117721. lajstromszámú szabadalom • Torzításjelző berendezés

MAGYAR KIRÁLYI WtBm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117731. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — K. 13575. ALAPSZÁM. Torzításjelző berendezés. Magyar Wolframlámpa Gyár Kremenezky János Részvénytársaság cég1 , Budapest. A bejelentés napja 1936. évi július hó 28-ika. Ismeretes, hogy erősítőcsöves hírszóró vevőkészülékeknél az elérhető hangerőt többek között az erősítőcsövek torzítása határolja, amely, a mindenkori kapcso-5 lástól és a csövek szerkezetétől függően, a csöveket kivezérlő bemenőfeszültségnek felső határát megszabja. Ha ugyanis a bemenőfeszültséget a hangerő növelése céljából e határon túl növeljük, a csöve­id ket túlvezéreljük, úgyhogy torzítás lép fel és a hang minősége rohamosan romlik. Adott készüléknél bizonyos hangerő el­éréséhez szükséges erősítés foka a térerős­ség szerint állomásonként különböző és 15 azt a készülék kezelőjének kell esetről­esetre beállítania. A fentiek értelmében ezt a beállítást ia készülék helyes kezelé­sénél mindig úgy kell eszközölni, hogy a hangerő még a torzításmentes vétel hatá-20 rán innen legyen. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a hallgatók ezt a ha­tárt rendszerint túllépik lés olyan niagy hangerőt állítanak be, amelynél már erős torzítás mutatkozik. Az így szükségképen 25 fellépő rossz hangminőséget azután a hallgatók igen sokszor a készülék rová­sára írják. Megjegyezzük, hogy az újab­ban alkalmazott önműködő hangerőszabá­lyozás az erősítés beállítását bizonyos ha-30 tárok között önműködően eszközli ugyan, azonban nagy térerőkülönbséigeknél és kü­lönbözően kimodulált állomásoknál kellő hangerőkiegyenlítést nem biztosít. A torzításmentes vétel szempontjából 35 fontos körülmény az is, hogy a torzítás­mentesen elérhető hangerő a csövek öre­gedésiével) fokozatosan csökken, amit azon­ban a készülék kezelője épen a folyamat lasisú és fokozatos volta miatt rendszerint nem vesz észre és a készüléket mindenkor a 40 kezdetben megszokott hangerőre állítja be, még iákkor is, amikor a kiöregedett csö­vek már nagymérvű torzítást okoznak. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen ki­öregedett csöveket rendszerint csak akkor 45 ' cserélik ki, ha azok már tűrhetetlenül torz, vagy egyáltalában semmi hangot sem adnak. E hátrányokat a találbnány érteimében úgy küszöböljük ki, hogy a vevőkészülék- 50 kel kapcsolatosan olyan berendezést al­kalmazunk, amely vétel közben a készülék egyik vagy másik erősítőcsövének esetle­ges torzításait azonnal szemmel láthatóan jelzi, amennyiben a szóbanforgó erősítő- 55 oső működési karakterisztikáját vétel köz­ben állandóan felrajzolja; ez utóbbinak alakjából mindenkor ellenőrizhetjük, hogy az illető cső helyesen vagy hibásan mű­ködik-e. 60 A találmány szerinti torzításjelző be­rendezéshez olyan ismert Brown-féle ka t óda,sugár-oszcillográf csövet használunk, amelynek a katódasu garat két egymásra merőleges irányban kitérítő szervei van- 65 nak. Ezt a foatódasugárcsövet a vevőké­szülék ellenőrzendő erősítőesövével villa­mos, illetőleg mágneses kapcsolatba hoz­zuk úgy, hogy az egyik irányban kitérítő szerveket az erősítőcső rácsával, a másik 70 irányban kitérítő szerveket pedig e cső anódájával villamosan és/vagy mágnese-

Next

/
Oldalképek
Tartalom