117483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes bevonatok elgőzölögtetett fém lecsapásával hordozón való előállítására

Megjelent 1937. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^j^^f SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117483. SZÁM. Vll/g. (Vll/d.) OSZTÁLY. — A. 4078. ALAPSZÁM. Eljárás fémes bevonatnak elgőzölögtetett fém lecsapásával hordozón való előállítására. Alexander Pál igazgató, Bruxelles. A bejelentés napja 1936. évi október hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 12-ike. Fémes bevonatokat hordozókon előállítottak már akként, hogy a fémet zárt térben, alacsony nyomáson elgőzölögtctték, mire a fém a zárt térben elhelyezett hor-5 dozóra lecsapódott. Ha ezzel az eljárással a hordozón jól tapadó és jó kristályos lecsapódott fémréteget kívánunk előállítani, akkor a tapasztalat szerint az elgőzölögtetést oly téri0 ben kell végeznünk, melynek nyomása 10-4

mm nagyságrendű. Az ilyen nagyvákuum fenntartása azonban nehézségeket okoz és az eljárás ezért különösen alkalmatlan áruknak folytonos előállítására. Ha 15 azonban 10-1

mm nyomásoknál nagyobb nyomásokkal dolgozunk, akkor porózus és rosszul tapadó lecsapódott rétegeket kapunk, melyek a fényt és a hősugarakat tökéletlenül vetik vissza, a villamos áramot 20 rosszul, vagy egyáltalán nem vezetik, sötét színetezetűek és áteső fényben a fém kolloidját jellemző színeket mutatnak. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi fémes rétegeknek hordozóra való le>5 csapása útján oly fémes bevonatok előállítását, mely fémrétegek tulajdonságai azonosak az eddig a fent említett alacsony nyomások mellett előállított fémes rétegek tulajdonságaival, anélkül azonban, 50 hogy ezeket az alacsony nyomásokat kellene alkalmazni. Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a fémgőzökbe az elgőzölögtetés helye és a réteg hordozója között elterülő úton oly 15 járulékos melegmennyiségeket vezetünk, amelyek megakadályozzák, hogy a iémgőzök hőmérséklete a fém elgőzölögtetési hőfoka alá sülyedjen. Az ok, mely miatt a fémgőzöknek ez a járulékos hevítése a lecsapódott fémréteg tulajdonságait minőségi- 40 leg hasonló értelemben befolyásolja, mint az alacsony nyomás, valószínűleg abban keresendő, hogy a járulékos felhevítés következtében a lehűlés, illetőleg az ezzell kiváltott kondenzáció folytán keletkezett 45 kolloidális méretű fémrészecskék újból gőzállapotba mennek át. Ha a járulékos hőmennyiséget a hordozó felé haladó gőztömegbe a haladás útjának oly helyén vezetjük be, ahol az újból keletkezett fémgőz 50 koncentrációja, illetőleg a fémgőz parciális nyomása a munkatér töltőgázának parciális nyomásához viszonyítva már kicsiny, akkor a fématomok a hordozó felé való haladás közben gázatomokkal ugyan még 55 . ütköznek, de vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kivételes esetekben ütköznek meg fématomokkal. Ha nem alkalmaznák a járulékos felhevítést és 10-' mm-nél nagyobb nyomással dolgoznánk, akkor a fém- 60 gőz parciális nyomása az elgőzölögtetés helye és a réteghordozó között, a munkatér egy bizonyos helyén, egyenlő a munkateret megtöltő gáz parciális nyomásával, úgy hogy a fématomok még a réteghordozó 65 elérése előtt egymásba ütköznek. A fématomok kinetikai energiája az aránylag hideg gázmolekulákkal való ütközések következtében az alá az érték alá sülyed, mely megfelel annak a hőmérsékletnek, rnely 70 hőmérsékletnél és az adott nyomásnál a fém még gázalakú és így az atomokból atomcsoportok keletkeznek, vagyis másszóval a fémgőz kondenzálódik, még mielőtt