117409. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos impulzusok keltésére

lenő impulzus két ellenálláscsatolású (54) és (56) csőbe jut, amelyek az impul­zust a fentleírt módon lemetszik, úgyhogy derékszögű impulzust kapunk, amelynek 5 — amint az (57) görbe mutatja — lénye­gileg függélyes oldalai vannak és nincse­nek legömbölyített sarkai. Ezt az impul­zust kétszeres frekvenciájú impulzusok kiválasztására használjuk fel, amint az 10 alábbiakban látni fogjuk. Megjegyzendő, hogy az ((54) cső rácsellenállása viszony­lag nagy ellenállásértékű, úgyhogy az (54) cső metszőszintje magasabb, mint az (56) csőé. 15 A (46) cső kimenőáramkörében megje­lenő impulzus az (58) és (59) metszőcsö­vekhez is jut. Az (58) cső az impulzust megfordítja és derékszögű négyszög­alakra hozza, amint a (61) vonal jelzi, 20 úgyhogy CLZ 3/ 10.290 periódusu impulzu­sok felhasítására használható, amint a későbbiekben látni fogjuk. Az (59) cső az impulzust ugyancsak megfordítja és derékszögű négyszög-25 alakra hozza, úgyhogy a (61) vonallal jel­zett, elnyomóimpulzusként felhasznált impulzus keletkezik. Ez az elnyomóim­pulzus a 10.290 periódusú elnyomóimpul­zusokhoz adódik, amint az alábbiakból 30 kitűnik. Megjegyzendő, hogy az eddigiek szerint előállított impulzusok fázisa vagy széles­sége nem változott. A továbbiakban köz­lendő okoknál fogva a függélyes szinkro-35 nizálóimpulzusoknak később kell fellép­niök, azaz később kell kezdődni ők és kes­kenyebbeknek kell lenniök, mint a többi 60 periódusú impulzusnak. Ilyen függélyes szinkronizálóimpulzus 40 előállítása céljából a (42) cső kimenő­áramkörében megjelenő impulzus a (62) vezeték és a (63) csatolókondenzátor útján a továbbiakban integrálóáramkörnek ne­vezőit áramkörbe jut. Az integrálóáram-45 körnek (64) kondenzátora van, amellyel a nagy ellenállásértékű (65) rácselő­feszültségi ellenállás van párhuzamosan kapcsolva, amely utóbbiba jelek a szintén nagy ellenállásértékű (66) ellenálláson át 50 jutnak. A (64) kondenzátor a (67) villa­mos kisütőcső bemenőelektródáihoz van csatolva, amely cső úgy, mint az előbb leírt csövek, metszőcső gyanánt működik. Az integrálóáramkörbe jutó impulzust 55 a (68) görbe jelzi. Az integrálóáramkör az impulzus hullámalakját eltorzítja, úgy­hogy a (69) impluzus áll elő. A hullám­alak azért torzul el, mert bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy az aránylag nagy kapacitású (64) kondenzátor a nagy 60 ellenállásértékű (66) ellenálláson át fel­töltődjék. Más módon kifejezve, a torzítás oka a derékszögű impulzus nagyfrekven­ciájú összetevőjének elvesztése. A (67) cső a torzított impulzust a szaggatott 65 vonallal jelzett (M) szinten lemetszi, úgy­hogy a cső kimenőáramkörében a (71) im­pulzus jelenik meg. A (67) cső második (72) csőhöz van csatolva, amely mint csúcslemetszőcső működik. A (72) cső a 70 (71) impulzust a szaggatott vonallal jel­zett (M) szintén lemetszi, iigyhogy a (73) impulzus áll elő. Adott torzítású hullámalak esetén a második lemetszőfokozat metszőszintje 75 határozza meg azt az időpontot, amikor a (73) impluzus kezdődik. Ez a körülmény a (21a—21d) ábrákból kitűnik. Láthatjuk, hogy az integrálóáramkör úgy működik, hogy a 69) impulzus homlokélének lejtést 80 ad, amint a (21b) ábra mutatja. A 21b ábrán látható impulzust az első metsző­folyamat bizonyos mértóki g négyszögesíti, úgyhogy a 24c. ábrán látható (71) impul­zust kapjuk. Ha az integrálóáramkör a 85 hullámot adott módon torzítja, akkor — amint a 21 d. ábrából kitűnik — a máso­dik metszőcső metszőszintje határozza meg azt, hogy a (73) impulzus az eredeti impulzushoz képest mennyivel késik. A 90 késleltetést növelhetjük vagy csökkent­hetjük úgy, hogy az integrálókondenzátoi1 és -ellenállás viszonylagos értékeit sza­bályozzuk, amely utóbbin út a konden­zátorhoz jel jut. 95 Megjegyzendő, hogy a bemutatott külön­leges integrálóáramkör helyett más áram­köröket is használhatunk, hogy valamely villamos impulzus homlokélének kellő lej­tést adjunk. PL a (64) kondenzátor elhagy- 100 ható és a nagyfrekvenciájú komponensek kiküszöbölésére a (66) ellenállás induk­tanciával helyettesíthető. Azonban a be­mutatott áramkör előnyösebb, minthogy annak nincsenek rezonanciapontjai, míg 105 induktaneiát tartalmazó áramkörökben ilyen rezonanciapontokat mindig talál­tunk. Visszatérve a 3. ábrára, a késleltetett (73) impulzust keskenyíteni kell és ezt úgy no eszközöljük, hogy az impulzust a diffe­renciálóáramkörnek nevezett áramkör út­ján a (74) metszőcsőbe vezetjük. Ennek az áramkörnek az igen kis kapacitású (76) kondenzátora és viszonylag igen kis ellen- 115 állásértékű (77) ellenállása van, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom