117128. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rövidrezárt forgórészű indukciós motorok indítására

fordulása mellett a (6) lemezrugókat továbbhajlítják és az így keletkező kötélsurlódás a bekapcsolódást előidéző kifelé mozgást lefékezi. 5 A (3) kapcsolótestek a (2) motortengelyre ékelt (11) hajtótórcsával úgy működnek együtt, hogy azoknak, végeiken görgőkön ágyazott egy-egy (12) csapja a (11) hajtótárcsa külső kerületén át-10 mérőlegesen átellenben elhelyezett kivágásain áthatol. E kivágások alkotta (13) orrok (14) felületeikkel a (3) kapcsolótestek centrifugális erejét azok (12) csapjai utján átmenetileg felfogják és a (15) felület-15 részek a kifelé elmozdult kapcsolótesteket magukkal viszik. Amíg a záró (14) felületrészek lényegileg a motortengely forgási tengelyével összeeső tengelyű hengerfelületet alkotnak, addig íO a kapcsolótesteknek a tengely körül képezett tömegtehetetlenségi nyomatékával, a tömeglökéses tengelykapcsoló jellegzetes esetével van dolgunk. A motor indításakor a villamos indítási fokozatban a kivágás!5 nak a forgásirányban visszafelé eső sarkában fekvő (12) csapok, amint ez például bal forgás esetére az 1. ábrán látható, ebből a bekapcsolódást reteszelő állásból a tömeglökés folytán kiszabadulnak, mely io lökés a (3) kapcsolótesteket tehetetlenségük folytán a visszavetett motortengelyhez képest a záró (14) felületrészeken előregördülni engedi, amíg azok a kapcsolódást lehetővé tevő kifelé való mozgást !5 felszabadító kijárathoz jutnak. Emellett az . erőhatások pontos meghatározására szerkesztéssel kell megfelelő pontos gördülési viszonyokat teremteni. Ha azonban a (14) zárófelületeket a (13) <0 orrok megfelelő kihajlításával kifelé bizonyos hajlással ferdére állítjuk úgy, hogy a gördülő súrlódás kritikus szögét túlhaladjuk, akkor a ferde sík törvényei szerint a megtámasztott centrifugális erő 5 érintőleges összetevőt hoz létre, mely a (12) csapokat maguktól a felszabadító kijárat felé engedi gördülni, amint a motor gyorsulási időszaka vége felé az ellenkező irányú, a (3) kapcsoló-0 testek gyorsulását kikényszerítő, az 1. ábra szerinti helyzetben a (11) hajtótárcsa által a (12) csapokra a kerület irányában átvitt gyOTSulási nyomás megfelelően csökkent. így, ha egyelőre a (10) 5 szalagnak a kifelé mozgáskor fellépő fékező hatásától eltekintünk, a motor gyorsulásának végén bekapcsolódó tengelykapcsolónak gyakorlatilag nincsen késleltető hatása. Ha ezt a kilépésig menő kis gördülő .38. 3 úton akarnánk létrehozni, akkor az orr 60 kihajlítási szögének igen kicsinek kellene lennie úgy, hogy az csak egész kis értékkel lenne nagyobb, mint a súrlódási szög kritikus értéke. A késleltetésnek ez a módja, bármennyire egyszerű is, azzal a 65 hátránnyal jár, hogy eddig nagy szerkezeti finomságok nélkül gyakorlatilag nem lehetett arra számítani, hogy a legördülési folyamat minden körülmények között helyesen megy végbe. 70 Ha azonban a találmány értelmében a legördülő folyamat lejárási ideje, illetőleg a késleltetési idő alatt, a kapcsolókészülék önműködő átállításával tömeglökést hozunk létre, mely például a forgórészt 75 lökésszerűen lefékezi és melyre a késleltetéses kapcsoló még mint tömegkapcsoló is működésbe jön, akkor a megakadásra hajlamos késleltetett legördülési folyamat erőszakkal befejeződik. A tömeglökés a 80 (12) csapot legördülési útjának bármely részén éri is el, a motortengely hirtelen sebességváltozása a zárófelületet alóla mintegy kihúzza és így a csapot a záróhelyzetből kidobja. így a példa szerinti 85 késleltetett tengelykapcsolónál a legördülési folyamat közbeni megakadás veszélyét kizártuk. Másrészt a tömeglökéses tengelykapcsolóra nézve is előnyös, hogy a tömeglökés szerepe csak az, hogy vala- 90 mely máshol látrejövő mozgás lefolyását ellenőrzi és azt befejezi. Evvel elérjük azt, hogy a tengelykapcsoló két vezérlőszervének működése egymást értékesen kiegészítse úgy, hogy a működési folyamatot a 95 legegyszerűbb eszközökkel is pontosan végrehajthatjuk. Az alkalmazott eszközök különösen egyszerűkké válnak, ha mint a példa szerinti foganatosítási alaknál, az egyszerű késlel- 100 tetőszerkezet részeit egyben a tömeglökéses tengelykapcsolóhoz is felhasználhatjuk és viszont. A példánál ezzel egészen odáig mentünk el, hogy a gördülő (12) csap, amely a menesztő (15) felületeken a be- 105 kapcsolt tengelykapcsoló hajtó és hajtott felei között (3. ábra) fordulatonként fellépő viszonylagos mozgás vezérlése végett amúgy is szükséges, egyben a kombinált vezérlési folyamat lényeges szerkezeti ele- no me, amihez még az is járul, hogy a (3) kapcsolótesteknek a centrifugális erő (amelyet a példánál bekapcsoló erő gyanánt alkalmazunk) létrehozásához szükséges tömegei a vezérlési folyamathoz 115 egyben a tömegtehetetlenségi nyomatékot is szolgáltatják. A (10) acélszalag fékező hatása a maguk-