117542. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képeknek lencserácsos filmekre való másolására

rőtegesen álló egyenes. Az objektív tengelye a lengés irányával párhuzamos. Miivel az objektív és egy-egy film között! csak egy tükör van, rövid gyújtótávolságú 5 optikát alkalmazhatunk. A 20. és 21. ábrák alaprajzban és oldalnézetben másik megoldást mutatnak, amelynél szinimetriíkus objektívet alkalmaztunk. Az objektív két szimmetrikus fele 10 (65) és (66). Ezeket egymástól olv távolságokban rendezhetjük el, hogy a kettő között elfér a (67) szögtükör. A fény a másolandó (1) filmről átmegy az objektív első (65) felén, majd beesik a (67) sízög-45 tükörbe, melynek éle a lengőmozgás irányára szintén merőleges, majd a fény az objektív másik (66) felén megy át és eljut a (2) filmhez. A lengőmozgás iiránvát a kettős nyíl jelzi. A filmen levő rácslen-20 csék ennél a megoldásnál a rajz síkjára merőleges irányban haladnak. Az ilyen berendezés előnye, hogy a másoló objektív rövid gyújtótávolsága mellett is helytálló rekeszfésűt alkalmazhatunk, viszont hát-25 ránya, hogy aránylag kevés olyan szimmetrikus objektív van, melynek két fele egymástól elegendő messze távolítható, úgyhogy általában különleges objektív-kon^strukciók szükségesek. Az objektív fény-30 rekesze a két tükör között van és ezt a rajzban (68) számmal jelöltük. Ennél a megoldásnál a filmeket egymáshoz közel, ugyanabban a síkban kell továbbítani. Ha ez a diszpozíció valamely 35 okból hátrányos, akkor a 22. és 23. ábrákban feltüntetett megoldást alkalmazhatjuk. Hogy a 22. és 23., valamint a 20. és 21. ábrákban feltüntetett szerkezetek közötti összefüggés világosabb legyen, a má-40 sodik megoldást az elsőből a következő módon vezethetjük le: A 21. ábrában feltüntetett (1) és (2) filmeket képzeletben felfelé és lefele addig toljuk el, amíg azok a 23. ábrabelíÜ •45 (71) és (72) helyzetet elérik. A (71) és (72) filmek és az objektív-felek közölt a (69) és (70) síktükröket úgy helyezzük el, hogy azoknak metszésvonala az objektív lengő mozgásának arányával párhuzamos ;50 legyen és hogy a 23. ábrában szaggatottan feltüntetett (1) és (2) filmeket az objektívfelek felől (71)-nél és (72)-nél lássuk. A 22. áhra a 20. ábrán alk megfelelő felülnézetét mutatja. 55 A legutóbbi kiviteli alakokalt, amelyeknél két szimmetrikus félből álló, esetleg teljesen azonos objektívból álló optikát alkalmaztunk, leegyszerűsíthetjük a 24—26. ábrákban látható alakra, amelynél az objektívnek csalt az egyik felél használjuk 60 és mögötte egy szögtükröt reudjezüxjk pl A 24. és 25. ábrák alaprajzot, a 24. ábra a középheíyzetet, a 25. ábra a két yéjghelyzetet, míg a 26. ábra oldalnézetet mutat. Az (1) és (2) filmek egyike a (65) 65 objektív-fél felett, másika ezen objeklíYffél alatt van, míg az objektív-fél mögött a (67) szögtükröt úgy helyeztük el, hogy annak éle a filmen levő rács lencsékkel párhuzamos és a lengés irányára inerőle- 70 leges. A lengés irányát a 24. ábrában a kettős nyíl mutatja. E berendezésnek a 24. és 25. ábrákban feltüntetett fehiljnézetében mindegyik fénysugár ismét oda tér vissza, ahonnan kiindult, míg a 26. 75 ábrából látható, hogy 1: 1 léptékben másolati képet kapunk és pedig az objektív felett fekyő (1) filmkép másolatát a (2) filmen, feltéve, hogy a tárgy a (65) objektív-féltől a gyujlótávolságnak megfe- 80 lelő távolságban van és az (1) és (2) filmek az objektívre vonatkoztatva szimmetrikus elrendezésűek. A (67) szögtükröt a (65) objektív-fél mögött oly távolságban rendeztük el, hogy a fénysugár a (65) 85 objektív-félről a szögtükrön át ismét ehhez az objektívfélhez tér vissza, miközben útja olyan bosszú, mint amilyen fez az útszakasz a szögtükör helyén alkalmazott másik objektív-fél esetében volna. A (65) 90 objektív-fél ebben az esetben is teljes objektívvel helyettesíthető, melyet célszerűen gyujtósíkjának a végtelenben való leképezésére korrigálunk. A 27. és 28. ábrákban feltüntetett béren- 95 idézés a most leírttól ugyanabban különbözik, mánt a 22. és 23. ábrákban feltüntetett berendezés a 20. és 21. ábrákban feltüntetett berendezésektől különbözött, úgyhogy ezeknek az ábráknak közelebbi 100 magyarázata nem szükséges. Fent már említettük, hogy egy objektívből és két vagy páros számú több tükröző felületből álló, ide-oda mozgó optikai rendszernél a síktükrök egyike tetőéitükör- 105 rel helyettesítendő, ha fel nem: cserélt oldalú másolatokat kívánunk kapni. Ilyen módon kö-zönséges szögtükör helyett hármastükröt kell alkalmaznunk. A tetőéitükör nyugvó is lehel. Ilyen meg- 110 oldást mutatnak a 29. és 30. ábrák';. A 29. ábra oly berendezés alaprajza, mely lényegileg megfelel a 13. ábrában feltüntetett megoldásnak. A különbség csak abban van, hogy a 13. ábrában (46)-tal iel- 115 zett tükröt (46') jelzésű szögtükörrel helyettesítettük, melynek éle az optikai tengellyel 45° szöget zár be és oly síkban