117251. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton-csőgerendák építményekhez, kivált födémekhez és eljárás elkészítésükre

117301. öv) közelebb fekszik, miiit a szemköztihez, ami az utóbbinak vastagságát (nyomó öv) öregbíti. A találmány ktilönböző kiviteleit a 5 rajzok szemléltetik. Az 1—9. ábrák a különböző kivitelű födémek és gerendák részeit keresztmetszetben mutatják, míg r, 10—12. ábrák, vázlatosan, olyan berendezéseket szemléltetnek, amelyek a vasbeton<10 csőgenrendáknak röpítő (hajító) eljárással készítésére valók. Az 1. ábra oly födémet mutat, mely röpítőeljárásban készült, nyolcszögletű (1) csőgerendák sorából áll, melyek közt (2) 15 -ödém-töltő-testek vannak elrendezve, amelyek tetszésszerinti építkezési anyagokból állhatnak. Az 1. ábrán pl. két vértezeti (3) betét van az alsó övbe rajzolva. Itt drótból csigaalakú (x) körül-20 fűzésről gondoskodunk, amely a hosszanti (3) vértezettel és az egyes sarkokban elrendezett, hosszanti segédvértezettel szilárd vértezetvázzá van egybekapcsolva, mely a (1) csőgerenda teherbírásának •25 öregbítéséhez járul. A (2) testek helyett, amelyek két-két (1) tartógerenda között az egész teret ki iöltik, a tartógerenda közt, boltozat alakú borító-bádos^ernezek segélyével, mint az 30 ismert Ast-Muulin- és vasbeton bordafödé meknél, a gerenda magasságán belül, közbülső beton-boltívek készíthetők, mimellett a szabadontartó bádoglemezek a (1) esőgerndákból kinyúló kengyelekkel íj5 vagy sarukkal tartatnak a betonfalban. A 2. ábra szerinti kivitelnél két-két csőgerenda közt, ezek alsó felületével egy síkban, készen előállított vasbetonlemez van elrendezve. A (4) lemezeket (5) dró-40 tartják, melyek lehajlított végeikkel a (4) lemezeken kívül fekvő kapcsolószemekbe vannak kötve, mely utóbbiak a (4) lemezek vértezeti (6) drótjainak végeit képezik és pl. az (1) csőgprendákon .45 erősíttetnek meg. Ha a sík alsó felületről lemondunk, akkor a (4) lemezeket, ahogy ezt a 3. ábra mutatja, magasabb helyzetben rendezzük el, hogy kevesebb födémtöltő test legyen 50 szükséges. A 4. ábra egy más kiviteli módot mutat, mely szerint a (4) lemezek a (1) gerenda (21) padkáin fekszenek. A csőgernedáknak azt a kivitelét, mely.55 nél a gerendának gerenda melletti elrendezésével a zárt és sík (10) alsó felületet kapjuk, az 5. és 6. ábra mutatja. A 6. ábrában az alsó öv, két (11) kiugrással, szélesítve van. A (2) födémtöltőtestek helyett, e (11) kiugrások fölött, (2) beton- 60 testek rendezhetők el, amelyek vértezeti (12) betétet tartalmaznak és a födémterhelés egy részét felveszik. Az 5. és 6. ábra szerint könnyű betonnal (tajték-betonnal) is, — mely egyúttal 65 szigetelést is nyújt — lehetséges a kivitel, de amelynek csekély szilárdsága eddigelé nem engedte meg, hogy teherhordó tes-1 ek Í él alkalmazzuk. Amint a 7. ábra mutatja, a (11) kiugrá- 70 sokkal ellátott (1) csőgerendákkal kapcsolatban is lehet a (4) lemezeket alkalmazni, úgyhogy a gerendák, a 6. ábra szerint, éppúgy az 1—4. ábra szerintiek is, egymástól közökben rendezhetők el. 75 A (4) lemezek itt (16) peremmel vannak ellátva, melyek a (11) kiugrásokon nyugszanak. Ebben az esetben is zárt és sík az alsó felület. A (4) lemezek üreges téglákból is készülhetnek; ez esetben tégla- 80 lemezeket, az alsó oldal részére, formába hozunk és csőgerendával röpítjük. Noha a röpítő eljárás a felső öv vastagítását, általában véve, feleslegessé teszi, némely esetben mégis alkalmazható; a 8. 85 ábra e kivitelt mutatja a megerősített (15) felső övvel. Ha az (1) gerendákat ablak- és ajtógerendák, vagy mestergerendák gyanánt alkalmazzuk, úgy az eddig szemléltetett 90 keresztmetszetek bármelyikét alkalmazhatjuk. Mestergerendák gyanánt a gerendák kivált a 9. ábra szerinti keresztmetszettel alkalmasak, melyeknek épp iigy, mint a 4. ábra szerinti gerendáknak, 9ö (21) padkáik vannak, melyek gerendák alátámasztására valók. A rajzban ábrázolt azok a csőgerendák, melyeknek tömegelosztása, a keresztmetszeti felület és a vértezetelosztás egye- 10Í netlensége folytán, nem poláris- részarányos. a röpítő (hajító) eljárással előállíthatók, ha a találmánynak megfelelő, kiegyenlítő súlyokat alkalmazunk. A 10. ábra a 5. ábra szerinti csőgerenda szá- 10f mára való röpítőforma végnézetét vázlatosan mutatja, melynél a betontest (17) részeit a (18) ellensúlyokkal egyenlítjük ki. A 11. ábra szerint, hasonló módon, a tic (19) ellensúly a (20) részek súlyának kiegyenlítését célozza. A 12. ábra a formát mutatja, a 8. ábra szerinti csőgerendák előállítására, de amelynél a felső öv vastagsága meg van HÍ nagyobbítva. E kiképzés elérésére a formát úgy állítjuk be, hogy a felső öv és a forgástengely közti (a) távolság nagyobb,