117207. lajstromszámú szabadalom • Közúti jármű, főleg teherszállításra

Hiányozható (A, B, G, D) kereke van. Az 1. és 2. ábrákon látható, hogy egyik be­állításnál a (h), átjárás kisebb, mint a má­sik beállítás szerinti (hi) átjárás, amely-5 hez tartozó (h) tengelytáv viszont kisebb, mint az előbbi beállítás szerinti (1) ten­gelytáv. Az átjárások és tengelytávok be­állíthatóságának gyakorlati előnyei olyan szembeszökők, hogy részletezésük fölösle-10 ges. Az ábrákon látható, hogy e beállítást az egyes kerekekhez tartozó (Ai, Bj, C,) és (Di) leiiigőkaroknak akkénti beállításá­val végezzük, mely a lengőkaroknak az alvázfőtartók hossztengelyével bezárt szö-15 geit változtatja meg. Minthogy minden egyes lengőkar a többitől függetlenül ál­lítható be, lehetséges a kerekek olyan "be­állítása is, hogy az alváz síkja a kocsi igen egyenlőtlen elosztású megterhelése 20 esetén is vízszintes maradjon, mi sok eset­ben szintén fontos lehet. A 3. ábrán látható, hogy úgy az (Ai) és (C\), mint a (Bj) és (D,) lengőkarok, egy­egy közös (40), illetve (41) haránttartó vé-25 g'ein vannak ágyazva, melyben két-két torziós rugó és pedig az (A) kereket ru­gózó (A2 ) és a (C) kereket rugózó (C2 ), illetve a (B) kereket rugózó (Bs) és a (D) kereket rugózó (D2 ) rugók vannak ellie-30 lyezve. A 4. ábrán a rugók elhelyezése és a be­állításra való szerkezet látható. Az (1) al­vázfőtartóhoz van erősítve, pl. szegecselve a (60) hüvely, melyen a csőalakú (40) ha-35 ránttartónak baloldali (40a) része nyúlik át lés hozzá szegecseléssel, vagy más módon rögzítve van. Az (A») ru,gó baloldali (A3 ) vége a rugótestnél vastagabb és ékhor­nyokkal van ellátva, úgy hoijry az 5. ábrán 40 látható keresztmetszetű. Erre a rugóvégre illeszkedik a megfelelő keresztmetszetű (61) sapka, melynek (62) karimáján (63) í-savarlyukak vannak. A csavarlyukak, ugyanúgy, mint a rugótest végének ék-45 szerű kiugrásai, szabályos sokszögek sark­pontjait alkotják, de különböző sarkpont­számú sokszögekéit, melyek egyikének sarkpontszáina célszerűen páros, a másiké páratlan. A rajzban feltüntetett példánál .50 a rugóvég ékszerű kiugrásai hatszög, a csavarlyukak kilencszög sarkpontjait al­kotják. A (61) sapka a karimájának csa­varlyukain átnyúló (64) csavarok útján a (65) hüvely (66) karimájához van erősítve, 55 mely hüvely a (40a) haránttartón elfor­gathatóan van ágyazva és kenés céljából célszerűen a rajzon fel nem tüntetett kenő­szerkezettel, pl. zsírzófejjel van felszerelve, de kaphat kenést a zsírral megtöltött ha­ránttartóból is. E hüvelynek alsó felén az 60 (Ai) lengőkar végének befogadására és benne való rögzítésére alkalmas kiképzésű (67) szeme, illetve hüvelye, felsőfelén pe­dig a (68) karimája van, melynek központi szöge pl. 90—180° vagy több is lehet. Ez 65 a fölső karima arra való, hogy az (1) al­vázíőtartóhoz erősített (69) karommal a rajzon látható módon együttműködve, a (65) hüvelynek balfelé való elmozdulását, azaz a lengőkar és kerék leesését meg- 70 gátolja.. Az (A2 ) rugó jobboldali (A3 ) vége szintén hornyolt és a neki megfelelő ke­resztmetszetű (70) hüvely végébe illeszke­dik. Ennek a hüvelynek, mely a haránt­tartóba szorosan illeszkedik, közepén a 75 (71) taréja van. A (40) haránttartó bal­oldali (40a) és jobboldali (40b) része egy­mással és a (71) taréjjal az őket összekötő, körbefutó (72) hegesztővarrat útján van összekapcsolva, A (40) lianá.nttartó jobb- 80 oldali felének, melyben a (C2 ) rugó van, kiképzése a fentismertetett baloldali felé­vel azonos, miért is bővebb ismertetése fe­lesleges. A lengőkarok beállítása a fenti szerkó- 85 zetnél úgy történik, hogy a (64) csavarok oldása és eltávolítása után a (61) sapkát az (As) rugóvégről lehúzzuk és a kívánt helyzetnek megfelelően tesszük, illetve szereljük vissza, mikor is az ékhornyok 90 és csavarlyukak számának különbözősége folytán igen finom fokozatú beállítás ér­hető el, például a rajz szerinti szerkezet­nél 10°-onkint állíthatunk, anélkül, hogy a rugó másik végét a (70) hüvelyből ki 95 kellene húzni. Ha a (70) hüvely horony­számát a csavarlyukak számától és a má­sik rugóvég horonyszámától eltérően vá­lasztjuk, még finomabb beállítást érhe­tünk el, ha a rugó másik végét is kihúz- 100 zuk a beállításkor a (70) hüvelyből és más helyzetben tesszük vissza. Általában azonban célszerűbb, ha az (As) rugóvég a (70) hüvelybe szorosan van illesztve. Ilyen elrendezés mellett célszerű azon- 105 ban, ha az egyes lengőkarok a haránttar­tókkal nemcsak egy-egy ponton vannak kapcsolatban, mert különben az őket tartó hüvelyek, sapkák. stb. igénybevételei esetleg nehezen ellenőrizhetők és túl na- 110 gyek lehetnek. Ennek folytán az (Ai, Di) lengőkarok mindegyikéhez a 3. ábrán lát­ható módon célszerűen egy-egy (Ax , Dx ) merevítőkar van erősítve, melynek másik vége, pl. a (65) hüvelyhez hasonló hiive 115 lyek útján, a (40), illetve (41) haránttar­tókon van forgathatóan ágyazva. Az ezen lengőkarok végein levő hüvelyek a ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom