117707. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű kerékpárokhoz, csörlődobokhoz, vagy hasonló szerkezetekhez

2 117707. vet pl. építkezéseknél használt csörlődobon alkalmazva, elölnézetben szemlélteti. A 8. ábra a 7. ábrához tartozó oldalnézet. 5 Az (a) ágyakban nyugvó (b) hajtótengelyre az 1. és 2. ábra szerint a (c) hajtóforgattyút helyezzük. Az (e) fogaskereket a (d) ék segélyével szilárdan a (b) haj főtengelyhez rögzítjük. Az (e) 10 fogaskereket a (b) hajtótengelyen szabadon elforgatható (f) tok burkolja. Az (f) tokban a (g) forgáscsapot ágyazzuk, melyre a (h) fogaskereket ékeljük, utóbbi a (b) hajtótengely (e) fogaskere-15 kével kapcsolódik. A (g) forgáscsapon van még az (i) tárcsa, malynek kerülete sima, hornyolt, fogazott vagy barázdált lehet. Az (i) tárcsát a hajtandó (k) kerék, illetve dob kerületéhez fektethetjük. 20 A ráfektetést a 2. ábra (m) nyila irányában a (c) forgattyúra kifejtett hajtóerő idézi elő. E hajtóerő a (c) forgattyúval szilárdan összekötött (e) fogaskerék révén a (h) fogaskerékre fognyomást fejt 25 ki, amely elől a (h) kerék az (e) kerék körül az (n) nyíl irányában történő elfordulással kitérni törekszik. A (h) kerék (e) kitérése folytán az (i) tárcsa erősen a (k) kerék vagy dob kerületéhez szorul, úgyso hogy ekkor a (c) forgattyúra ható forgatónyomaték a kerekekbe rajzolt nyilak értelmében az (i) tárcsára, a (k) kerékre és az (1) tengelyre továbbítódik. Mihelyt a (c) forgattyúra ható hajtó-35 erő megszűnik, eltűnik az (e") fogaskerékről a (h) fogaskerékre kifejtett fognyomás is. Az (f) tok ekkor az (i) tárcsával együtt, súlyának hatására, a 2. ábrán eredményvonallal jelölt helyzetbe áll be, 40 melvben az (i) tárcsa már nem fekszik a (k) kerékhez. Ha az elrendezés olyan, hogy ezt a visszaállítást a hajtómű súlya egyedül nem képes elvégezni, akkor elegendő a (c) forgattyút csekély nyomás-45 sal visszaforgatni, hogy az (i) súrlódó vagy fogastárcsa a hajtott (k) keréktől, illetve dobtól elváljék. A 3. és 4. ábra a találmány szerinti hajtóművet kerékpárra szerelve tünteti 50 fel. Az 1. és 2. ábra (c) kézi forgattyúja helyébe itt a kerékpár (c') pedálkarjai lépnek. A (b) hajtótengely (a) csapágyait az (e) kerékpárváz támasztja meg, melyben a hajtandó (k> kereket is ágyazzuk. 55 A (b) hajtótengely körül kilengethető, az (e, h) fogaskerekeket burkoló (f) tokból kétoldalt a (g) forgáscsap nyúlik ki. A (g) csap mindegyik kinyúló végére egy-egy (i') súrlódó tárcsát szerelhetünk, mely a rajz szerint a kerékpár (k) hátsó 60 kerekének (p) légabroncsával kapcsolódik. Természetesen az (i') súrlódó (vagy fogazott) tárcsák megfelelő alakítás mellett a (h) kerék (q) koszorújára is ki- 65 fejthetik hatásukat, valamint a kétoldali (i') tárcsák helyett, az 1. és 2. ábra szerint, csak az egyik oldalon egyetlen tárcsát is alkalmazhatunk. A 3. és 4. ábra szerinti hajtóműnél az 70 (i') súrlódó tárcsák kúposak. Ez a kialakítás akkor ajánlatos, ha a kerékhajtásban fokozatok nélkül egymásba átmenő áttételeket akarunk megvalósítani. E célra csunán az szükséges, hogy a (g) 75 csapjukon el nem forgathatóan ágyazott (i"> súrlódó tárcsákat a 4. ábrába berajzolt (r) nyilak szerint tengelvirán^ban eltólhatóvá tegyük. Ha az (i') tárcsák kölcsönös távolságát növeljük, ak- 80 kor az (i") tárcsák kisebb kerületi körei fekszenek fel a (D) légabroncsra, illetve a (a) koszorúra és az (i\ k) áttételei viszony csökken. Ha azonban az (i') tárcsák távolságát csökkentjük, akkor azok 85 nagyobb kerületi körei fekszenek fel és az áttételi viszony növekszik. Az (i') tárcsák tengelyirányú eltolása nem ábrázolt rudazattal történhetik. A kcrékoárhaitásnál különösen feltűnő 90 a találmány előnye az eddigi hajtásokkal szemben. Mindennemű hajtólánc és szabadonfutó agy elmarad. A hajtómű teljesen betokozott lévén, a hajtómű kerekei sem személvt, sem tárgyat nem 95 sérthetnek meg. A (k) hátsó keréknél túlságos erőhatás meggátlására az (f) tokon az (s) iitközőnecket alkalmazhatjuk, mely az (o) keréknárvázhoz ütközve az (i') súrlódó tárcsák felfekvési elmoz- 100 dulását a (n) légabro ncs, illetve a (<r) kerékkoszorú felé korlátozza. További (s') iitközőoecek megakadályozza az (i') tárcsák túlságos eltávolodását a (k) hátsó keréktől. 105 Ha a (c') karok ellenkező irányú lenyomásakor önműködően záródó fékhez akarunk jutni, akkor a kialakítás az 5. ábra szerint történhetik. A (t) fékrudazat hosszúkás lyukvezetéke a ki- 110 lengethető (f) tok (u) peckét fogia közre. A fékrudazat a (v) fékszalagra hat, melyet a hátsó kerék agyára szerelt (v') féktárcsa köré fektetünk. A (v) fékszalag