117915. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbinák üzemeljárásra
2 117915. dulunk ki, mely valamely báziskicserélő anyaggal végzett előkészítés és a képződött bíkarbonát hővel előidézett felbontása után kb. egyenlő mennyiségű nát-5 riumkloridot, natriumszulfátot és nátriumhidroxidot tartalmaz, akkor olyan nagynyomású turbinában, melynek munkahőmérséklete kb. ;,00 és kb. 15(1° között fekszik, a lapátok kérget kapnak, 10 mert e sókeverékek, teljesen egyformán, kb. 300u -on kristályosodnak. Ha azonban a vízből a keménységet okozó anyagokat eltávolítjuk, mely célból az S04 iónt báriumhidroxidos kezeléssel kicsap-15 j uk, a kalciumkarbonátot kalciumhidroxid hozzáadásával eltávolítjuk és az ekkor még megmaradt mészsókat báziskicserélő anyaggal nátriumsókká alakítjuk át, úgyhogy a kazántápvíz 120 súly-20 rész nátriumkloridra csak 4,4 súlyrész nátriumhidroxidot tartalmaz, —- akkor abban a turbinában a lapátokra többé nem rakódik le só, mert e sókeverék már 600°-on legalább 90%-ban kristályos, 25 úgyhogy a só szilárd állapotban halad át a turbinákon. 2. Ha a kazántápvíz előkészítését úgy végezzük, hogy az 120 rész NaC1 ; 10 rész Na2 S04 és 10 rész Si02 mellett, nátrium-30 karbonát, illetve nátriumhidroxid helyett 6 rész trinátriumfoszfá'tot tartalmazzon, akkor a turbinákban nincs sólerakódás, mert a sókeverékek 620°-on 25%-ban, 550°-on pedig már teljesen kikristályo-35 sódnak. A só itt is szilárd állapotban halad át a turbinákon. ?>. Ha előkészített kazántápvízhez a nátronlúggal vagy a bikarbonáttal egyenértékű mennyiségű kénsavat adunk, ak-40 kor ----- minthogy a normális kazánvíz csaknem mindig nátriumkloridot is tartalmaz - a gőzzel tovavitt sókeverék ugyancsak szilárd állapotban halad át a turbinán és a lapátokon nem ülepedik le, 45 mert az NaCl +Na2 S04 eutektikum olvadáspontja 623°. Ugyanezt akkor is elérjük, ha a tápvíz oxigéntartalmának megfelelő mennyiségű kénessavat adagolunk, hogy az oxi-50 génes korroziót elkerüljük, a nátronlúg, illetve NaHCO.j maradék-mennyiségét pedig kénsavval semlegesítjük. 4. Ha a kazánvíz előkészítését így végezzük, hogy a nátriumszulfát £0 súlyrészére és a nátriumklorid 50 súlyrészére 55, az első esetben 2,94% nátronlúg jusson, mig a második esetben a nátronlúgot binátriumí'oszfát hozzáadásával trinátriumfoszíáttá alakítjuk át, akkor a sóömlesztékek a következő hőfokokon me- eo revednek meg : I. eset 11. eset 2,91% NaOH-val Na3 P04 -g 55 0° 3o% ^0% 500° . 43% 90% 450° 45% 100", 440° 100% Kitűnik tehát, hogy amikor nálronlúgot binátriumíoszfáttal semlegesítünk, a turbinában sólerakódások többé nincse- 70 nek, mig a semlegesítés előtt a lerakódás mindenképen lehetséges volt. Foszforsav, illetve foszfát hozzáadása a tápvízhez magábanvéve ismert ugyan, de csak akkora mennyiséget adagolnak, 75 hogy a még meglevő kalcium a kazánvízben mint kaiciuml'oszfát csapódik ki, míg a találmány szerinti eljárásnál oly nagymennyiségű foszforsavat, illetve foszfátot adagolunk, hogy azonfelül e 80 példában az adalék oly mértékben lett nagyobb, hogy az egész nátronlúg semlegesitődött, ami az ismertetett hatást eredményezte. 5. Ugyanazt a hatást érjük el, ha a 85 nátronlúgot nátriumbikarbonáltaí vagy krómsavval semlegesítjük. Szabadalm i igények. 1. Gőzturbinák üzemeljárása, melyre jellemző, hogy a turbinákat olyan gőz- 90 zel működtetjük, mélynél v egesz sótartalma, vagy sótartalmának nagyobbik része, a turbinák munkahőmérsékletén kívül kristályosodik ki. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganato- 95 sítási módja, melyre jellemző, hogy a gőzben levő sókeverék kikristályosodási körzete, legalább is a sókeverék nagyobbik részében, a munkahőmérséklet fölött van. 100 Hallas nyomda, Budapest.
