117637. lajstromszámú szabadalom • Könyökemelős elreteszeléssel ellátott kapcsolózár önműködő túláramkapcsolókhoz

művel és kettősféinkioldóval ellátott túiáramkapcsoló, mellyel nemcsak az Ismert megoldások hátrányait kerüljük el, hanem melynek még az a további előnye, 5 hogy legkisebb méretekben legcsekélyebb súly mellett állítható elő. A találmány szerint ezt a kapcsolózár különleges kialakításával érjük el és pedig oly módon, hogy a mozgatható érintkezőket és a ket-10 tősí'émcsíkot hordozó kapcsolódarabot bekapcsolt helyzetükben a kettősfémcsík útján kioldó emelővel elnyugaszoljuk és a kapcsoló keretén olyan nyngaszt rendezünk el, melybe az egyik végükkel n kap-15 csolódarabhoz csuklósan kötött könyökemelők a kapcsolóíoganlyúhoz kötött szabad végükkel a bekapcsoló mozgás befejezésekor bekapcsolódnak. A találmányi gondolatnak különös sajátossága tehát abban 20 van, hogy a kioldó elem, vagyis a kettősfémtest nem helytállóan, ha,nem mozgathatóan van elrendezve és hogy a kapcsolókereten egyetlen kis nvugasz az egész, kioldó emelővel és könyökemelőpárral el-25 látott kapcsolózárnak a bekapcsoló helyzetben való fogvalariása elegendő. Kellős fémes kioklóknál a kioldás után a ketlősíémtest és a kioldóemelő között szabályos elnyugaszolásról kell ismét gondos-30 kodni. A találmány szerint az ismert megoldások 11 UK lényeges egyszerűsítését érjük el, ha a kioldó emelővel azonos tengely körül forgatható kapcsolódarabnak a kioldó emelőénél nagyobb kapcsoló forgás-35 szöget adunk. A bekapcsoló helyzetből a kikapcsoló helyzetbe való átmenetkor tehát először a kioldó emelő jut nyugalmi helyzetbe, míg a kapcsolódarab még kissé továbbmozog. így a kapcsolódarabnak és 40 a kioldó emelőnek olyan kölcsönös helyzetét érjük el, hogy a kihűlő' termosztát akadálytalanul ismét azt a helyzetet veheti fel, melyben a kioldó emelőt bekapcsoló helyzetben elnyugaszolja. Ez az el-45 nyugaszolós tehát már a kikapcsoló helyzetben megtörténik, úgyhogy a bekapcsoló mozgás alatt a kioldó emelőre ható rugó megfeszül. Avégből, hogy a kioldó emelőnek a kö-50 nyökemelő töréspontjára való helyes felütöd, ését már a bekapcsoló mozgás vége felé is biztosítsuk, a találmány szerint az egyik könyökemelőt az emelő meghoszszabbításában fekvő, esetleg görbített, a 55 kioldó emelő ütközőjét alkotó nyúlványnyal látjuk el. Az ismert megoldásoknál, melyeknél az egyik könyökemelő derékszögben meghajlított sarkantyúval van ellátva, a kioldónak a töréspontra való helyes felütődését bizonyos mértékben el- 60 érik ugyan, a találmány szerinti megoldás azonban ezenfelül az emelő meghosszabbításával a könyökemelőpárnak megkönynyített átnyomását is lehetővé teszi. A találmánynak további, a találmány 65 tárgyát az ismert megoldásoktól nagyon előnyösen megkülönböztető jellemzői a foganatosítási példából, melyet a mellékelt rajzban aljzatautomatának kialakított egysarkú túláramkapcsoló alakjában ábrázol- 70 tunk, adódnak. Az 1. ábra felülnézet a sapka metszetével, a 2. ábra oldalnézet és pedig bekapcsolt helyzetben, a 75 3. ábra a kapcsolózár részeit kikapcsoló helyzetben mutatja, a 4. ábra a kapcsolódarabot és a kioldó emelőt valamely közbenső helyzetben ábrázolja, az 80 5. ábra a túláramkapcsoló homloknézete. A (2) aljzatlapon a homlokoídal egyik végén, a kél (3) csatlakoztató érintkező van, melyekhez szabad végeiken a két helytálló (5) érintkezőt hordozó két. egy- 85 idejűleg a kikapcsolásra való, (4) lemezrugó van erősítve. Körülbelül a (2) aljzat hosszának közepén merev (6) keret van elrendezve, mely majdnem az összes kapcsoló- és keretrészt hordja. A szabad vé- 90 geiken a (9) csapszeggel egymással összekötött két (8a, 8b) "bádoglemezből levő (8) kapcsolódarab a (7) tengely körül forgathatóan van ágyazva. Erre a (9) csapszegre a (10) rugók hatnak, melyek helyt- 95 álló (11) nyúlványokon vannak megerősítve és a kapcsolózárt az elreteszel és oldása után a kikapcsoló helyzetbe hozzák. A (8) kapcsolódarabon egymástól elszigetelten két (12) érintkező van elrendezve, íoo melyek a helytálló (5) érintkezőkkel szemben vannak. A (8) kapcsolódarabon továbbá a (13) szigetelőlemezzel különválasztva a (14) ketlősfémcsík van megerősítve. mely szabad végével felmelegedéskor 105 a 2. ábrában berajzolt kis nyíl irányában kihajlik. Maga a ketlősfémcsík egyidejűleg az érintkezőhíd is lehet, mely esetben azt közvetlenül, fűtjük. AlkalmazliaLunk azonban valamely fűtőelemnek a mozgatható 110 kapcsolódarabra való felerősítésével közvetett fűtést is. Mindkét esetben az ismert megoldásoknál szükséges összekötővezetékek és érintkezőösszekötési helyek feleslegesek, a vezetékeket tehát az egysarkú 115 túláramkapcsolóknál elrendezett két csatlakoztatási szorító mindegyikétől lcözvetle-