117863. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lengő úszóval és ellenható forgatónyomatékkal csatornaszintek jelzésére és szabályozására

nok(C2) fala oldalt és lent meg van hoszszabbítva olymódon, hogy a csatorna falaihoz, zárt állapotban pontosan, hozzásimul. 5 A (02) falnak (K)-ig való meghosszabbítása következtében az úszó (A) felülete holt vizövben van melyben a nyomás lényegileg az áramirány elleni közópnyomás; minthogy a (02) fal hengeres és 10 tengelye (0), ennélfogva az áramirányú szint forgatónyomatékot nem létesíthet. A (P) fő-ellensúlyon kívül, a zsilipkaput még két szabályozható (VI) és (V2) tömeggel is felszerelhetjük. Ezen ellensú-15 lyok és a zsilipkapu súlyának együttese képezi az úszó forgatónyomatékának ellenható forgatónyomatékot. A (VI) tömeg a kritikus szabályozási szint változtatására felhasználható, 20 amint azt a 6. ábra kapcsán láttuk. A (V2) tömeg a zsilipkapunak az egyik vagy a másik irányban való nyitásával szintdekremens létesítésére, vagy pedig egy meglévő dekremens kiigazítására 25 használható fel, mely a zsilipkapu hibája vagy más okból keletkezett. Amikor az áramirány elleni vízmennyiség ingadozik, a szint, változni igyekszik, ami a zsilipkapu egyensúlyát megbontja: 30 a zsilipkapu ekkor a szintet helyreállító irányban mozdul eL Adott vízmennyiség esetén a zsilipkapunak csupán egyetlen egyensúlyi helyzete lehet, még pedig az, mely a zsilipkaput kellőképpen kinyitja, 35 hogy az áramirány ellen érkező vízmenynyiséget átengedje a szintnek a rögzített oldalon való fenntartása mellett. Minthogy a vezérlőrendszer úgy van szabályozva, mint a 2. ábránál, ennélfogva a zsilipkapu 40 nincs többé minden helyzetben közömbös egyensúlyban, mint volna állóvízben, hanem a vízmennyiséghez hozzáigazodott helyzetében. A zsilipkapu helyzete tehát a vízmenyí5 nyiséggel kapcsolatos és a zsilipkapu állandó szintre szabályozhat, amikor a vízmennyiség zérustól a csatorna által megengedett maximumig változik. A zsilipkapu akkor is stabil, amikor szintdekreío menst vezetünk be, mely dekremens akkor a vízmennyiséggel kapcsolatos. A dekremenst pozitívnak nevezzük, ha a szint a vízmennyiséggel növekszik és nagativnak az ellenkező esetben. A találmány szerinti >5 zsilipkapu tehát pozitiv vagy negativ dekrememissel működik. Negativ dekremenssel való stabil működésnek a megvalósítása, amelyet az önműködő zsilipkapuk ismert típusaival lehetetlennek tartottak, rendkívül érdekes ipari célokra alkalmaz- 60 ható, amint azt alább leírjuk. A 10. ábra a 9. ábrán látható rendszerű zsilipkapu elölnézete. Minthogy a csatorna parabolikus keresztmetszetű, ennélfogva a (02) felületet 65 meghosszabbítottuk, mint az fentebb említve van. Ennél az elrendezésnél látjuk, hogy amikor a zsilipkapu nyitva van, külső kerülete és a csatorna falai között tetemes (j) játékot hagy; ennek következ- 70 mónye az, hogy súrlódásoktól nem kell tartani, továbbá, hogy a zsilipkapu nagyon érzékeny. Zárt állapotban a zsilipkapu ékelődni igyekszik: legalább is a falakon való sur- 75 lódások számottevők lesznek. A járulékos (f) úszó íigy van elrendezve, hogy a zsilipkaput elindulásnál megindítja. Minthogy a vízből azonnal kilép, ennélfogva az önműködő szabályozásban hibát nem 80 visz be. A 9. ábra a zsilipkaput tengelyével áramirány ban mutatja; anélkül, hogy a találmány keretéből kilépnénk, a tengely az áramirány ellenében is elrendezhető, ami 85 a 9. ábrával kapcsolatban abból áll, hogy az áraimirány elleni és áramirányú szintek felcserélődnek. Ebben az esetben a (C2) fal helyett a (Cl) falat kell meghoszszabbítani, az (f) úszót pedig a (02) fal 90 oldalán, belül kell elrendezni. A 9. ábra szerinti zsilipkapu igen gyenge terhelési veszteséget létesít a maximális vízmennyiségnél, minthogy ekkor az úszó (A) felülete a szinttel egy síkban 95 van és csupán a (02) fal (K) része merül a vízbe. Ha, kivételesen, a vízmennyiség az előre elgondolt maximális értéket meghaladná, úgy a zsilipkapu emelkedését folytatná 100 anélkül, hogy járulékos terhelési veszteséget okozna. Szigorúan zérus értékű terhelésveszteséget is megvalósíthatnánk teljes vízanenynyiség mellett, ha a szektoralakú zsilip- 105 kaput csatolt úszóval vezéreinők, amely —• mint azt fent leírtuk — oldalsó aknába van szerelve. A készüléknek ezen bonyolulttá tétele azonban általában szükségtelen gyenge esésű csatornákban, mint ami- no lyent a 10. ábra mutat, mivel ebben az esetben a zsilipkapu alatti sebességek igen csekélyek ahhoz, hogy a (C2) fal (K) meghosszabbításának ne kelljen igeai hosszúnak lenni, hogy az (A) felületre gyakorolt 115 nyomás gyakorlatilag az áramirány elleni nyomással legyen egyenlő. Amikor az áramirányban erős esés ván,