117806. lajstromszámú szabadalom • Kitéritőáramkörök katódsugárcső számára

A (2) eső bemenőáramköre a (17) rácsellenállást és a (18) önelőíeszültségi ellenállást foglalja magában, amely utóbbi a gyakorlatnak; megfelelően a (16) poten-5 ciométer középpontjához van kapcsolva. A (18) önelőfeszültségi ellenállással a (19) kondenzátor van párhuzamosan kapcsolva, amely olyan kapacitású, hogy az a (13) vezérlőráoson lényegileg állandó elő-10 feszültséget tart fenn. A (2) cső (14) anódáját pozitív feszültséggel megfelelő (nem ábrázolt) feszültségforrás impedanciaelem, mint pl. a (21) fojtótekercs útján táplálja. A (nem ábrá-15 zolt) katódasugáreső két kitérítőtekercsét (22) jelzi, amely kitérítőtekercsek a (28) reteszelő kondenzátor és a (24) vezetékek útján a (2) cső kimenőáramköréhez csatoltak. 20 Az első (1) cső kimenőáramköre a második (2) cső bemenőáramköréliez a (25) hullámalakító útján van csatolva, amely a sorbakapcsolt (26) ellenállást és (27) kondenzátort foglalija magában. Ez a hul-25 lámalakító a (28) csatolókondenzátor útján az első eső kimenőáramkörére vaai kapcsolva. A második cső bemenőáramköre a (26) ellenálláson elmozdítható (29) érintkezők útján a (25) liullámalakítóra 80 van kapcsolva. Ha az első cső (4) rácsára pozitív feszültségimpulzust viszünk fel, akkor a második (2) cső kimenőáramkörében pozitív feszültségimpulzus lép fel. Ennál-35 fogva, ha a második cső kimenőáramkörét az első cső bemenőáramkörével csatoljuk, akkor a kitérítőáramkör önrezgésbe jut. A bemutatott kivitelnél e csatolást a (31) csatolókondenzátorral létesítjük, azonban 40 ez a csatolás kívánsághoz képest transzformátorral is eszközölhető. A találmány egyik jellemzője az, hogy az első (1) csőnek rendszerint az anódaáramot gyakorlatilag elnyomó előfeszüh-45 sége van, míg a második (2) cső előfeszültsége rendszerint olyan, hogy a cső karakterisztikájának lineáris szakaszán dolgozik. Az első cső karakterisztikáját a 4. ábra (32) görbéje mutatja, mimellett a 50 (33) szaggatott vonal azt az előfeszültségi pontot jelzi, amely körül a eső dolgozik. Nyilvánvaló, hogy ha a (4) rács pozitív irányban rezeg, akkor erős anódáramot kapunk, ha pedig a rács negatív 55 irányban rezeg, akkor csak gyenge anódaáramot kapunk. Mielőtt rátérnénk annak magyarázatára, hogy a kitérítőáramkör a (22) kitérítőtekercseken átfolyó fűrészfog-hullámaiakú áram előállítása céljából hogyan 6( rezeg, megjegyezzük, hogy ha a (22) kitérítőtekercsek lényegileg tisztán induktívak, (ami a most tárgyalt áramkörnél fennáll) és ha azokon fűrészfoghullámaiakú áram folyik át, akkor a tekercsek 6E mentén megjelenő feszültségnek olyan derékszögű hullámalakja van, amilyent az 5. ábra (34) görbéje mutat. Ha az ilyen hullámalakú feszültséget az első (1) cső bemenőáramkörébe vezetjük, akkor a (25) 7C hullámalakítóba ugyanilyen hullámalakú feszültség jut. Ez a feszültség a (26) ellenálláson és a (27) kondenzátoron át áramot indít, úgy hogy a (26) ellenállás mentén detrékszög-hullámalakú fe- 7f szültségimpulzus jelenik meg, amint a 6. ábra (36) görbéje mutatja ós a (27) kondenzátor mentén fűrészfog-hullámalakú feszültség jelenik meg, amint a 6. ábra (37) görbéje mutatja. Ha a (29) érintkezőt 8C a (26) ellenállás mentén elmozdítjuk, hogy a derékszögű feszültséget és a fűrészfogalakú feszültséget helyes arányba hozzuk, akkor a (22) kitérítőtekercseken át gyakorlatilag tiszta fűrészfoghullámalakú 85 áram fog átfolyni. Ha a (2) cső anódaimpedanciája kicsi, akkor e cső (13) rácsára felvitt feszültségnél csak kis fűrészfog -összetevő szükséges. Ha azonban a cső anódaimpedanciája nagy, ami például az 9C árnyékoltrácsú csőnél forog fenn, akkor a szükséges fűrészfogösszetevőnek jóval nagyobbnak kell lenni, mint az impulzusösszetevőnek. Áttérünk most arra, hogy az áramkör 9," milyen módon rezeg. Ha feltételezzük, hogy a második (2) cső anódaárama kissé csökken, akkor ez a (31) csatolókondenzátor útján az első cső (4) ráosán pozitív irányú rezgést okoz. Ezt a (4) rácson meg- ic jelenő pozitív feszültséget a csatolókondenzátornak a (8) rácsellenálláson átfoVó töltőárama okozza. A (4) vezérlőráos pozitív feszültségének hatására az (1) cső anódaárama növekszik, minek folytán a IC második cső (13) vezérlőrácsára kevésbé pozitív vagy negatívabb feszültség jut, ami e cső anódaáramát tovább csökkenti. Az anódaáramnak ez a további csökkenése az első cső (4) rácsán a (31) csatolókon- 11 denzátor útján még pozitívabb feszültséget létesít. Láthatjuk, hogy ez a hatás kumulálódik, ami mindaddig folytatódik, amíg vagy a második cső anódaárama tovább nem csökkenhet, vagy oe- 11 dig az első cső anódaárama tovább nem növekedhet; a bemutatott áramkörben valószínűleg ez utóbbi következik be, mint-