117232. lajstromszámú szabadalom • Tehetetlenség nélküli átalakító, különösen hírközvetítéshez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117232. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — T. 3634. ALAPSZÁM. Tehetetlenség nélküli átalakító, különösen hírközvetítéshez. Telefunken Gesellschaft ftir drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1936. évi március hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 12-ike. A találmány tároló hatású és líahetetlen­íbg nélkül dolgozó elektronsugár-átalakító, mely különösen a hírkíözvetítés bizonyos céljaira alkalmas, azonban más területen 5 is használható. Az átalakító működése egy vagy ítöbb független, tömeg nélküli katód­sugárnak légüres térben végbemenő kap­csoló mozgásán alapul és pedig akként, hogy a sugarakat képező elektronok az idő-10 ben állandó vagy változóan vezérelt meny­nyiségben egymás után ütköznek szigetelt, kapaeitásos vezetők sorára, mely vezetők eközben a primér eleklílronok beérkezésével arányosan szekundér elektronokat adnak 15 le, megfelelően feltöltődnek és így gyűjtő­felülettel szembeni egyforma kapacitásuk­nak megfelelően a katódsugár esetleges modulációjának tárolását mint hasongör­béjü potenciáleloszlást lehetővé teszik. 20 A távolbalátásnál a kép letapogatásához használt ismert ikonoszkópnál az átviendő képet mint egészet oly rácsfelületre vetí­tik, mely igen kicsiny, fotoelektromosan érzékeny és szekundér emisszióra képes 25 egyes kondenzátorokból áll. Az ezeken tá­rolt, a fényből eredő feltöltéseket idősza­kosan letapogató katódsugár útján szekun­dér emisiszlióval értékelik ki. Az ikonoszkóp rácsfelülete tehát a fényhatásokat áram-30 hatásokká alakítja át. Ezzel szemben a találmánynál tiszta elektrosztatikus tároló­ról van szó, melynek szerveit nem a fény befolyásolja, hanem amelyek csupán elek­tromos hatásokat visznek át és változtat-35 nsk meg. A találmányt a következőkben részlete­sebben magyarázzuk meg. Vékony szigetelő, üveg vagy esillámrétag elülső oldalára kicsiny, egymástól szigetelt ezüstfelületeket viszünk fel, míg a réteg íft* másik oldala mint gyűjtőkapacitás átmenő ezüsltréteggel van ellátva. Az egyes ezüst­cellákat katódsugárcső vákuumában bá­rium vagy cézium gőzeinek tessizük ki és így önmagában ismert módon szekundér 45 emisszióra alkalmassá tesszük. Az egyes ezüstcellákat végigtapogató katódsugár a szokásos módon oly izzókatódából ered, mellyel szemben vezérlő elektróda és egy vagy Hőbb anóda (elektronoptika) van el- -,o­rendezve. A cellákból álló kondenzátor gynjtőfegyverzete anódpotenciálra lehet kapcsolva. Ha már most a villamos vagy mágneses mezővel kitérített katódsugarat az egyes cellák sora fölött végig vezetjük, 55-mimellett erősségét egyidejűleg a vezérlő elektródák útján az átviendő jelzésekkel moduláljuk, akkor a cellák feltöltődnek. H 9J cl potenciálokat helyesen választjuk meg, akkor a feltöltés a kezdő potenciál- 60' Ix 1 kiindulva az egynél nagyobb szekundér emisszió következtében pozitiv irányban történik. A sugár modulációjának meg­felelő töltéseloszlás a tároló cellák kellő szigetelése esetén bizonyos ideig a görbe 65 lefolyásának megfelelően megmarad. Ha ezután e cellák sora fölöitt újból katód­sugarakat vezetünk végig és pedig olyano­kat, amelyeknek intenzitása állandó, mi­mellett az elérendő óéinak megfelelően a 70' sugármozgás iránya vagy sebessége vál­toztatható, akkor a szekundér emisszió­effektus a tárolt moduláció ütemének meg­felelően megváltozik. Ennél a második le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom