117637. lajstromszámú szabadalom • Könyökemelős elreteszeléssel ellátott kapcsolózár önműködő túláramkapcsolókhoz

művel és kettősféinkioldóval ellátott túi­áramkapcsoló, mellyel nemcsak az Ismert megoldások hátrányait kerüljük el, ha­nem melynek még az a további előnye, 5 hogy legkisebb méretekben legcsekélyebb súly mellett állítható elő. A találmány szerint ezt a kapcsolózár különleges kiala­kításával érjük el és pedig oly módon, hogy a mozgatható érintkezőket és a ket-10 tősí'émcsíkot hordozó kapcsolódarabot be­kapcsolt helyzetükben a kettősfémcsík út­ján kioldó emelővel elnyugaszoljuk és a kapcsoló keretén olyan nyngaszt rende­zünk el, melybe az egyik végükkel n kap-15 csolódarabhoz csuklósan kötött könyök­emelők a kapcsolóíoganlyúhoz kötött sza­bad végükkel a bekapcsoló mozgás befeje­zésekor bekapcsolódnak. A találmányi gon­dolatnak különös sajátossága tehát abban 20 van, hogy a kioldó elem, vagyis a kettős­fémtest nem helytállóan, ha,nem mozgat­hatóan van elrendezve és hogy a kap­csolókereten egyetlen kis nvugasz az egész, kioldó emelővel és könyökemelőpárral el-25 látott kapcsolózárnak a bekapcsoló hely­zetben való fogvalariása elegendő. Kellős fémes kioklóknál a kioldás után a ketlősíémtest és a kioldóemelő között sza­bályos elnyugaszolásról kell ismét gondos-30 kodni. A találmány szerint az ismert meg­oldások 11 UK lényeges egyszerűsítését érjük el, ha a kioldó emelővel azonos tengely körül forgatható kapcsolódarabnak a ki­oldó emelőénél nagyobb kapcsoló forgás-35 szöget adunk. A bekapcsoló helyzetből a kikapcsoló helyzetbe való átmenetkor te­hát először a kioldó emelő jut nyugalmi helyzetbe, míg a kapcsolódarab még kissé továbbmozog. így a kapcsolódarabnak és 40 a kioldó emelőnek olyan kölcsönös hely­zetét érjük el, hogy a kihűlő' termosztát akadálytalanul ismét azt a helyzetet ve­heti fel, melyben a kioldó emelőt bekap­csoló helyzetben elnyugaszolja. Ez az el-45 nyugaszolós tehát már a kikapcsoló hely­zetben megtörténik, úgyhogy a bekapcsoló mozgás alatt a kioldó emelőre ható rugó megfeszül. Avégből, hogy a kioldó emelőnek a kö-50 nyökemelő töréspontjára való helyes fel­ütöd, ését már a bekapcsoló mozgás vége felé is biztosítsuk, a találmány szerint az egyik könyökemelőt az emelő meghosz­szabbításában fekvő, esetleg görbített, a 55 kioldó emelő ütközőjét alkotó nyúlvány­nyal látjuk el. Az ismert megoldásoknál, melyeknél az egyik könyökemelő derék­szögben meghajlított sarkantyúval van el­látva, a kioldónak a töréspontra való he­lyes felütődését bizonyos mértékben el- 60 érik ugyan, a találmány szerinti megoldás azonban ezenfelül az emelő meghosszab­bításával a könyökemelőpárnak megköny­nyített átnyomását is lehetővé teszi. A találmánynak további, a találmány 65 tárgyát az ismert megoldásoktól nagyon előnyösen megkülönböztető jellemzői a fo­ganatosítási példából, melyet a mellékelt rajzban aljzatautomatának kialakított egy­sarkú túláramkapcsoló alakjában ábrázol- 70 tunk, adódnak. Az 1. ábra felülnézet a sapka metszeté­vel, a 2. ábra oldalnézet és pedig bekapcsolt helyzetben, a 75 3. ábra a kapcsolózár részeit kikapcsoló helyzetben mutatja, a 4. ábra a kapcsolódarabot és a kioldó emelőt valamely közbenső helyzetben áb­rázolja, az 80 5. ábra a túláramkapcsoló homloknézete. A (2) aljzatlapon a homlokoídal egyik végén, a kél (3) csatlakoztató érintkező van, melyekhez szabad végeiken a két helytálló (5) érintkezőt hordozó két. egy- 85 idejűleg a kikapcsolásra való, (4) lemez­rugó van erősítve. Körülbelül a (2) aljzat hosszának közepén merev (6) keret van elrendezve, mely majdnem az összes kap­csoló- és keretrészt hordja. A szabad vé- 90 geiken a (9) csapszeggel egymással össze­kötött két (8a, 8b) "bádoglemezből levő (8) kapcsolódarab a (7) tengely körül for­gathatóan van ágyazva. Erre a (9) csap­szegre a (10) rugók hatnak, melyek helyt- 95 álló (11) nyúlványokon vannak megerő­sítve és a kapcsolózárt az elreteszel és ol­dása után a kikapcsoló helyzetbe hozzák. A (8) kapcsolódarabon egymástól elszige­telten két (12) érintkező van elrendezve, íoo melyek a helytálló (5) érintkezőkkel szem­ben vannak. A (8) kapcsolódarabon to­vábbá a (13) szigetelőlemezzel külön­választva a (14) ketlősfémcsík van megerő­sítve. mely szabad végével felmelegedéskor 105 a 2. ábrában berajzolt kis nyíl irányában kihajlik. Maga a ketlősfémcsík egyidejűleg az érintkezőhíd is lehet, mely esetben azt közvetlenül, fűtjük. AlkalmazliaLunk azon­ban valamely fűtőelemnek a mozgatható 110 kapcsolódarabra való felerősítésével köz­vetett fűtést is. Mindkét esetben az ismert megoldásoknál szükséges összekötővezeté­kek és érintkezőösszekötési helyek feles­legesek, a vezetékeket tehát az egysarkú 115 túláramkapcsolóknál elrendezett két csat­lakoztatási szorító mindegyikétől lcözvetle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom