117806. lajstromszámú szabadalom • Kitéritőáramkörök katódsugárcső számára

hogy a második cső nagyobb teljesít­ményű, mint az első cső. Amikor az első cső az anódaáram telí­tési értékét (vagy a második eső az áram-5 elnyomási értéket) eléri, a (31) csatoló­kondenzátoron és a (8) rácsellenállásoi' kisebb töltőáram megy át, úgy hogy a (4) rácsra kisebb pozitív feszültség jut. Ez azt eredményezi, hogy a második cső (13) 10 rácsa kevésbé negaitív lesz, miniek foly­tán a (2) cső anódárama növekedni kezd. Ennek folytán a (31) csatolókondenzá­toron át a (4) rácsra negatív feszültség jut, aminek az a következménye, hogy a 15 második cső (1.3) rácsia pozitívabb lesz és e cső anódaárama még tovább növek­szik. Ez a hatás ugyancsak kumulatív és vagy addig tart, amíg az első cső anóda-20 árama tovább nem csökkenhet, vagy pedig addig, amíg a második cső anódaárama to­vább nem növekedhet; valószínűleg az előbbi eset következik be, az első csőnél alkalmazott nagy elő feszültség miatt. 25 A fenti ismertetésből láthatjuk, hogy a (22) kitérítőtekercsek mentén megje­lenő feszültség az első cső (4) rácsára jut és, ha a kitórítőtekercs áramkörében nem volna ellenállás, akkor a kitérítő-80 tekercsek mentén (az azokon átáramló fűrészfogáram hatására) megjelenő de­rékszögű feszültségim pulzusnak pontosan olyan hullámalakja volna, amilyen a má­sodik cső (13) rácsára feJviendő feszült-35 séghez szükséges. Minthogy a kitérítőte­kercs áramköre a második (2) cső anóda­ellenállását, valamint a tekercseknek bi­zonyos értékű ellenállását magában fog­lalja, a (25) hullámalakítónak fontos 40 szerepe van, mert különben lehetetlen volna, hogy a kitérítőtekercs árama fű­részfog-hullámalakot kapjon és ennek folytán a (22) kitérítőtekercsek mentén megjelenő feszültségnek nem volna olyan 45 derégszögű hullámalak] a, amilyent az 5. ábra mutat. De még ha annak meg is volna e derékszögű hullámalakja, a második cső (13) rácsára felvitt feszült­ség még akkor sem volna helyes hullám-50 alakú, minthogy a szükséges fűrészfog­összeffcevő hiányoznék. A fenti megjegyzésekből kitűnik, hogy ha a (25) hullámalakító mentén derék­szögű összetevőből és fűrészifogösszete-55 vőből álló feszültséget kívánunk elérni, az első cső rácsára derékszögű feszültség­hullámot kell felvinni és hogy ilyen hul­lámalakú feszültséget a második cső ki­menőáramköréből csak úgy kaphatunk, ha a kitérítőteikercseken gyakorlatilag 60 tiszta fürészfogáramot vezetünk át, mi­mellett a kitérítőtekercs áramának hul­lámalakja a hullámalakító mentén kapott feszültségtől függ. Azt gondolhatnák, hogy ilyen módon egymástól függő áramköri 65 egységekkel lehetetlen az áramkör ki­elégítő beszabályozását elérni. A tapaszta­lat szerint azonban nem különösen nehéz az ilyen jellegű áramkör olyan beszabá­lyozása, hogy a kitérítőtekercseken átmenő 70 áramnak tökéletes fűrészfog-hullámalakja legyen. Az áramkör beszabályozása céljá­ból a (31) csatolókondenzátort olyan kapa­citásértékre állítjulk be, hogy az áramkör megközelítőleg a kívánt frekvenciával 75 rezeg. Ezután a mozgatható (29) érintke­zőt a hullámalakító (26) ellenállásán addig toljuk el, amíg a kitérítőtekercs áramá­nak hullámalakja a fűrészfogat a lehető legjobban megközelíti. Ez a rezgési frek- 80 vencia kis változását okozza, amit a (31) csatolókondenzátor újbóli beállításával helyesbítünk. A csatolókondenzátor kapa­citásának változása a kitérítőtekercs ára­mának hullámalakját újból valamelyest 85 változtatja. Ekkor a hullámalakító be­állítását ismét változtatjuk, hogy még tö­kéletesebb fűrészfogáramot kapjunk. Az áramkör néhány ilyen beszabályozása után a kitérítőtekercseken átmenő áram- 90 nak tökéletes fűrészfog-hullámalaikja van. Az a körülmény, hogy az első cső rá­csára a (31) osatolókondenzátor útján fel­vitt pozitív feszültségimpulzus sokkal rö­videbb tartamú, mint a negatív feszültség- 95 impulzus, azzal magyarázható, hogy a (31) csatolókondenzátor egyenáramú energiát nem vihet át. Ennélfogva a pozitív félhul­lám energiájának a negatív félhullám energiájával egyenlőnek kell lennie vagy íoo másképpen kifejezve, a pozitív félhullám bezárta területnek a negatív félhullám bezárta területtel egyenlőnek kell lennie, amint az 5. ábra mutatja. Minthogy az első csőnek lényegileg áramelnyomási elő- 105 feszültsége van, a rácsra felvitt pozitív feszültség a második cső kimenőáram­körében sokkal nagyobb feszültségválto­zást okoz, mint hasonló nagyságú negatív feszültség. Minthogy a pozitív és negatív lio félhullám alatti területek egyenlőek, a negatív félhullámnak lényegesen tovább kell tartania, mint a pozitív félhullám­nak. A pozritív és negatív félhullámok tar- 115 tamának különbsége úgy is magyarázz

Next

/
Oldalképek
Tartalom