117806. lajstromszámú szabadalom • Kitéritőáramkörök katódsugárcső számára

hogy a második cső nagyobb teljesítményű, mint az első cső. Amikor az első cső az anódaáram telítési értékét (vagy a második eső az áram-5 elnyomási értéket) eléri, a (31) csatolókondenzátoron és a (8) rácsellenállásoi' kisebb töltőáram megy át, úgy hogy a (4) rácsra kisebb pozitív feszültség jut. Ez azt eredményezi, hogy a második cső (13) 10 rácsa kevésbé negaitív lesz, miniek folytán a (2) cső anódárama növekedni kezd. Ennek folytán a (31) csatolókondenzátoron át a (4) rácsra negatív feszültség jut, aminek az a következménye, hogy a 15 második cső (1.3) rácsia pozitívabb lesz és e cső anódaárama még tovább növekszik. Ez a hatás ugyancsak kumulatív és vagy addig tart, amíg az első cső anóda-20 árama tovább nem csökkenhet, vagy pedig addig, amíg a második cső anódaárama tovább nem növekedhet; valószínűleg az előbbi eset következik be, az első csőnél alkalmazott nagy elő feszültség miatt. 25 A fenti ismertetésből láthatjuk, hogy a (22) kitérítőtekercsek mentén megjelenő feszültség az első cső (4) rácsára jut és, ha a kitórítőtekercs áramkörében nem volna ellenállás, akkor a kitérítő-80 tekercsek mentén (az azokon átáramló fűrészfogáram hatására) megjelenő derékszögű feszültségim pulzusnak pontosan olyan hullámalakja volna, amilyen a második cső (13) rácsára feJviendő feszült-35 séghez szükséges. Minthogy a kitérítőtekercs áramköre a második (2) cső anódaellenállását, valamint a tekercseknek bizonyos értékű ellenállását magában foglalja, a (25) hullámalakítónak fontos 40 szerepe van, mert különben lehetetlen volna, hogy a kitérítőtekercs árama fűrészfog-hullámalakot kapjon és ennek folytán a (22) kitérítőtekercsek mentén megjelenő feszültségnek nem volna olyan 45 derégszögű hullámalak] a, amilyent az 5. ábra mutat. De még ha annak meg is volna e derékszögű hullámalakja, a második cső (13) rácsára felvitt feszültség még akkor sem volna helyes hullám-50 alakú, minthogy a szükséges fűrészfogösszeffcevő hiányoznék. A fenti megjegyzésekből kitűnik, hogy ha a (25) hullámalakító mentén derékszögű összetevőből és fűrészifogösszete-55 vőből álló feszültséget kívánunk elérni, az első cső rácsára derékszögű feszültséghullámot kell felvinni és hogy ilyen hullámalakú feszültséget a második cső kimenőáramköréből csak úgy kaphatunk, ha a kitérítőteikercseken gyakorlatilag 60 tiszta fürészfogáramot vezetünk át, mimellett a kitérítőtekercs áramának hullámalakja a hullámalakító mentén kapott feszültségtől függ. Azt gondolhatnák, hogy ilyen módon egymástól függő áramköri 65 egységekkel lehetetlen az áramkör kielégítő beszabályozását elérni. A tapasztalat szerint azonban nem különösen nehéz az ilyen jellegű áramkör olyan beszabályozása, hogy a kitérítőtekercseken átmenő 70 áramnak tökéletes fűrészfog-hullámalakja legyen. Az áramkör beszabályozása céljából a (31) csatolókondenzátort olyan kapacitásértékre állítjulk be, hogy az áramkör megközelítőleg a kívánt frekvenciával 75 rezeg. Ezután a mozgatható (29) érintkezőt a hullámalakító (26) ellenállásán addig toljuk el, amíg a kitérítőtekercs áramának hullámalakja a fűrészfogat a lehető legjobban megközelíti. Ez a rezgési frek- 80 vencia kis változását okozza, amit a (31) csatolókondenzátor újbóli beállításával helyesbítünk. A csatolókondenzátor kapacitásának változása a kitérítőtekercs áramának hullámalakját újból valamelyest 85 változtatja. Ekkor a hullámalakító beállítását ismét változtatjuk, hogy még tökéletesebb fűrészfogáramot kapjunk. Az áramkör néhány ilyen beszabályozása után a kitérítőtekercseken átmenő áram- 90 nak tökéletes fűrészfog-hullámalaikja van. Az a körülmény, hogy az első cső rácsára a (31) osatolókondenzátor útján felvitt pozitív feszültségimpulzus sokkal rövidebb tartamú, mint a negatív feszültség- 95 impulzus, azzal magyarázható, hogy a (31) csatolókondenzátor egyenáramú energiát nem vihet át. Ennélfogva a pozitív félhullám energiájának a negatív félhullám energiájával egyenlőnek kell lennie vagy íoo másképpen kifejezve, a pozitív félhullám bezárta területnek a negatív félhullám bezárta területtel egyenlőnek kell lennie, amint az 5. ábra mutatja. Minthogy az első csőnek lényegileg áramelnyomási elő- 105 feszültsége van, a rácsra felvitt pozitív feszültség a második cső kimenőáramkörében sokkal nagyobb feszültségváltozást okoz, mint hasonló nagyságú negatív feszültség. Minthogy a pozitív és negatív lio félhullám alatti területek egyenlőek, a negatív félhullámnak lényegesen tovább kell tartania, mint a pozitív félhullámnak. A pozritív és negatív félhullámok tar- 115 tamának különbsége úgy is magyarázz