117915. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbinák üzemeljárásra

Megjelent 1938. évi április hó 1-én. HAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117915. SZÁM. V/d/1. OSZTÁLY. — F. 7655. ALAPSZÁM. Gőzturbinák üzemeljárása. 1. G. Farbeniiidtistrie Aktiengesellschaft cég-, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1936. évi február hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi február hó 26-ika. A találmány eljárás gőzturbinák üzembentartására, különösen olyan gőzzel, mely mesterségesen előkészített vízből származik. 5 Gőzturbinák, íőleg 500°-os és ez alatti nagynyomású gőzzel hajtott turbinák üzemében kitűnt, hogy az előkészített kazánvízből a gépbe jutó só a turbinalapátokra rakódik. Ezáltal a lapátok lcér-10 get kapnak és á turbina teljesítménye pl. a gőz áthaladásának akadályozása folytán lényegesen csökken, sőt a turbinalapátok megrongálódhatnak. A sórakódmány a turbinák időnkénti leállítását és 15 a sónak pl. vízöblítéssel végzett mesterséges eltávolítását teszi szükségessé. Azt találtuk mármost, hogy a turbinák említett sórakódmányait teljesen vagy legalább is igen messzemenően el-20 kerülhetjük, ha csak olyan gőzt használunk a turbinák hajtására, amely legfeljebb olyan sókat tartalmaz, melyek kikristályosodási körzete teljesen vagy nagyobbrészt a turbina munkahőmérsékle-25 tén kívül fekszik. Ez a kikristályosodási körzet akár a turbinák munkahőmérséklete alatt, akár afölött lehet. Ha olyan sót tartalmazó gőzt használunk, melynek kikristályosodási körzete 30 a turbinák munkahőmérséklete fölött van, akkor a só szilárd, kristályos állapotban halad át a turbinákon, ha pedig a kikristályosodási körzet a turbinák munkahőmérséklete alatt van, akkor a 35 só ömlesztett állapotban halad át. Egyik esetben sem válik ki só a turbinalapátokon. A gőzbeli só összetétele a kazánvíz sójának összetételétől függ, mert hiszen a só főleg úgy jut a gőzbe, hogy ez azt a kazánvízből mechanikailag magával 40 ragadja. Ebből világos, hogy a tápvizet úgy kell előkészíteni, hogy a gépbe jutó sórészecskék kikristályosodási körzete a turbina munkahőmérsékletén kívül legyen. E célra a legegyszerűbb mód a leg- 45 több esetben az lehet, hogy a kazántápvíz szabad alkáliáit savak vagy savanyú sók hozzáadásával teljesen vagy megközelítően semlegesítjük. Ehhez természetesen bármely inagábanvéve ismert 50 módszert alkalmazhatunk, előnyeik kihasználása mellett, így pl. az oxigéntartalom csökkentésére esetleg kénessavat vagy biszulfitot vagy más efféle anyagot adagolhatunk, vagy pedig a víz meg- 55 maradt keménységének megszüntetésére a vizet foszforsavval vagy foszforossavval vagy ezek sóival készíthetjük elő, vagy a korrozió csökkentésére krómsavat' vagy kromátokat vihetünk a kazánvízbe. 60 Ezeket az anyagokat természetesen akkora mennyiségoen kell adagolni, hogy a sók kristályosodási intervalluma az üzemi hőfokon kívül fekvő hőmérsékletekre tolódjék el. 65 Az alábbi példákban feltételezzük, hogy a kazánvíz sótartalma a szokásos határok közö tt mozog, mert hiszen a töménység a bepárlás mértékében változik. Ezért csak a sóalkatrészek kölcsönös súlyviszonyát 70 adjuk meg. Példák. 1. Ha gipszet, nátriumkloridot és kalciumbikarbonátot tartalmazó vízből in-