117978. lajstromszámú szabadalom • Készülék fénynyalábnak villamos úton való befolyásolására

117978. 3 verzet van. Elz a fegyverzet rácsalakú vagy más, önmagában ismert módon ak­fcént kiképezett, hogy a fényforrás fényét nagyobb részében átbocsátja. Ilyen rá-5 csok a (45) ernyőn pl. fémek katódikus el­porlasztásával állíthatók elő. A (19) és (18) Nicol-hasábokon áteső fény a (21) optikába jut. A (15) kondenzátorral kitérített elek­tronsugár a tetszőleges szigetelőanyagból LO készült (47) csőfalat éri. A sugarak talp­pontja és a (46) fegyverzet közötti poten­ciálkülönbség megváltoztatja a térintenzi­tást és az ernyő e helyeken a fényt átbo­csájtja. A (68) kapcsok között pl. rez-L5 gőkört csatlakoztatunk. Az elektroopti­kailag hatékony anyag hordozója áttetsző anyagból is készülhet. A 3. ábra szerinti megoldásnál ugyan­azt az elektródaelrendezést alkalmaztuk, 50 mint a 2. ábrában. Az azonos alkatrésze­ket azonos hivatkozási számokkal jelöl­tük. Az (5) csőtest (47) belső oldalán vil­lamos vezetőből képezett (49) vonalas rács van. E rács egyes pálcikái egymástól !5 egyenként vagy csoportosan szigeteltek. Utóbbi esetben egy-egy csoport pálcikái egymással vezetőileg összekötöttek. A második fegyverzetet itt is (7) számmal jelöltük. Az optikailag hatékony anyag 10 több egymással összerótt kristály, melyek a cső üvegfalához vannak erősítve. (50) és (51) a Nicol-hasábok, melyeknek a (6) fényérzékeny testhez viszonyított helyzete olyan, hogy az (52) nyíl irányában eső 15 fény a Nicolok forgatásával oltható le­gyen, (52) pedig a (6) kristályokra boesá j­tott fény iránya. Ha a (49) rács valamely pontját elektronsugár éri, úgy az ezen a ponton keltett potenciál szétterjed mind-0 azokra a rácsrészekre, amelyek e ponttal vezetőileg összefüggenek. így pl. egymástól egyenként szigetelt pálcikák esetén a va­lamely pontjában besugárzott pálcika po­tenciálja egész hosszában ugyanaz. Ha a 5 pálcikák egymással csoportosan villamo­san összekötötteik, akkor egy csoport va­lamennyi pálcikáján ugyanaz a potenciál uralkodik. így módunkban van annak a felületnek a nagyságát, amelynek mentén 3 azonos potenciált kívánunk, a mindenkori igényeknek megfelelően beállítani. A 4. ábra olyan megoldást mutat, amelynél az elektrooptikailag hatékony anyag, a felvett esetben folyadék, pl. > nitrobenzol, a cső belsejében foglal helyet. A nitrobenzol a cső vakuumterével szem­ben elzárt, pl. üvegből készült (53) tar­tányban van. A tartány az (1) katóda felé fordított oldalán (54) vezető pálcikákból készült rácsot hord, amelynek pálcikái egymással szemben egyediként vagy cso­portonként elszigeteltek. A tartány má­sik oldalán rács alakjában kiképezett (55) fegyverzet van. A (20) fényforrás fénye (56) és (57) Nicol-hasábokon át az (58) op- 65 tikába jut. Az eletródák és áramforrások elrendezése ugyanaz, mint volt a 3. áb­rában. Mint arra fent már utaltunk, a célsze­rűen vonalas, vezető anyagból készült 70 (49), illetőleg (54) rácsok hatása abban van, hogy a potenciálkülönbség a másik fegyverzettel szemben nem pontonként, hanem egymással vezetőileg összekötött rácsrészek mentén jelentkezik. Hasonló 75 hatást érhetünk el külön rács alkalmazása nélkül oly módon is, hogy az elektronsu­garakat a cső belsejében hasíték alakú re­keszen átvezetjük az elektrooptikailag ha­tékony anyaghoz. Az ilyen sugár legyező- 80 szerűen terül szét és az elektrooptikailag hatékony anyagot a törzsszabadalomban leírt megöldásoknál közvetlenül, a jelen pótszabadalomban leírt megoldásoknál közvetve vonal, illetőleg folt mentén éri. 85 Az 1—4. ábrák kapcsán ismertetett ki­viteli alakoknál ernyőket, kristályokat vagy elektrooptikailag hatékony folyádér kokat tartalmazó edényeket egymás mö- : gött is elrendezhetünk és ezeket több 90 elektronforrásból is besugározhatjuk, úgy, amint azt a törzsszabadalom leírása is­merteti. Ha egymás mögött több ernyőt alkalmazunk, úgy mindegyik ernyőn vagy csak egyes ernyőkön alkalmazhatunk oly 95 rácsot, mint amilyent a 3. ábra kapcsán ismertettünk. Szabadalmi igények: 1. A 114696. számú törzsszabadalom 1—8., illetőleg 11—14. igénypontjaiban vé- 100 dett, fénynyalábot villamosan befolyá­soló készülék kiviteli alakja, amelynél a fénynyaláb útjában villamos mező behatása alatt fényátboesátó képessé­gét megváltoztató anyag van, amelyre 105 az a jellemző, hogy az elekronsugár­forrás és az elektrooptikailag hatékony anyag között szigetelő vagy félszige­leiő anyagból készült test van. 2. Az 1. igénypontban védett készülék ki- 110 viteli alakja, amelyre az a jellemző, hogy az elekitrooptikailag hatékony anyag a cső vakuumterén kívül elren­dezett és ez anyag, valamint az elek­tronforrás között a cső fala fékszik. 115 3. Az 1. és 2. igénypontban védett készü­lék kiviteli alakja, amelyre az a jel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom