117251. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton-csőgerendák építményekhez, kivált födémekhez és eljárás elkészítésükre

MAGYAR KIRÁLYI j® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 1111251. SZÁM. VIII/a. OSZTÁLY. — A. 4083. ALAPSZÁM. Vasbeton-csőgerendák építményekhez, kivált födémekhez és eljárás elkészítésükre. Dr. ing-. Abeles Pál Wien és Braunbock Ernő építőmester Dugarusa (Jugoszlávia). A bejelentés napja 1936. évi október hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi október hó 28-ika. Vasbeton-csőgeriendák alkalmazása fö­démek előállítására már ismeretes. A kész betongerendák előnyein kívül (zsaluzás és állványozás mellőzhetősége, azonnali 5 használhatóság) nagy oldalmerevséget mutatnak és lehetőséget nyújtanak arra, hogy a vezetékeket belül elhelyezhessük. Az ilyen gerendákat azonban az esetben, ha utólag elkészített födémlemezzel nem 10 voltak szorosan egybekötve, a nyomóöv oldalán nagyobb falvastagsággal kellett kiképezni, aminek jelentékeny önsúly volt a következménye. Ismeretes továbbá, hogy oszlopok és vezetékesövek vértezett 15 betonból készülnek, mimellett a hosszanti vértezet egyenletesen van elosztva. A röpített (hajított) beton előnyei: a készí­tés nagy egyenletessége, rendkívül sűrű szövedék, nagy szilárdság és ezzel vele-20 járó teherbírás és biztonság repedés ellen és az a lehetőség, hogy a gerendáikat zárt csarnokokban télen is elő leihet állítani. A találmány abban Van, hogy az épít­mények gerendái gyanánt röpítő (hajító) 95 eljárással készült betonosöveket alkalma­zunk, amelyeiknek vértezete, a tartóge­renda sztatikai követelményének megife­lelőleg. azaz keresztmetszeti felületen egyenlőtlenül van elosztva, miáltal a cső-80 gerendák és a röpítő (hajító) eljárással készült beitongyártmányok fenti előnyei egyesülnek. Ezenkívül azonban, a szi­lárdság megjavítása folytán, a kereszt­metszet nagyobbítás a tartógerendla nyo-85 jnott szakaszán általában véve felesleges. Továbbá vértezeti anyagot takarítunk meg az eddigi röpített (hajított) eljárás­sal készült csövekkel szemben, mert az a húzott övre van korlátozva. Egyéb vas­betongerendákkal szemben, — a térbeli 40« tartószerkezet hatásmódja és a lényege­sen nagyobb szilárdság (kivált a húzás elleni szilárdság) folytán — egyenlő te­herbírás mellett, kisebb mérvű vértezet engedhető meg. A tartógerendáknak a ta- íf>, lál inány szerinti kivitele sokkal gazdasá­gosabb, mint a röpítő (hajító) eljárással készült betoncsövek vagy kész betonge­rendák alkalmazása. A nagyobb teherbí­rás folytán előnyös a vasbetoncsőgeren- 50. dáfcat ajitó- és ablaknyílás fölötti geren­dák, mesitergerendák és födém-tartóge­rendák gyanánt alkalmazni. Födémeknél a röpítő eljárással készült betoncsöveket vagy úgy, hogy gerenda gerenda mellé 55> kerül, vagy pedig közökben tetszés sze­rint helyezzük el. A közök könnyű vas­beton-, illetve beton-lemezekkel vagy üre­ges téglákkal hidalhatok át; emellett az összeépítés zsalúzás és állványozás nél- 601 kül lehetséges. A találmány keretébe esik még oly cső­gerendák előállítása is, amelyeknél a tö­megelosztás a keresztmetszetfelület és- a vértezeti elosztás szabálytalansága foly- 65 tán neon p olár - részarányos. Hogy azok előállítását lehetővé tegyük, a találmány szerint, a formáikon ellensúlyokat helye­zünk el, hogy a részlaránytalanság okozita túlsúlyt kiegyenlítsük. E kiegyenlítést, 70 ellensúlyok nélkül is, úgy hozhatjuk létre, hogy a gépben a röpítő formát úgy helyeziziük el, hogy forgási tengelye a gerenda egyik oldalsó felületéhez (alsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom