117409. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos impulzusok keltésére

utóbbi a (74) cső bemenőélektródái közié van kapcsolva. Minthogy e differenciálóáramkörön valamely impulzusnak csak a nagyfrekvenciájú összetevői mehetnek át, 5 a (77) ellenállás mentén megjelenő jelnek (78) hullámalakja van. E jel negatív impulzusát a szaggatott vonallal jelzett (M) metszőszinten lemetszük, úgy hogy a ,(74) eső kimenőáramkörében megjelenő jelinek 10 (79) hullámalakja van. A következő (81) cső a (79) jelimpulzust a szaggatott vonalu l'al jelzett (M) metszőszinten ismét lemetszi, úgy hogy a (81) cső kimenőáriamkörében keskenyített ós késleltetett 60 15 periódusú (82) impulzus jelenik meg. A 21e—21 g. ábrák világosabban mutatják azt, hogy a késleltetett (78) impulzust hogyan keskenyítjük. Láthatjuk, hogy a késleltetett (73) impulzus homlokéle a dif-20 ferenciálóáramkörben (78a) jelzésű keskenyített negatív impulzust kelt és ez a negatív impulzus az, amelyet — két metszőfokozaton átvezetve — késleltetett és keskenyített függélyes (82) szinkronizálóim-25 pulzusként használunk fel. A késleltetett impulzus kesikenyítésének mértéke úgy változtatható, hogy a differenciálóáramkörben a csatolókondenzátor kapacitásának és a rácsellenállás ellenállásértékének 30 viszonyát változtatjuk. A bemutatott különleges áramkör helyett más áramköröket is használhatunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a (73) impulzusnak csak a nagyfrekvenciájú kom-35 ponensei jussanak a (74) csőhöz. Pl. a csatolókondenzátornak nagyobb kapacitást adhatunk és a (77) rácselIenáHást olyian indukcióstekerccsel helyettesíthetjük, amely kisfrekvenciájú komponiensek-40 kel szemben kis impedanciájú. Ha ilyen áramkört használunk, gondoskodni kell arról, hogy a rezonanciahatásokat elkerüljük. Az előző leírásból és a 21e. ábra szetmlé-45 létéből kitűnik, hogy bizonyos esetekben valamely impulzus kívánt késleltetését és kesfeenyítését elérhetjük, ha a pozitív vagy második (78b) impulzust használjuk fel. Megjegyzendő, hogy a pozitív (78b) 50 impulzuis a differenciátóáramkörbe vezetett impulzus második vagy hátsó élénél kezdődik. Ennélfogva, ha a pozitív impulzust használjuk fel, akkor a késleltetés mértékét az az időpont határozza meg, 55 amikor iaz impulzus, pl. (73) impulzus, második éle fellép. Ha aiz eredeti, pl. (68) impulzus nem elég széles aJihoz, hogy a kívánt késleltetést szolgáltassa, az impulzust torzíthatjuk ós a torzított hullám liemtetszését a 60 második vagy hátsó lejtős hulláméi megfelelő pontján eszközöljük. Ez esetben a késleltetés mértékét az első lemetszés határozza meg, ami a 21b., 21c., 21d. és 21e. ábrák összehasonlításából kitűnik. Az, 65 hogy hogyan kell a metszőáramköröket beszabályozni, ha a pozitív impulzus helyett ia negatív impulzust merszük le, az előző fejtegetésekből és a metszőáramkörök alábbi leírásából szakértő számára 70 nyilvánvaló. A késleltetett és keskenyített (82) impulzus még két (83) éls (84) metszőcsövön halad át, hogy tökéletesen derékszögű hullámot kapjunk; a kapott impulzust a (86) 75 vonial mutatja. Ez az impulzus az, amely az 1. ábrán látható (18) függélyes kitérítőtekercsbe jut. A távolbalátó vevőkészülék számára leadandó függélyes szinkronizálóimpulzust 80 az alábbiakban közölt okokból felhasítjuk; ezt a felhasítást az ellenálláscsatolású (87) és (88) csöveket magábanfoglaló áramkörszakaszban eszközöljük. A (81) cső kimenőáramkörében megjelenő (82) 85 impulzust a (89) csatolókondenzátor útján a (87) csőbe vezetjük, amely az impulzust a derékszögű (91) hullámalakra lemetszi. A (91) impulzus felhaBítását úgy esz- 90 közöljük, hogy azzal a (87) cső kimenő áramkörében a (158) vezetéken bevezetett negatív kétszeres frekvenciájú impulzusokat keverünk ós így olyan jelet állítunk elő, amelynek hullámalakját a (92) görbe 95 mutatja. Ezt a jelet a következő (88) cső a szaggatott vonallal jelzett (M) metszőszinten elmetszi, úgy hogy a (88) cső kimenőáramkörében felhasított függélyes (93) szinkronizálóimpulzus jelenik meg. 100 A felhasítás szempontjából megfelelő szélességű és fázisú kétszeres frekvenciájú impulzusok előállítási módját az impulzusgenerátornak a 4. ábrán bemutatott másik áramkörszakaszával kapcsolatosan 105 ismertetjük. Láthatjuk, hogy a (92) jelet olyan szinten metszük el, amely jóval a váltóáramú tengely fölött van. Avégből, hogy a metszőszintet a megfelelő magasságig llo emeljük, a (88) cső rácsellenállását viszonylag nagynak, (5) megohm nagyságrendűnek választjuk. Ennek folytán a cső metszőhatása aránylag nagy negatív rácselőfeszültség mellett érvényesül. 115 Ezt a metszőhatást a 20. ábra szerinti diagrammból joíbban megérthetjük. A diagraJmm (x) tengelyére a rácsfeszültséget