117978. lajstromszámú szabadalom • Készülék fénynyalábnak villamos úton való befolyásolására

2 111978. az ezt az anyagot tartalmazó edénynek azon a falán elrendezett, amely az elektronsugarak forrásától elfordított oldalon van. Ha az elektrooptikailag hatékony 5 anyagot két különböző oldalán sugározzuk be elektronokkal, úgy külön fegyverzetre egyik oldalon sincsen szükség, mert az elektronsugarakna.k az elektrooptikailag hatékony anyagon lévő ütközőpontjai már 10 kondenzátorfegyverzetekként viselkednek és a kívánt elektrosztatikus mezőt létesítik. Mint elektrooptikailag hatékony anyagot a találmány szerinti megoldásnál is alkalmazhatjuk azokat a kristályos 15 vagy amorf szemecskékből készült ernyőket, amelyeket a törzsszabadalomban ismertettünk. A találmány szerinti készülék hatékonysága fokozható azzal, ha az eleiktronforrá-s 20 és az elektrooptikailag hatékony anyag között célszerűen vonalalakú vezetőkből vagy félvezetőkből készült rácsot alkalmazunk, melynek vezetői egymástól egyenként vagy csoportosan villamosan 25 elszigeteltek. Ha az elektronsugár egy ilyen vezetőt egy pontban ér, úgy a sugár által keltett potenciál a vezetőtesten mindenütt jelentkezik, illetőleg a rácsnak egymással villamosan összekötött részein 80 ugyanaz a potenciál uralkodik. Ennek következtében a térintenzitás a rács e villamosan összefüggő elemei, illetőleg egy elem mentén változik meg. Különösen a drótnélküli képátvitel esetén előnyös lehet, 35 ha egymás mögött két vagy több ilyen rácsot alkalmazunk és azokat egyenként különböző elektronsugárforrásokból sugározzuk be. Ilyen rács alkalmazása esetében általában már alacsony feszültségekkel 40 dolgozhatunk, mert a sugárzás keltette potenciál egy pont helyett egy vagy több vonal mentén halad. Ha a/. elektronsugárforrás és az elektrooptikailag hatékony anyag között szigete-45 lőtest vagy félszigetelőből készült test van, úgy a rács ezen is elrendezhető. Az elektrooptikailag hatékony anyagnak az elektron csövön kívül való elhelyezése azzal az előnnyel jár, hogy az elek-50 troopitikailag hatékony anyagban ofckludált gázok a cső vákuumát nem ronthatják. Kívülfekvő kristályokkal felszerelt cső előállítása is sok esetben egyszerűbb. További előny abban van, hogy ennél a 55 megoldásnál elektrooptikailag hatékony folyadékokat is alkalmazhatunk, melyeknek elektrooptikai hatékonysága tudvalevően nagyobb, mint a kristályoké és amelyeket sem irányítani, sem megmunkálni nem kell. 60 A rajzok a találmány négy különböző kiviteli alakját mutatják. Az 1—3. ábrák a csövön kívül elrendezett, elektrooptikailag hatékony anyaggal ellátott csöveket mutatnak és pedig a cső 65 külső falán az 1. ábrabeli megoldásnál egy kristályt, a 2. ábrabeli megoldásnál elemi kristályok csoportjából készült ernyőt, a 3. ábrabeli megoldásnál nagyobb kristályok csoportját alkalmaztuk. A 70 4. ábrabeli megoldásnál a cső belsejében a vakuumtéirrel szemben elzárt terű olyan tartány van, amely az elektrooptikailag hatékony anyagot tartalmazza. Az 1. ábra, olyan elektroncsövet mutat, 75 amelynél az elektrooptikailag hatékony anyag a csövön kívül egy normális fegyverzet és az elektronsugár ütközőpontja által létesített képezetes fegyverzet között fekszik. A cső belsejében az elektródák el- 80 rendezése ugyanaz, mint azt a törzsszabadalom 1. ábrája kapcsán már ismertettük. Az (5) cső lehet vákuumcső vagy gáztöltéses cső. Az azonos elektródákat ugyanazon számokkal jelöltük, mint a törzssza- 85 badalom 1. ábrájában és az azonos feszültségforrások hivatkozási számai is egyeznek. A pl. cinkszulfidból készült (6) kristály közvetlenül a cső külső falán megerősített. A kristálynak a csőtől elfor- 90 dított oldalán (7) fegyverzet van, amely a katódával, illetőleg anódáyal szemben a (68) kapcsok útján feszültségforrással vagy rezgőkörrel vagy a mindenkori használatnak megfelelő kapcsolóelemmel ösz- 95 szekötött. A (9) fényforrás fényét a (10) és (11) Nicol-hasábokon át vezetjük, miközben a fény a, (6) kristályra esik. Az (1) katóda elektronsugarai a cső belső falát a (6) kristály előtt érik. Az elektron- 100 sugaraknak az üveg falán lévő ütközőpontja és a (7) fegyverzet között keletkezik a (6) kristályt befolyásoló elektrosztatikus mező. Egyébként a cső ugyanúgy dolgozik, mint ahogy azt a törzsszabada- 105 lomban leírt 1. ábra kapcsán ismertettük. Más megoldást mutat a 2. ábra. Az elektródák elrendezése itt ugyanaz, mint amilyent a törzsszabadalom 2. ábrája kapcsán ismertettünk. Az azonos elektródák ne ós az azonos feszültségforrások ugyanazokkal a hivatkozási számokkal jelöltek. Az elemi kristályok csoportjából készült (45) ernyő az üvegből készült csőnek a rajzban látható sík falrészén fekszik és a lli csővel szemben fekvő oldalán (46) fegy-ST