117592. lajstromszámú szabadalom • Útburkolat, valamint hozzávaló vaselemek

út szélességi irányában szomszédos, egy­máshoz szög alatt hajló vaselemet egyda­rabból öntött, szögalakú párrá egyesíthe­tünk és az út szélessége irányában egy-5 máshoz csatlakozó párokat, a rúdelemek végein alkalmazott vájatokkal, illetve csa­pokkal vagy fel-, illetve lefelé irányuló horogrészekkel, oldhatóan kapcsolhatjuk egymáshoz. 10 A találmány célszerű megoldási alakja szerint mindegyik rúdelem vagy szögalakú rúd pár alsó részén talprészekkel váltakozó kivágásokat, pl. ívalakú vájatokat alkalma­zunk; ezek a közönként létesülő talp-vagy 15 támaszpontok az úttestre liatő, felületi nyo­másokat igen egyenletesen és célszerűen osztják el, a támaszpontok között pedig a vájatokat határoló, ívalakú felületek meg­növelt felfekvési, illetve tapadó felületeket 20 nyújtanak. Ez az alakítás egyrészt meg­könnyíti a vasclemeknek az útburkoló ágyazó rétegbe, pl. betonrétegbe való nyo­mását. másrészt pedig nemcsak a vasanyag, hanem az ágyazó réteg tekint etében is te-25 lemes anyagmegtakarításokat tesz lehetővé. Az igen előnyös nyomáselosztás és a meg­növelt felfekvési, illetve tapadóMülel.ek folytán nevezetesen az eddigieknél sokkal kisebb szerkezeLi magasságú útburkolattal 30 is beérjük. Míg tehát az úl-vasfegyverzetek­nek fent említett, második csoportjánál csak a felületi kiterjedés tekintetében ér­tek el vasanyagmegtakarítást, addig a ta­lálmány a szerkezeti magasságot csök-35 kenti, ami mind az ágyazóréteg, mind a vasanyag tekintetében sokkal messzebb­menő anyagmegtakarítást jelent. Így pl. az út alépítménye (pl. beton- vagy makadám­test) fölött, vasfegyverzetből, alsó beton-40 ágyazatból és felső aszfaltrétegből létesített útburkolat egész magassága legjobb eset­ben. csak 20 mm. Ehhez képest, a talál­mány szerint, vasíegyverzetű útburkolatait pl. úgy állítunk eilő, hogy az elkészült vagy 45 már meglévő makadám- vagy betonalapon, pl. csak 10 mm vastag betonréteget léte­sítünk, ebbe — a beton megkötése előtt — az út szélessége irányában, az egymáshoz kapcsolt vasrúdelemeket félig benyomjuk 50 és iaj be tan megkötése után a magasság irányában félig kinyúló vaselemcsoportok közötti közöket szintén kb. csak 10 mm vastagságú, hideg vagy meleg aszfaltréteg­gel töltjük ki. A vaselemek felső felületét, 55 magában véve ismert módon, csúszásgát­lóan azaz pl. fogazottan, bordázottan vagy általában véve úgy alakítjuk, hogy érdes íelületc legyen. így aszfaltos vasbetoubur­kolatot kapunk, mely a tudvalevőleg igen nagy igénybevételekkel járó, nagyforgalmú 60 közlekedés esetén is minden terhelésnek tökéletesen ellenálló és csúszásgátló úttes­tet eredményez. Mindezt pedig aránylag olcsón és — mint jeleztük — csekély szerkezeti ma- 65 gassággal érjük el. A kis szerkezeti ma­gasság további előnye, hogy az út lesleknek különösen városi csatornázás, vízvezetékek és kábelek fektetése végett szükséges, ki­sebb-nagyobb mérvű felszedése esetén ez 70 a felszedési munka aránylag igen köny­nyen és gyorsan foganatosítható, mert csak a 10 mm vastagságú aszfaltrétegnek két­két vaselemcsoporl közötti, könnyen vé­gezhető kiemelése után, csak kb. 10 mm 75 vastagságú betonréteget kell felvésni ahhoz, hogy a vaselemeket egymásból kikapcsolva kiemelhessük. A vaselemek, a rájuk tapadt beton lekalapálása után, újból felhasznál­hatók és így a helyreállításnál csak az 80 aránylag vékony betonréteget kell pótolni, mert a kiemelt aszfalt szintén új Ml fel­használható. Az úttest részleges javításai esetén, pedig, az eddigiekkel szemben, csakis az éppen tekintetbe jövő, aránylag kis- 85 méretű vaselemekeL kell kiemelni és a ja­vítás befejezésekor visszahelyezni. A találmány szerint alakított, az eddi­gieknél jóval kisebb elemekből összeállí-LotL vasfegyverzet további előnye, hogy a 90 rúd alakú vaselemek vagy szögalakú rúd­párok. ha pl. öntéssel készülnek, a forma­szekrényben egymás mellett, sűrű elhelye­zéssel formálhatók és így, különösen gépi formálás esetén, melyet éppen a talál- 95 mány alkalmazása tesz lehetővé, egy for­máló szekrényben, egymással egyidejűleg, nagyszámú vaselem önthelő, ami az öntési költségeL tetemesen csökkenti. A gyakorlati számítások és kísérletek azt eredményez- 100 ték, hogy azonos idő alatt és azonos munkai­költséggel kb. négyszer annyi vasanyag önthelő, mint az eddigi vasfegyverzelek ese­tén. Végül a találmány szerinti vaselemeik az eddigieknél sokkal könnyebben és ki- 105 sebb helyszükségletlel, tehát olcsóbban és gyorsabban szállíthatók is. A rajzon a találmány példaképeni meg­oldási alakja látható. Az 1. ábra a találmány szerinti útiest rész- no leges, vázlatos felülnézete. A 2. ábra az egyik rúdalakú vaselemnek, a 3. ábra egy másik vaselemnek nagvobb­léptékű oldalnézete. A 4. ábra az úttest részleges, függélyes met- 115 szete, az 1. ábrának IV—IV vonala sze­rint. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom