117353. lajstromszámú szabadalom • Körülöltő eljárás és készülék
117353. 3 ezen keresztül halad. A körülöl tő tű a kezelő felöl nézve a varrógéptű előtt, olyan helyen van a varrógép asztallapja fölött, illetve ahhoz közel, hogy minden helyze-5 tében az asztallap fölött működik. A munka megkezdésekor a . (45) fonal (6. ábra) szabadon lelóg. A (46) horony előnyösen előre irányul. A váz (2) lapja (2. ábra) a szövetet megfelelő magasságban 10 tartja a varrógép ágya fölött, hogy a tű a szövet alá futhasson. A 7. ábra vázlatosan és nagyobb léptékben azit mutatja, hogy milyen helyzetet foglal el a három fonal egymáshoz képest a körülöltés után. 15 (49) a felső vonal fia (22) tűben], (50) az alsó fonal (a gép hajójában), (52) a felső (49) fonalat megkerülő hurok, (51) pedig az alsó (50) fonalat megkerülő hurok; mindkét hurok a harmadik (45) fonalnak 20 réiszie. A (22, 7) tűk kölcsönös helyzetét az 5. ábra mutatja világosan, mely a (61) szövetnyomó láb szükséges elhelyezési módját is szemlélteti. Amint látható, e lábnak 25 itt nincsenek a 'tű ellenkező oldalaihoz nyúló szárai, mint a közönséges varrógépeknél. Mindamellett a varrógépek közönséges szövetnyomó lábált is felhasználhatjuk, ha az az oldalirányú varrást nem 30 gátolja, vagy ha az úgy fordítható el, hogy a szárai ne akadályozzák a (7) tű mozgását. Más elrendezési módok is lehetségesek. így a feltüntetett megoldásnál pl. olyan alkatrészt. alkalmazhatunk, 35 melynek vízszintes vetületben megközelítően az 5. ábra szerinti alakja van. B részen a gép szövetnyomó lába úgy nyugodhaitik, hogy nem nyúlik le egészen a szövetig, hanem a nyomást az említett 40 rész fejiti ki a szövetre. Ennek az elrendezésnek természetesen nem kell olyannak lennie, hogy a szövetnyomó láb másik feladatát, a fonal feszített állapotban tartását is elvégezze. 45 Amint fentebb emiitettük, az 1—4. ábrák a tűk különböző helyzeteit szemléltetik egymáshoz és a szövethez képest. Az 1. ábrán a (7) tű a legbelső ós legfelső helyzetében van. Amikor a (22) tű fel-50 emelkedik, a (7) tű kifelé, a szövet fölé mozog ós az (52) hurkot (7. ábra) készítve, a 2. ábra szerinti helyzetbe jut. Hasonló módon a 3. és 4. ábrák azt mutat jáik, hogy a (45) fonial (7. ábra) miként hozza létre 55 az (51) fonálhurkot az alsó fonal körül. A 8. ábra a varrógép (22) tűjét legfelső kiindulási helyeztében, a (7) körülöltő tűt pedig a szövet fölötti síkban, a szövetre harántirányban legkülső helyzetében mutatja. A 9. ábrán a gép tűje lefelé halad, benyomul a szövetbe s ezáltal1 a szövet fölött csomót vagy hurkot létesít a visszatérő körülöltő fonallal. A 10. ábrán a két tű mozgása az előbbi irányban folytató- 65 dik és a 11. ábra szerint fejeződik be. A mozgásirány megfordulása után a körülöltő tű a készülék megfelelő kialakítása folytán a szövet alá süllyed és a két tű a 12. ós 13. ábrák szerint mozog. A 70 13. ábrán a körülöltő tű a szövet alatt, arra harántirányban, eléri legszélső helyzetét, a varógéptű pedig ismét felső kiindulási helyzetébe jut. Ezután mindkét tű a 14. és 15. ábrák 75 szerinit megváltoztatja mozgása irányát, miközben a szövet alatt végbemegy a körülöltő fonal csomó- vagy hurokképzése a gép fonalával (a hajófonallal). A 16. ábrán a két tű elérte legkülső, 80 illetve legalsó szélső helyzetét, ami után visszafordulnak és a körülöltő tű visszaemelkedik a szövet fölé. A két tű ezután a 17. és 18. ábrák szerint mozdul el, ahol is az utóbbi ábra ismét a 8. ábrán látható 85 kiindulási helyzetet szemlélteti. A 19. ábra csaknem természetes nagyságban azt mutatja, hogy a közönséges szabászati varrógéppel kapcsolatban használt (7) körülöltő tű mily messzire halad 90 előre az (52) körülöltő hurok (d) szélességéhez viszonyítva. Az (a) távolság az a távolság, mely a varrógép-varrattól a körülöltő tű csúcsának legkülső helyzetiéig terjed (a fonal nem jut ilyen mesz- 95 szire), a (b) távolság pedig az, mely a varrógép-varrattól a körülöltő tű csúcsáig terjed, a tű eredeti helyzetében, mielőtt az a szövet felé halad, (c) a tű hossza, (d) pedig a gépvarrat távolsága a szövet szó- 100 létől. Fentebb már említettük, hogy a (7) körülöltő tű fülét lényegesen messzebb kell előremozgatni, mint amekkora távolságban a szegélyt kialakítjuk. Világos, 105 hogy a tű csúcsa a pályáján a kiindulási helyzettől a fegkülső helyzetig a+b távolságot fut be. A (b) távolság előnyösen úgy aránylik a (c) távolsághoz, mint kb. 12 a 22-höz vagy 1 az 1,5—2-höz. A tű na- 110 gyobb utat tesz meg, mint amekkora a saját hossza. Az (a) távolság előnyösen úgy aránylik a (c) távolsághoz, mint kb. 22 a 27-hez vagy 1 az 1,l-hez (fel egészen 1,6-ig). (a, b) és (c) között más arányok is 115 lehetségesek. Azt, hogy az (a) távolság —
