117344. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy- vagy többszínnyomó lemezek, különösen mélynyomólemezek előállítására

A szögek mindenkori szükségletnek megfelelően különbözők lehetnek. Ha más lemezszámmal dolgozunk, akkor a szöget minden egyes lemez számára megfelelő 5 képen választjuk meg. A raszternek alkalmas szögbe való beállításán kívül, a rasztertávolság viszonyát, az objektívnyílást és a megvilágítás tartamát célszerűen úgy választhatjuk meg, 10 hogy a pozitív olyan pontképzést mutat, amelyen a pontok az árnyékban egymástól függetlenek, azon egészen fekete helyek kivételével, ahol azok egymással érintkeznek, de ott sem olyan nagyok, hogy foly-15 tonos árnyalatot alkotnak. A pontnagyságoknak a fekete helyektől a leghalványabb árnyalatig fokozatosan csökkenni kell és a fehér helyeken vagy teljesen eleenyészők vagy oly kicsinyek, hogy azokat 20 redukálóeszközzel eltávolíthatjuk. A 3. ábra ilyen pozitívet tüntet fel. A kívánt pontelosztást úgy érjük el, ha a negatív másolásakor az új raszternek a fényérzékeny lemeztől való távolsága olyan, 25 hogy a homályoslemezzel való előkészítésnél és beállításnál a fehér részen tűszúrás nagyságú fénypontok látszódjanak. Ámbár a pontoknak a fehér részeken való redukálásakor a megmaradt pontokat 80 szintén némileg lekicsinyítjük, mégis ezáltal az egésznek árnyalati aránya nem változik, mert a pontokat egyenlő mértékben befolyásoltuk. Az így előállított pozitívet a mély-35 nyomólemez előállítására alkalmas módon használjuk fel. Pl. a pozitívet pigmentpapírra másolhatjuk és előhívjuk, lehúzzuk, fémlemezre (pl. rézre) visszük át és pl. 40°-os vaskloriddal maratjuk. Másik í0 lehetőség abból áll, hogy a pozitívet érintkező segélyével bikromát és sellak vagy enyv oldatával bevont fémfelületre (lemez vagy henger) másoljuk, előhívjuk és maratjuk. A maratást célszerűen úgy t5 végezzük, hogy egészen független maratási pontok keletkezzenek. E maratási pontok a legfeketébb árnyalatban érintkezhetnek egymással, habár az esetben is a bemélyedések közötti válaszfalak ne >0 legyenek annyira letörve, hogy a visszamaradó fém a kaparókésnek támaszt nyújthasson. A maratási pontoknak célszerűen oly mélyeknek kell lenniök, hogy azok elegendő >5 festéket vegyenek fel, hogy a papírra való nyomáskor a raszterpontok elosztását lehetővé tegyék, úgyhogy ezek a pontok az eredeti kép árnyalati hatását helyesen adják vissza. Í44. 3 Ha pl. ilyen módon részlemezeket készí- 60 tünk sárga, vörös, kék és fekete számára és az úgynevezett regiszter jelzésekkel nyomjuk, akkor a lenyomott kép az eredeti maratások kész levonatait adja vissza. A nyomáskor csak az a fontos, hogy a 65 színeket helyesen válasszuk meg. Színkijavítás nem szükséges, mert ez már a maratások készítésekor megtörtént. Az eljárás ezért sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint mélynyomólemezeknek az eredetiről 70 való előállítása. Az eljárást a többszínnyomásra a fentiekben kimerítően írtuk le, ennek egyszínnyomásra való alkalmazása magából a fenti ismertetésből adódik. Ugyanezt ott 75 is mindenütt alkalmazhatjuk, ahol autotipialemez, autotipianyomás, illetve lenyomat raszterpont-képzését akarjuk változtatni. Ha a képen írás is van, akkor ezt el- 80 különítve kell kezelnünk, mivel azok teljes árnyalatúak és olyan raszterpontjaik nincsenek, melyeket el kellene tüntetni. Példaképen az írásról olyan külön negatívot készítünk, melynél a gyújtótávolság élesen 85 van beállítva. E negatívról raszteren át raszterpozitívet készítünk, amelyen a pontok egymással alig érintkeznek vagy teljesen függetlenek egymástól, úgyhogy azok a lemezen mint független maratási pontok 90 jelennek meg. Az írás e pozitívjét a lemez pozitívjével abban a színben, amilyenben a nyomást akarjuk (mint a fotoszedőgépeknél) összetesszük, mire a kívánt módon a lemez maratása következik. 95 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás egy- vagy többszínnyomólemezek, különösen mélynyomólemezek előállítására, melyet az jellemez, hogy autotipianyomást vagy (többszínnyo- 100 másnál) a részlemez levonatát olyan gyujtótávolságra beállított lencsével fényképezzük le, hogy a képrészek még élesen, ellenben a raszterpontok elmosódottan jelennek meg, azután az 105 így elkészített negatívot raszteren át másoljuk, amely úgy van beállítva, hogy az autotipia elmosódott pontjai eltűnnek és helyettük új raszterpontok keletkeznek, melyek az alkalmazandó no nyomtatóeljárásra alkalmasak. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a negatívnak az elmosódott raszterpontokkal való másolásakor az 115 új rasztert úgy forgatjuk el, hogy a rasztervonalaknak más irányuk van,