117483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes bevonatok elgőzölögtetett fém lecsapásával hordozón való előállítására
a réteghordozót elérné. A réteghordozón, ez esetben kolloidális méretű fémrészecskék, tehát fémpor csapódik le. Ha azonban a fématomokat a réteghordozó felé 5 való haladásuk közben járulékosan felhevítjük, akkor a fémgőzök a réteghordozót gőzalakban érik el és ugyanolyan jóminőségű lecsapódott fémréteget kapunk, mint a 10-1 mm nyomáson., vagy ennél ki-10 sebb nyomáson foganatosított eljárásokkal. Mint a fentiekből látható, a fém gőz nem kondenzálódik újból, ha a réteghordozó felé való haladasá közben a járulékos felhevítés zónáját elhagyta, feltéve, hogy 15 gondoskodunk arról, hogy a fémgőz parciális nyomása a töltőgáz parciális nyomásához viszonyítva kicsiny legyen. A fémgőz parciális nyomásának a töltőgáz parciális nyomásával szemben való csökken-20 tése alkalmas eszköz arra, hogy a fémnek járulékos hevítéssel elért gázalakú állapotát fenntartsuk. Ez a cél különféle eszközökkel érhető el. Így pl. evégből a találmány értelmében a fémgőzöket oly felület-25 bői áramoltatjuk ki, mely nagyobb, mint a felhevített fémtömegnek az a felülete, mely a gőzöket leadja. A találmány néhány foganatosítási alakját a rajz kapcsán magyarázzuk. 3 1 Az 1. ábra olv elrendezés vázlata, amelv' V ben. az elgőzölögtetendő fémtömeget tartalmazó (A) edény és a (B) réteghordozó között villamosan fűtött fémes (C) szilatest van. A fémgőzök a szita szemein áramol-35 nak át. Az 1. ábrában feltüntetett sík sziták helyett hullámosítoit felületű szitákat is alkalmazhatunk, amivel a fűtés hatásfokát javíthatjuk. A fűtőtest hőmérséklete kell, hogy legalább is megegyezik a fém el-40 gőzőlögtetési hőfokával. A fémgőzök járulékos f elhevítésének egy másik módja abban van, hogv az el gőzölögte Lő edény és a réteghordozó között a munkatérbe megfelelő mértékben felhevítő tett gázt vezetünk. Ennek az eljárásnak a foganatosítására alkalmas berendezést vázlatosan tünteet fel a 2. ábra. Az (A) elgőzölögtelő edény és a (B) réteghordozó között, pl. palládiumból készült vékonyfalú (D) 50 csőkígyó van. A nagy hőfokra felhevített (D) csőbe hidrogént vezetünk, mely a cső falain át diffundál, miközben azt a cső falai felhevítik és a gáz az (A) edény, valamint a (B) réteghordozó közötti térbe 55 áramlik. A gázok itt a fémgőzöket felhevítik. A fűtőcső palladium helyett más tűzálló anyagból, pl. porózus kerámiai anyagból, vagy tűzálló agyagból is készülhet és azt villamos fűtőtesttel hevítjük. Hidrogén 60 helyett, mint gázt más, a feldolgozandó fémmel szemben semleges gázt is alkalmazhatunk. A fémgőzöket a 3. ábrában feltüntetett berendezéssel is felhevíthetjük. Ennél a meg- 65 oldásnál az (m) elgőzölögtetendő fém (Éj edényben van, melyből a gőzök az (F) fúvókán át áramlanak ki. A fúvókán kiáramló gőzök rézsútosan álló fűtött (G) fémlapba ütköznek, mely fémlap pl. wolí- 7fJ ramból, vagy molyibdénből van. E falon a gőzök újból felhevülnek és a (B) réteghordozón lecsapódnak. Az elgőzölögtető edény és a réteghordozó között elrendezett fűtőtestet, pl. ködfénv- '5 kisüléssel is felhevíthetjük. Az 1. ábrabeli elrendezés erre a célra felhasználható azáltal, hogy az ott feltüntetett fémszöveteket, mint elektródákat nagyfeszültségű váltakozóáramú körbe kapcsoljuk, úgyhogy 80 azok a közöttük fekvő kisülési szakaszban felváltva a katóda, illetőleg az anőda szerepét játszák. Ugyanezt a hatást elérhetjük egyetlen fémszitával is, mimellett a másik elektródát tetszőleges más, önma- 85 gában ismert alakban képezhetjük ki.. A parciális gőznyomás sülyeszlésének hatásos eszköze, ha, — mint azt fent már említettük — gondoskodunk arról, hogy a fémgőzök sűrűsége már az elgőzölögte- 90 tendő fém közvetlen közelében, tehát pl. már az elgőzölögtető edényből való kiáramlás helyén, lehetőleg kicsiny legyen. E célból előnyösen alkalmazhatunk oly csőalakú, mindkét végén zárt edényt, amely- !>5 nek a (H) folyadékfelszínnel (4. ábra) szemben fekvő (I) fala terjedelmesebb, mint a folyadékfelszín és amelyben a gőzök átbocsátása végett apró furatok vannak. A 4. ábra ilyen edénynek kereszt- IC metszete. Ugyanezt a célt elérhetjük úgy is, hogy a lecsapandó fémgőzt nem a lecsapandó fém tiszta, homogón tömegéből, hanem oly keverékből, illetőleg ötvözetből állítjuk elő, 1( mely keverék vagy ötvözet az elgőzölögtetendő lémből és egy másik olyan fémből áll, melynek elgőzölögtetési hőfoka magasabb, mint a gőzölögteiendő fém elgőzölögtetési hőfoka, vagyis amely fém i: gőznyomása kisebb, mint az elgőzölögtetendő fém gőznyomása ugyanannál a hőmérsékletnél. Igv pl. kadmiumot célszerűen oly keverékből gőzölögtetünk el, mely 10% kadmiumból (Cd) és 90% ónból (Sn) 1 áll. A kadmium 500 és 700 fok kö-