117747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás részaránytalan vezetőképességű elektródarendszer előállítására

ÍAGYAR KIRÁLYI #ÖjJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117747. SZÁM. Vll/d. (VII g.) OSZTÁLY. — P. 8763. ALAPSZÁM. Eljárás részaránytalan vezetőképességű elektródarendszer eló'állítására. N. V. Philips' Gloeiiampenfabrieken cég Eindhoveii-ben Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi májas hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi június hó 1-je. A találmány eljárás részaránytalan ve­zetőképességű elektródarendszer, főleg fotocella vagy szárazegyenirányító előál­lítására, mely elektródarendszer az elek-5 tródák között az elektródaanyagtól - füg­getlenül létesített, folyékony vagy oldott állapotban felvitt vagy 100 C° hőmérsék­leten felüli hőmérséken lágyuló anyagból való záróréteget tartalmaz. 10 Ily tulajdonságú anyagokat, melyek a záróréteg anyagául kiválóan alkalmasak, javasoltak már. Ez az anyagcsoport fel­öleli pl. a műgyantákat, mint az ureum és formaldehid vagy a fenolok és formalde-15 hidek kondenzációs termékeit, a polivinil­acetátot, polisztirént és a polimerizált akrilszármazékokat. Ez anyagoknak, mint zátróréteganyagoknak előnyei: A kis di­elefktromos veszteségek, a nagy átütési 20 szilárdság ama tulajdonságuknál fogva, hogy szigetelőértéikük igen nagy, ezenfelül pedig, ,hogy a szomszédos elektródák ha­táros felületén igen szilárdan tapadnak. Záróréteganyagként kedvező tulajdonsá-35 gai miatt különösen a polisztirén alkal­mazható. , Ez anyagok kevésbbé kedvező tulajdon­sága, hogy magasabb hőmérsékleten lá­gyulnak. Ily hőmérsékletek adódnak pl., 30 ha a rendszer félvezető elektródája sze­lén, mert ezt az anyagot a záróréteg fel­vitele után kb. 200 C° hőmérsékletre heví­tik, hogy vezető, kristályos módosulatába átmenjen. A záróréteg ekkor lágyul, ami 35 nemcsak vastagsági eltéréseket eredmé­nyezhet, hanem a záróréteg benyomódá­sának és az elektródáik rövidzárlatának veszélyét is előidézheti. Ez a veszély általában a záróréteignek oldatból való felvitelénél is adódhat, pl. 40 ha a rendszert az oldószer teljes eltávolí­tása előtt szerelik össze. E hátrányok kiküszöbölésére a talál­mány szerint a záróréteg anyagához na­gyobb mechanikai szilárdság elérésére szi- 4% lárd szigetelőanyagot, kiváltképpen por­alakú szigetelőanyagot adunk, amivel a zárórétegiben az említett hátrányt elhárító bordázatot létesítünk. A „mechanikai szilárdságot fokozó szi- 50 lárd anyag"-on itt oly anyagot értünk, mely az alkalmazott oldószerben nem. ol­dódik, illetve magasabb lágyuláspontú, mint a tulajdonképpeni záróréteganyag. Kitűnt, hogy a záróréteg anyagához 55 való adagolásra különösen csillámpor al­kalmas. Csillámpor helyeit pl. kvarc- vagy alu­minium-oxidport is alkalmazhatunk. Ez anyiagok a műgyanta dielektromos tulaj- 60 daniságait nem rontják, mert az a tulaj­donságuk, hogy maguk is alkothatnak di­elektrikumot. A találmány szerinti záróxtéteg további foganatosítási példája olvasztott kénnel 65 itatott papiros, vagy csilláimporral kevert sellak. Kitűnt, hogy kitűnő záróréteget ka punk, ha a záróréteg anyagául poliszti­rént alkalmazunk és ebbe finom csillám- 70 port juttatunk. Foganatosítási példa. Pl. sárgarézből való fémhordozószervre néhány század és néhány tized mm kö­zötti vastagságú amorf szelénréteget fo- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom