117232. lajstromszámú szabadalom • Tehetetlenség nélküli átalakító, különösen hírközvetítéshez

tapogatásnál tékáit az eredeti modulációs görbe tetszés szerint azonos vagy megfor­dított sorrendben és megnövelt, állandó vagy lecsökkenteit sebességgel a potenciál 5 szintjének kiegyenlítése közben ismét le­vehető. A találmány tehát móddí ad árra, hogy időszakos, modulált vagy nem modu­lált áramok frekvenciáit átalakítsuk, hogy a •moduláció időbeli lefolyását megfordít-10 suk, aminek pl. a titkos telefoniánál van jelentősége, továbbá, hogy az ismétléssel dolgozó táviratozásnál a jeleket tetszés szerint tároljuk. Mivel pedig ily átalakító csöveket egymással párhuzamosan kapcsol-15 hatunk, tehát a beérkező modulációt egy­idejűleg több tárolóba vihetjük és ezeket egymás után letapogathatjuk, a képátvitel­nél és a távolbalátásnál meg van a lehe­tősége annak, hogy a másodpercenként 20 adott képsorozatokát tetszés szerint meg­változtassuk, ami meghatározott átvivő csatornák esetén a frekvenciaszalag szé­lességének csökkentése szempontjából fon­tos. A találmány szerinti megoldás végül 25 kivihető úgy is, hogy a rajzoló katódsu­gárral tárolt modulációt a levételkor egy­idejűleg több egymástól független kátód­sugárral csoportosan értékeljük ki. Hy­módon az egv csatornán való átvitelt 80 több párhuzamosan hatásos vételi szervre és vételi csatornáira oszthatjuk el vagy fordítva. Ennek pl. jelentősége van nagy­terjedelmű és nagyvilágosságú vételi ké­pek előállításánál, mely esetben a megnö-35 veit optikai nyílás miatt több képpont­nak egyidejű vezérlése és ábrázolása az az út, amely a fényerősség problémájá­nak nehézségeit leküzdi. A lehetőség, mely abban van, hogy az egycsatornás 40 átvitelit tetszőlegesen sok, kisebb frekven­ciaterjedelmű párhuzamos csatornára oszthatjuk meg és ennek az esetnek a megforditottja, távolbalátási jeleknek drótokon való továbbvezetésénél fontos, 45 ahol bizonyos esetekben korlátolt frekvein­ciaátbocsátó képességű erek beiktatására vagyunk korlátozva. A találmány kivitelezhető a szokásos katódsugárcsövekben használatos eszkö-50 zökkel, elektronoptikával, az izzóikatódák is ismert módon állíthatók elő, úgy amint az a modern Braun-féle csövekhez történik, vagy amint ezeket az eszközöket az ik» noszkópban, elektronmikroszkópban, stb. 55 alkalmazzák. A csöveknek nagy vákuum­mal kell dolgozniok, mert a szekundér emisszió és a tárolás csak ilyen nagy vá­kuumban megy végbe zavartalanul. Az elektronsugarat, illetőleg elektronsugaxa­kat időszakos, elektrosztatikus vagy mág- 60 neses mezőkkel mozgatjuk, amelyeket is­mert görbefolyású feszültségekkel vagy áramokkal állítunk elő. A katódsugarak forgó mozgásait keresztezett mezőkkel lé­tesítjük, amelyeket fázisban eltolt áramok- 65 kai táplálunk. Az 1. ábra soralakú elektronrendszer felépítésének fizikai alapjait mutatja, mely elektródarendszer a letapogató ka­tódsugár okozta szekundér emisszióval lé- 70 tesített feltöltés tárolására való. A fém­ből készült (1) lécben áttörések sorozata van, mely áttörések a (3) dielektrikum közbeiktatása mellett szekundér emisz­szióra képes (2) anyagai vannak meg- 75 töltve. Ily módon kis elemi kondenzátorok sorát kapjuk, melyeknek szigetelt (2) fegyverzetei a közös (1) ellenfegyverzettől dielektromosan el vannak választva. Ha a katódsugár állandó, vagy időben változó 80 intenzitással a (2) cellasorozatot végigtapo­gatja és gondoskodunk arról, hogy a su­gárelektronok az (1) ellenfegyverzetet ne érhessék, akkor a sugár a cellákat a közös (1) katódával szemben állandó vagy vál- 85 tozó potenciálkülönbségekkel tölti fel. Eze­ket a feltöltéseket második elektronsugár­ral való letapogatással, mint azt fent már leírtuk, kiértékelhetjük. A (2) sugár az (1) rendszer hátsó oldala felől is hathat. A 90 rajzban feltüntetett vázlatos ábrázolás csak arra való, hogy a találmány fizikai alapelvét magyarázza, míg a valóságos ki­vitel rendszerint másként történik és pe­dig célszerűen úgy, hogy szigetelő anyag- 95 ból készült szalagokat az egyik oldalon átmenően, a másik oldalon kicsiny, egy­mástól elkülönített felületeken metallizá­lunk és az utóbbi elemi felületeket sze­kundér emisszióra alkalmassá tesszük. 100 A 2. és 3. ábrák a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját mu­tatják, mely különösen telefoniában a be­széd titokban tartására alkalmas megol­dás. (R) kettős katódsugárátaliakító cső. 105 Az 1. ábrában feltüntetettnek megfelelő tároló rendszer a (R) cső közepében van elrendezve. Az ernyőzés olyan, hogy vala­mely katódsugár által kiváltott szekun­dér elektronok csak azon anóda felé szí- 110 hatók le, amely a primer elektronok felüt­közési oldalán fekszik. (4) és (4') a vezető falbevonattal ellátott két isugáranóda, A szaggatott vonalakkal ábrázolt nyilakkal jelzett (20) és (21) katódsugarakait önma- 115 gukbarn ismert elektródarendszerekkel ál­lítjuk elő, amelyek az (5) és (5') előanódá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom