117637. lajstromszámú szabadalom • Könyökemelős elreteszeléssel ellátott kapcsolózár önműködő túláramkapcsolókhoz

[AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 117637. SZÁM. VlI/.G OSZTÁLY. — K. 13787. ALAPSZÁM. Könyökemelős elreteszeléssel ellátott kapcsolózár önműködő túláramkapcsolókhoz Stotz - Kontakt G. m. t). H. cég-, Maunheim-Neckarau (Né m et ország-). A bejelentés napja 1937. évi február hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 4-ike. Könyökemelős kapcsolóműves túláram­kapcsolókat bekapcsoló helyzetben úgy re­teszelnek el, hogy az egyrészt a mozgat­ható kapcsolódarabhoz és másrészt a kap-5 csolófogantyúhoz csuklósan kötött kö­nyökemelőpárt holtponthelyzetének köze­lében tartják. A könyökemelőpárt vagy holtponthelyzietén túl valamely ütközőig mozgatják vagy csekéllyel holtpont-hely-10 zete előtt elreteszelik vagy ellenfalakkal megtámasztják. Kioldáskor a könyökemelő­párt elektromágnes vagy valamely kettős­fémtest holtponthelyzetén áltnyomja vagy a kioldó eszköz az elleni alaL, illetőleg a 15 záróreteszt eltávolítja. Emellett a könyök­emelőpárra a kettősfémtestek legtöbbször nem hatnak közvetlenül, hanem rugó­hatás (erőtároló) alatt levő kioldó eme­lőt zárnak, mely a felmelegedő kettős-20 fémtest foganatosította felszabadítása után a könyökcsuklóhoz ütközik. Emellett is­meretes a kioldó emelőnek már a kikap­csoló mozgás alatt a vezérlőrudazat egy részén át ismét kiinduló helyzetébe való 25 visszavezetése, mely helyzeitben azt a le­hűlő kettősfémtest ismét elreteszeli. A kioldó eszközt, pl. a kettősfémtestet az ismert megoldásoknál helytállóan rendezik el. Ez több összekötő vezetéknek, vala-80 mint csavar- vagy forrasztási összeköté­seknek alkalmazását teszi szükségessé. Csak az egyik csatlakoztató szorító kapcsolható közvetlen vezetékkel a helytálló kapcsoló­érintkezőhöz, míg a második csatlakoztató 85 szorítótól a kettősfémtesthez vagy annak fűtőeleméhez egy vezetéket és ettől a moz­gatható kapcsolóérintkezőhöz, mely leg­többször valamely egyidejűleg a kikapcso­lást végző lemezrugón van megerősítve, további vezetéket kell, fektetni. Ez a nagy- 40 számú vezeték és összekötés az előállítást megdrágítja, a kapcsoló súlyát fokozza, méreteit növeli és nem különösen jó gyár­tás esetén meglehetősen jelentélkeny fe­szültségveszteséget okoz. 45 A bekapcsoló mozgás folyamán a leg­többször már a kikapcsolás alatt nyúj­tott helyzetükbe visszavezetett könyök­emelők aszerint, hogy a kapcsolódarab és a kapcsolófogantyú csuklózási pontjai mi- 50 lyen görbét írnak le, részben egyenes­vonalú, részben görbevonalú mozgást írnak nle. Külön csatlórudakkal a nyújtott kö­nyökemelőknek majdnem tökéletesen egye-­iH'svonalú eltolása érhető el, azonban még 55-akkor sem biztos, hogy a könyökemelők töréspontja már a bekapcsoló mozgás vége felé a kioldó, eszköz legelőnyösebb ható­körzetében lesz-e. Ezért az egyik könyök­emelőt töréspontján derékszögben meghaj- 60 lított sarkantyúval, melynek ütközőfelülete egyenes- vagy görbevonalú vagy az elektro­mágnes fegyverzetét lökővel, melynek ütő­felülete egyenes- vagy görbevonalú, látják eL Az ilyen megoldások annak ellenére 65> sem adnak kielégítő megoldást, hogy a súly fokozódásával járnak. Ezért az elek­tromágnes fegyverzetének a bekapcsoló mozgás alatt excenterrel való olyan elto­lását javasolták, hogy az a törésponthoz 70> mindig helyesen ütközhessék. Ez a megoldás azonhan a kapcsoló felépítésiének bonyo­iódását jelenti A találmány könyökemelős kapcsoló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom