117721. lajstromszámú szabadalom • Torzításjelző berendezés

sen összekötjük, mimellett ez összeköttetések olyan kialakításúak, hogy a ka t ódasugár egyik irányú kitéirítését az erősítőcső rácsfeszültségének változása, másik 5 irányú kiterítését pedig e cső anódaáramának változása vezérli és így a katódasugár a sugáreső ernyőjén az erősítőcső rácsfeszültség-anódaáram 'karakterisztikájára jellemző görbét ír le. Emellett ,a katóda 10 sugár kitérítése mindkét irányban elektrosztatikusán vezérelhető vagy lehet a sugár egyik irányú (a rácsfeszültséggel arányos) kitérítése elektrosztatikus, a másik irányú (az amódaárammal arányos) 15 kitérítése pedig elektromágneses vezérlésű. A torzításjelző katódasugárcsövet a vevőkészülékbe célszerűen úgy építjük be, hogy ernyője a készülék homlokfalában 20 foglaljon helyet és így állandóan a kezelő szeme előtt legyen. Ha a készülék működése közben az ernyőn egyenes vonal jelenik meg, akkor az ellenőrzendő erősítőcső karakterisztikájának egyenes részén 25 és így torzításmentesen dolgozik, ha viszont az -ernyőn megjelenő vonal elhajlik, akkor az illető erősítőcső túlvezérelt vagy kiöregedett és így torzítva erősít. A torzításmentes vétel biztosítására tehát 30 az erősítést csak addig szabad fokoznunk, amíg az enryőn megjelenő vonal el nem hajlik, inert ha erősítést még tovább, az ernyőn megjelenő vonal elhajlásáig fokozzuk, torzítás lép fel. Ilyen módon igen 35 egyszerű és megbízható eszközünk van arra, hogy az erősítést a torzításmentesség határáig, azaz az erősítőcsőből torzításmentesen kihozható legnagyobb hangerőig fokozhassuk, a torzítás beálltát viszont 40 azonnal megállapíthassuk. Ha a torzítást kiörögedett cső okozza, akkor azt új csővel kell kicserélni. A torzításjelző katódasugárcsövet a készülék bármely erősítőcsövével kapcso-45 latba hozhatjuk; minthogy azonban általában legfontosabb a végerősítőcső állandó ellenőrzése, a sugárcsövet célszerűen ez utóbbi áramköreihez kapcsoljuk. A sugárcső kímélése céljából arról is gondoskod-50 hatunk, hogy azt a készülék többi csövétc" függetlenül kikapcsolhassuk. A torzításjelző katódasugárcső a szokásos katódasugárcsöveknél célszerűen kisebb méretű; előnyös, ha a cső hossz-55 mérete 20 cm.-nél kisebb. A kisméretű kialakítást az a körülmény teszi lehetővé, hogy — tekintettel a rendelkezésre álló aránylag nagy energiára — a katódasugár aránylag nagy szögeltérítésével dolgozhatunk. A kisméretű kialakítás azért szük- 60 séges, hogy a sugárcső olcsó és a vevőkészülékbe könnyen beépíthető legyen. A rajz a torzításjelző berendezés egy példaképeni kiviteli alakját és kapcsolási vázlatát mutatja. A rajzon az 65 1. ábra olyan kiviteli alakot tűntet fel, amelynél a katódasugár egyik irányú kitérítése elektrosztatikus, másik irányú kitérítése pedig elektromágneses vezérlésű. A 70 2. ábra a katódasugároső ernyőjén megjelenő példaképeni karakterisztikát mutat az esetben, ha az ellenőrzendő erősítőcső ainódakörében a terhelés gyakorlatilag tiisztán ohmikus jellegű. 75 Az 1. ábrán az (1) végerősítőcső kimenőköre a (2) kimenőtranszformátor útján ismert módon a (3) hangszórót táplálja. A (2) transzformátor olyan kialakítású, hogy annak szórt mágneses mezeje a (vázlato- 80 san feltüntetett) (4) katódasugároső sugarát függélyes irányban az anódaáramváltozással arányos mértékben téríti ki. A (4) katódasugárcsőnek vízszintes irányban kitérítő (5,5') lemezpárja van, amelynek 85 (5) lemeze a (6) kondenzátor közbeiktatásával az (1) cső vezérlőrácsához van kapcsolva, míg (5') lemeze a lemezpárra jutó váltóáramra nézve nulla felszültségü ponthoz, pl. a katódasugárcső anódafeszültség- 90 forrásának pozitív pólusához van kötve. Az (5) lemezt az (5') lemeszel a (7) ellenállás köti össze, amely utóbbi az (5) lemez sztatikus töltésének levezetésére való. Az (5, 5') lemezek közötti feszültség az (1) cső 95 rácsfeszültségének változásával arányos, tehát a katódasugár vízszintes irányú kitérése e rácsfeszültségváltozással szintén arányos lesz. A katódasugárcső (13) ernyőjén (2. ábra) 100 a két egymásra merőleges irányú kitérítés hatására az (1) cső rácsfeszültséganódaáram karakterisztikájára jellemző görbe jelenik meg. Torzításmentes vétel esetén e karakterisztika egyenes vonal, pl. 105 a 2. ábrán látható görbe a—b szakasza, torzítás esetén azonban — amit akár a cső túlvezérlése, akár annak öregedése okozhat — a karakterisztika két vége az egyenes vonaltól elhajlik, amint pl. a 2. no ábra teljes görbéje mutatja. Ez a görbe pl. a cső nagyfokú túlvezérlése esetén jöhet létre. Az anódaáramváltozással arányos kitérítés az ellenőrzendő cső anódakörébe HŐ