117823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás út- és egyéb felületek, építőanyagok, tömbök, lemezek és egyéb tárgyak előállítására

lizátor okkal) való főzés vagy csak sűrített levegő beíúvása útján, standolaj szerűen lettek besűrítve. A kapott tömeget, megfelelő berendezéssel, hézagmentesen, a kí-5 vánt útalapra sajtoljuk, vagy pedig a kívánt alakú alakdarabokká formáljuk és 150—220 C° közötti hőmérsékleteken hő behatásának vetjük alá, hogy a tömegben végbemenő kémiai reakciót elősegítsük 10 vagy gyorsítsuk. Azt találtam, hogy ha a képlékeny állapotban levő, formált vagy útfelületre vagy hasonlóra felvitt és sajtolt tömeget, az említett hőfokhatárok között, hő behatásának vetjük alá, úgy nem-15 csak a tömeg oxidációjának ós polimerizálódásának gyorsulását érjük el, hanem elérjük azt is, hogy a homok- vagy más töltőanyagszemcsék felületén levő, egyszerű olajmolekulák az oxidáló hőbehatás 20 következtében könnyebben alakulnak át nagy molekulakomplexumokká, miáltal az egész tömegre kiterjedő, gyors linoxinképződés jön létre, mely az előállítandó, építési vagy egyéb anyag szövetében űr-25 kitöltőleg hat és így igen szilárd és tartós terméket kapunk. Ha a tömeget 150 C°nál alacsonyabb hőfokra hevítjük, úgy a termék szilárdsága észrevehetően csökken, ha pedig 220 C°-nál magasabb hőmérsék-30 letet alkalmazunk, úgy a termék dezagregálódik azaz abban bizonyos űrképződések jönnek létre, melyek a szilárdságot károsan befolyásolják. A találmány szerint pl. úgy járunk el, 35 hogy 1% szikkativot tartalmazó lenolajat valamely töltőanyaggal, pl. homokkal keverünk úgy, hogy a szikkativtartalmú olaj mennyisége a homok súlyának kb. 3—5%-át tegye ki. A kapott tömeget va-40 lamely alapra visszük fel és sajtoljuk vagy pedig az előállítani kívánt alakdaraboknak megfelelő formákba sajtoljuk. A tömegben ezután exoterm vegyi reakció megy végbe, mely annak hőmér-45 sékletét 5—6 órán belül kb. 120—160 C°-ra emelheti. Mennél hosszabb ideig tudjuk ezt a fejlesztett hőmérsékletet a gazdaságosság szempontjából is észszerű időn l>elül fenntartani, annál keményebb és 50 összetartóbb lesz a végső termék. Ha azonban a tömeget valamely alkalmas külső hőforrásból származó hő behatásának vetjük alá úgy, hogy hőmérséklete gyorsan eléri a 150—220 C° hőfokhatárok közti va-55 lamely hőmérsékletet és ezt a hőmérsékletet alkalmas ideig, pl. kb. 3 óra hosszat fenntartjuk, úgy a tömeg kemény és tartós termékké szilárdul meg, melyet igen sok célra felhasználhatunk. Így például felhasználhatjuk azt maradandóan bizto- e>0 san farolásmentes, jól látható, világosszínű burkolatként utak, padlózatok, tenniszpályák, átjárók, járdák, hidak, kerti ösvények, esőlevezető csatornák, csövek vagy vezetékek számára és igen sokféle 65 építőanyag, pl. tetőfedő ós egyéb cserepek, téglák, pl. keramit-téglához hasonló téglák, tömbök, lemezek, vasúti perronok, vasúti talpfák és hasonlók előállítására. A termék porózusságát a homok vagy 70 más töltőanyag szemesenagyságának osztályozásával és/vagy a töltőanyag/kötőanyag viszonyának változtatásával szabályozhatjuk. A massza legnagyobb részét képező 75 töltőanyag vagy anyagkeverék céljaira alkalmas anyagokként vízben meg nem lágyuló vagy oldhatatlan, kemény kvarchomok, ásvány- vagy kőzetjellegű anyagok, pl. lávák, kőzetek, homokkő, kvarc, 80 üveg, karborundum, üvegfrittek, homok és hasonló anyagok jönnek tekintetbe. Az alkalmazott anyagoknak nem szabad számottevő mennyiségben tartalmazniok olyan vízben oldható vagy elporló anya- 85 gokat, mint pl. földet, krétát, meszet, grafitot vagy hasonlókat, melyek könnyen kilú gozódhatnak a keletkező termékből, minek következtében az likaesossá válnék és szerkezete meggyengülne. 90 Kötőanyagokként, melyekhez még a kívánt szikkatívok adagolhatok, a találmány szerinti eljárás céljaira, példaképen, a következőket nevezhetem meg: 1. száradó olajok, mint pl. lenolaj, faolaj 95 (Tungöl) és hasonlók, bármely sűrített vagy polimerizált alakban, tehát pl. főzött, fúvott vagy „stand"-olajok alakjában; 2. féligszáradó olajok, mint pl. napra- 10i forgóolaj, szójaolaj és hasonlók, bármely sűrített vagy polimerizált alakban; 3. száradóolaj-üledékek, melyek a kereskedelemben hulladékképen kaphatók és hasonlók. 10 A termékben, annak káros befolyásolása nélkül, csekély menyiségben, nem-száradó olajok is lehetnek, azonban ilyeneknek nem szabad nagyobb mennyiségben jelen lenniök. 11 Kötőanyagként alkalmázhatók még bizonyos olajfirniszek és olajlakkok, melyek száradó vagy féligszáradó olajjal készültek, olajban vagy szeszben oldható szintetikus gyanták bármely fajtájával, ll sűrített, száradó vagy féligszáradó olajokkal és bizonyos oldószerekkel, higítószerekkel, mint pl. terpentinnel, lakkben-