117483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes bevonatok elgőzölögtetett fém lecsapásával hordozón való előállítására

a réteghordozót elérné. A réteghordozón, ez esetben kolloidális méretű fémrészecs­kék, tehát fémpor csapódik le. Ha azon­ban a fématomokat a réteghordozó felé 5 való haladásuk közben járulékosan felhe­vítjük, akkor a fémgőzök a réteghordozót gőzalakban érik el és ugyanolyan jóminő­ségű lecsapódott fémréteget kapunk, mint a 10-1 mm nyomáson., vagy ennél ki-10 sebb nyomáson foganatosított eljárásokkal. Mint a fentiekből látható, a fém gőz nem kondenzálódik újból, ha a réteghordozó felé való haladasá közben a járulékos felhevítés zónáját elhagyta, feltéve, hogy 15 gondoskodunk arról, hogy a fémgőz parciá­lis nyomása a töltőgáz parciális nyomásá­hoz viszonyítva kicsiny legyen. A fém­gőz parciális nyomásának a töltőgáz par­ciális nyomásával szemben való csökken-20 tése alkalmas eszköz arra, hogy a fémnek járulékos hevítéssel elért gázalakú álla­potát fenntartsuk. Ez a cél különféle esz­közökkel érhető el. Így pl. evégből a talál­mány értelmében a fémgőzöket oly felület-25 bői áramoltatjuk ki, mely nagyobb, mint a felhevített fémtömegnek az a felülete, mely a gőzöket leadja. A találmány néhány foganatosítási alak­ját a rajz kapcsán magyarázzuk. 3 1 Az 1. ábra olv elrendezés vázlata, amelv­' V ben. az elgőzölögtetendő fémtömeget tar­talmazó (A) edény és a (B) réteghordozó között villamosan fűtött fémes (C) szilatest van. A fémgőzök a szita szemein áramol-35 nak át. Az 1. ábrában feltüntetett sík szi­ták helyett hullámosítoit felületű szitákat is alkalmazhatunk, amivel a fűtés hatásfokát javíthatjuk. A fűtőtest hőmérséklete kell, hogy legalább is megegyezik a fém el-40 gőzőlögtetési hőfokával. A fémgőzök járulékos f elhevítésének egy másik módja abban van, hogv az el gőzölög­te Lő edény és a réteghordozó között a munkatérbe megfelelő mértékben felheví­tő tett gázt vezetünk. Ennek az eljárásnak a foganatosítására alkalmas berendezést váz­latosan tünteet fel a 2. ábra. Az (A) elgőzö­lögtelő edény és a (B) réteghordozó között, pl. palládiumból készült vékonyfalú (D) 50 csőkígyó van. A nagy hőfokra felhevített (D) csőbe hidrogént vezetünk, mely a cső falain át diffundál, miközben azt a cső falai felhevítik és a gáz az (A) edény, valamint a (B) réteghordozó közötti térbe 55 áramlik. A gázok itt a fémgőzöket felheví­tik. A fűtőcső palladium helyett más tűz­álló anyagból, pl. porózus kerámiai anyag­ból, vagy tűzálló agyagból is készülhet és azt villamos fűtőtesttel hevítjük. Hidrogén 60 helyett, mint gázt más, a feldolgozandó fémmel szemben semleges gázt is alkal­mazhatunk. A fémgőzöket a 3. ábrában feltüntetett be­rendezéssel is felhevíthetjük. Ennél a meg- 65 oldásnál az (m) elgőzölögtetendő fém (Éj edényben van, melyből a gőzök az (F) fú­vókán át áramlanak ki. A fúvókán ki­áramló gőzök rézsútosan álló fűtött (G) fémlapba ütköznek, mely fémlap pl. wolí- 7fJ ramból, vagy molyibdénből van. E falon a gőzök újból felhevülnek és a (B) réteg­hordozón lecsapódnak. Az elgőzölögtető edény és a réteghordozó között elrendezett fűtőtestet, pl. ködfénv- '5 kisüléssel is felhevíthetjük. Az 1. ábrabeli elrendezés erre a célra felhasználható az­által, hogy az ott feltüntetett fémszövete­ket, mint elektródákat nagyfeszültségű vál­takozóáramú körbe kapcsoljuk, úgyhogy 80 azok a közöttük fekvő kisülési szakaszban felváltva a katóda, illetőleg az anőda sze­repét játszák. Ugyanezt a hatást elérhet­jük egyetlen fémszitával is, mimellett a másik elektródát tetszőleges más, önma- 85 gában ismert alakban képezhetjük ki.. A parciális gőznyomás sülyeszlésének hatásos eszköze, ha, — mint azt fent már említettük — gondoskodunk arról, hogy a fémgőzök sűrűsége már az elgőzölögte- 90 tendő fém közvetlen közelében, tehát pl. már az elgőzölögtető edényből való kiáram­lás helyén, lehetőleg kicsiny legyen. E cél­ból előnyösen alkalmazhatunk oly cső­alakú, mindkét végén zárt edényt, amely- !>5 nek a (H) folyadékfelszínnel (4. ábra) szemben fekvő (I) fala terjedelmesebb, mint a folyadékfelszín és amelyben a gő­zök átbocsátása végett apró furatok van­nak. A 4. ábra ilyen edénynek kereszt- IC metszete. Ugyanezt a célt elérhetjük úgy is, hogy a lecsapandó fémgőzt nem a lecsapandó fém tiszta, homogón tömegéből, hanem oly keverékből, illetőleg ötvözetből állítjuk elő, 1( mely keverék vagy ötvözet az elgőzölög­tetendő lémből és egy másik olyan fém­ből áll, melynek elgőzölögtetési hőfoka magasabb, mint a gőzölögteiendő fém el­gőzölögtetési hőfoka, vagyis amely fém i: gőznyomása kisebb, mint az elgőzölögte­tendő fém gőznyomása ugyanannál a hő­mérsékletnél. Igv pl. kadmiumot célszerűen oly keverékből gőzölögtetünk el, mely 10% kadmiumból (Cd) és 90% ónból (Sn) 1 áll. A kadmium 500 és 700 fok kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom