűlnek össze. Ha a következő elektróda a kisugárzó elektródához képest pozitív feszültségű, azt a hozzáütköző fotoelektronok szekundér 20 elektronok kisugárzására késztetik, amelyeknek száma részben a feszültségkülönbség értékétől függ. A szekundér elektronok, aimint a rajz mutatjia, a második felső elektróda irányában gyorsulnak, azon-2b ban a mágneses mező hatására irányuktól eltérnek és a harmadik alsó elektródán gyűlnek össze. Itt a szekundér emiszszió folytán ismét sokszorozás lép fel és ez a folyamat tetszés szerinti számú foko-30 zaton át ismételhető mindaddig, amíg a szekundér elektronok felerősített áramát a kivezető-elektróda összegyűjti és a használati áramkörbe juttatja, amelyet a rajzon a kivezető-elektróda és a feszültségforrás po-35 zitív vége közötti ellenállás jelez. A rajz egyszerűsítése céljából az 1. ábrán csak három sokszorozó-fokozalot mutattunk be, azonban nyilvánvaló, hogy a csőben tetszésszerinli számú fokozat al-40 kalmazlxató. Amint fent leírtuk, lényvillamos forrás helyett izzókatódás primer elektronforrást is alkalmazhatunk, úgyhogy a találmány szerinti csövet olyan célokra is 45 felhasználhatjuk, amelyekre az ismert izzókatódás csöveket alkalmazzák. Például a 2., 3. és 6. ábrán látható módosított foganatosítási alaknál az első alsó fényérzékeny elektródát vezérelhető elektronforrás he-50 lyettesíli. Itt a tartánynak célszerűen lefelényúló (47) nyakrésze van, amelybe szokásos típusú lapított rész van beforrasztva, amely a sokszorozó-elektródák síkjában virtuális elektronforrást hord. Az elektronfor-S5 rást a (49) fémkupak alkotja, amelynek felső végét elektronkibocsájtó (50) oxidbevonat burkolja. Ezt a fémkupakot a lyukasztott (53) süvegben végződő hengeres, fémes (51) rácsszerkezet teljesen körülveszi és árnyékolja. Az (53) süveg felső felülete 60 a (3) sokszorozó-elektródák síkjában fekszik; e süveg nyílása a katóda kisugárzó részével célszerűen közös tengelyű és e nyílást a süveggel villamosan összekötött finom (55) rács fedi. A rácsszerkezet, ha 65 arra akár egyenáramú, akár lüktető feszültségeket viszünk fel, az izzókatódából kiinduló emissziót éppen úgy szabályozza, mint ahogy az 1. ábra szerinti csőnél az első alsó fényérzékeny elektródából kiin- 70 duló emissziót ez elektródára eső fény változásai szabályozzák. Amint a rajz 6. ábrájából kitűnik, a 2. ábra szerinti cső különböző elektródáinak és katódájának feszültségei ugyanúgy oszt-75 hatók el, mint az 5. ábrán. Természetesen a cső rácsa és katódája közé tetszésszerinti bemenő-áramköri elemek iktathatok, amelyeket a rajzon például az (57) bemenő-ellenállás, az (59) rácselőfeszültség, 80 forrás és a (61) feszültségosztó jelez. A találmány további módosítását a 7. és 8. ábra mutatja. E cső, működését illetőleg, az 1. ábra szerinti csőnek felel meg, azonban ettől abban különbözik, hogy 85 a gyorsító-elektródák felső sorozatát ellenállásanyagból való egyletlen (63) film-és a fényérzékeny elektródák alsó sorozatát hasonló, de fényérzékennyé tett (65) film helyettesíti. Ezeket az ellenállásanyagbóÖ 90 való filmeket úgy alakíthatjuk ki, hogy nemvezetőanyagból, mint pl. csillámból való szalagra fémhártyát fecskendezünk fel; a film azonban más alkalmas módon is előállítható. 95 A külső (67) áramforrás az alsó (65) film két végét különböző feszültségeken tartja. Ugyanígy a felső (69) áramforrás a felső (63) film két vége között feszültségkülönbséget létesít. Mindegyik áramforrás 100 negatív kapcsát a megfelelő film baloldali végéhez kapcsoljuk és így a baloldali végek kisebb feszültségen vannak, mint a jobboldali végek. További külső (71) áramforrás segítségével a felső elektróda bal- 105 oldali végét nagyobb feszültségen tartjuk, mint az alsó elektróda baloldali végét. Ez önműködőlég biztosítja, hogy a felső elektróda mindegyik pontja az alsó elektróda közvetlen alatta fekvő pontjánál valamivel 110 nagyobb feszültségen van. Ennek következtében, ha az alsó elektróda baloldali vége közelében fekvő pontra fényt vetítünk, akkor az abból kisugárzott fotoelektronok a felső elektróda irányában 115 gyorsulnak, azonban az elektródák síkjá-