117344. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy- vagy többszínnyomó lemezek, különösen mélynyomólemezek előállítására

2 117344. vonalhelyzetűt fogunk jelölni. Az ilyen rasztert leginkább fekete nyomatot adó autotipiánál használják. Ha az eredeti lemezek nincsenek meg, 5 akkor ugyané célra galvánlemezek hasz­nálhatók. Ha az anyagot reklámvállalat szállítja, akkor természetesen a lemezek helyett magát a hirlap lemezlevonatait használhatjuk fel. Ebben az esetben a fent 10 leírt művelet elesik, mert a lenyomatokat a további műveletnél használjuk fel úgy, hogy a lemezek előállítási költségeit minden egyes hírlaphoz való szállításkor meg­takarítjuk. Ezeket az autotipialevonato-15 kat egyetlenegy lemezsorozatból állíthat­juk elő és a színskálával együtt szállítjuk a hírlapoknak. A lenyomatoknak nem kell a hírlapok megfelelő nagyságúaknak len­niök, azokat többnyire az eljárás kivitele-20 zésénél nagyobbítjuk vagy kicsinyítjük. E fekete autotipialeYonat mindegyikét ezután fényképezőkamara elé állítjuk és az objektív gyújtótávolságának elállításá­val a kívánt nagyságra hozzuk. A gyujtó-25 távolságot úgy állítjuk be, hogy a kép­részek élesen, azonban az egyes rasztre­pontok lehetőleg elmosódottan vagy össze­folyva jelenjenek meg. Ezzel az eredeti pontképzés amennyire lehetséges, elenyé 80 szik és egységesebb árnyalat keletkezik. Ez az állapot az objektív beállításával, eléggé távol, a gyújtóponton kívül áll elő, vagyis hogy a raszterpontokat elmosódottá tegyük, anélkül azonban, hogy olyan 35 gyujtótávolságot kapjunk, amely magá­nak a képnek az élességét befolyásolná. Ilymódon minden egyes autotipia­levonatról negatívot — célszerűen száraz­lemezre — készítünk. Ezt a negatívot a 40 lenyomat világos részeinek megfelelő he­lyein feketére átfesthetjük. A 2. ábra ilyen negatívról készült pozitívet tüntet fel. Ezen a pontképzés nagyobbrészt elenyé­szett, úgy, hogy a kép, ámbár még éles, 45 folytonos árnyalatot kapott. A megmaradó pontképzés annyira le van gyengítve, hogy az az eljárás további kivitelezésénél lénye­gében eltűnik és az új pontok képzését, amint az mélynyomólemezekhez szükséges, 50 károsan nem befolyásolja. Minden negatív jelzőkeresztet kap, ha azt többszínnyomásra használják. E nega­tívokról a kamarában raszteren át — cél­szerűen nedves lemez használatával — 55 pozitíveket készítünk. Ha a negatívoknak nincs meg a nyomólemeznek megfelelő nagyságuk, akkor e pozitíveket a másolás­kor kicsinyíthetjük vagy felnagyíthatjuk. Az ekkor használt raszter más vonalozású lehet, mint az eredeti raszter. A tekintetbe 60 jövő fajtájú mélynyomásra kb. 60 vonalas raszter használható, azonban több vagy kevesebb vonalú más raszterek hasonló­képen alkalmazhatók. Ha a negatív és a rasztertávolság a 65 homályos lemeztől a kamarában helyesen van beállítva, akkor a rasztert az eredeti raszterállásból más szögállásba forgatjuk el, amiáltal az eredeti raszter nem kívánt hatások elkerülésével, pl. Moiréképződést 70 gyakorlatilag nem kapunk. Ezt a beállítást a képnek a homályos üvegen való vizsgála­tával látjuk. Ha a rasztervonalak szöge közel egyenlő az eredeti raszteréval, akkor sakktáblamintát látunk. Ha azonban a 75 rasztert elforgatjuk, akkor olyan helyzetet kapunk, amelynél a sakktáblaminta el­tűnik és csupán az új raszter látszik a képpel. A rasztervonalaknak a régi raszter el- 80 tűnését okozó új szögállása a raszter­nagyságtól és a résznegatívok színétől függ. A közönséges többszínnyomásnál szokásos, hogy a résznegatívokat különböző szög­állású raszterekkel készítik. E szögek : 85 sárgánál 90° vörösnél 15° kéknél 75° feketénél 45°. 45°-os vonalállású raszter olyan pontokat 90 állít elő, mint azt az 1. ábra tünteti fel és amelyek függélyes sorokban látszanak. A felsorolt többi szögeknél a pontsorok megfelelően ferdén futnak. Az új pontok előállításánál, minden 95 nyomásnál, a rasztert célszerűen egyenlő szög körül forgatjuk el úgy, hogy a szög­különbség egyenlő marad. Ezzel a raszter­szög vörös, kék és fekete számára változik, míg sárga számára a vonalak olyan új 100 szöget vesznek fel, amelyet eredetileg nem használtunk. Pl. lehetnek a szögek a következők: sárga 30° vörös 45° 105 kék 15° fekete 75°. Ekkor minden egyes esetben a raszter­vonalak szöge az eredeti raszterállással szemben 30°-kal elfordult. Meg van álla- 110 pítva, hogy a rasztervonalak ezen állásá­nál a kívánt hatást érjük el, t. i. az eredeti pontképzést egészen elnyomják és e helyett új pontképzés áll elő anélkül, hogy észre­vehető Moiréképződés állana elő. Ezek az 115 adatok csak példákat világítanak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom