117542. lajstromszámú szabadalom • Berendezés képeknek lencserácsos filmekre való másolására

él, hogy az a filmközepek említett összekötő vonala körül forog, mimeltett az objektív a forgási tengelyen kívül fekszik. Eközben az objektív optikái tengelye a 5 forgási tengellyel párhuzamos. Míg az objektívet az egyik film felől közvetlenül látjuk, a másik oldalon az egymással párhuzamos két tükör helyzete olyan, hogy az objektív nyílását a másik 10 film felől, a forgási tengely szembenfekvő oldalán látjuk. Ez a berendezés többféle változat szerint építhető, úgy hogy annak különböző célokból különleges előnyei vannak, pl. annak következtében, hogy atük-15 rök és a forgási tengely közötti szöget megfelelően választjuk, vagy pedig, hogy a berendezést úgy képezzük ki, hogy egyetlen eredeti filmről több másolat egyidejű készítésére alkalmas. 20 Az objektívet azonban két egymással párhuzamos tükör között úgy is elrendezhetjük, hogy az optikai tengely a forgási tengellyel célszerűen 90° szöget zárjon be. Ekkor a forgási tengely az objektív mér-25 tani közepén átmegy és a másolás a lépték változtatása nélkül történik, mimellett a két tükör a forgási tengelyen kívül akként foglal helyet, hogy a filmek felől úgy látjuk, hogy a nyílás a forgási ten-80 gely körül kört ír le. Magától értetődik, hogy úgy ennél, mint a találmány szerinti valamennyi berendezésnél is, a tükröket úgy kell elrendezni, hogy a nyugvó eredeti film az objektíven 35 és a lobbi segédeszközön át teljes pontossággal képeződjék le a másolati filmre. Evégből például a tükröket úgy rendezzük el. hogy az objektív felől mindkét film. az objektív minden állása mellett, 40 egymással pontosai) ellentétes irányokban legyen látható. Ezenkívül a reális képeket adó objektívrendszerek felől látott filmek, illetve a filmeken levő képek kell mck, illetve a filmeken levő képek kell, 45 hogy a rendszer optikai tengelyére merőlegesen álljanak. A találmány szerinti másológépeknél1

, amelyeknél az objektív mozog és mozgása közben önmagával párhuzamosan to-50 lódike1

, a legegyszerűbb esetben ugyancsak elegendő a sugármenefben elrendezett két tükör. Ezek az objektívvel mereven összekötött tükrök a lengő mozgást az objektívvel együtt végzik. A két tükör egymás-55 sal párhuzamos lehet, vagy egymással derékszöget zárhat be és akként lehet elrendezve, hogy az az él, amely mentén a két tükör egymást metszi, a mozgás irányára merőleges. Ha olyan filmekkel dolgozunk, melyek 60 rácslencséi hengeresek, akkor a fenlemlített él, melynek mentén a két egymásra merőlegesen álló tükör egymást metszi, egyben merőleges a rácslencsék irányára, vagy ezeknek az objektív felől a nyugvó 65 optikai segédeszközökben látszó kéfiefe. Az ilyen nyugvó eszközök lehetitek síktükrök, amelyeket a sUgármenétben rendezünk el és amelyek arra valók, hogy a kép jobb- és baloldalait felcseréljék. Ilyen 70 esetben a lengőmozgás a film hengerlencséivel párhuzamos síkban történik. Akár párhuzamos egymással a két tükör, akár merőlegesen állanak azok egymásra, mindkét esetben a tükrök egyike, 75 vagy mindkét tükör tetőéltükörrel helyettesíthető, hogy egyidejűleg a képek oldalai is felcesrélődjenek. Tetőéi tükör alatt otyan tükröt értünk, mely két egymással derékszöget bezáró résztükörből áll és amely 80 akként van elrendezve, hogy a két tükröző felület közös éle az objektív tengelyét szög alatt, pl. 45° szög áliatt metszi. Ezenkívül bizonyos esetekben a tetőéitükrök alkalmazása következtében szabadon 85 rendelkezhetünk az objektív és a tükrök mozgásiránya tekintetében. Lengő optikájú berendezéseknél az objektív szintén vagy a tükröző felületek egyik oldalán, vagy azok között rendez- 90 hető el. Végül két szimmetrikus félből álló o bjektív esetén ezt úgy szerkeszthetjük meg, hogy a két síktükör a két objektív-fél között legyen elhelyezhető, mely objektív-felek optikai tengelyei ez esetben 95 nem azonosak A tükröző felületeket vagy önmagukban ismert módon felületi tükrözéssel vagy úgy is előállíthatjuk, lio«y a teljes refleksziót üvegből vagy más átlátszó anyagból való 10G prizmák határfelületein kapjuk. Azokban az esetekben, amikor az objektív optikai tengelye a mozgás irányára merőleges, az objektív előtt nyugvó fényrekeszt alkalmazhatunk, mely akként van 105 kiképezve, hogy a filmek felől az objektívnyílást, vagy annak képét csak bizonyos irányokban láthatjuk, amelyek felvételkor és leadáskor a szűrőzónáknak vagy pedig azok közepeinek felelnek meg, míg az lic objektív nyílása el van fedve azokban a helyzetekben, amikor az a szűrőzónák közötti élek mentén volna látható. Ez a fényrekesz felhasználható arra is, hogy azzal az objektív nyílását a film menesz- 116-tése közben lefedjük. Az ilyen berendezésnek a sugármenetet ugyanezekben a pillanatokban megszakító rtlás berendézések-